Kedves András,
második bekezdésének kérdésével kezdem: Ma Magyarországon nincsenek olyan mutatók, melyekkel meg lehetne mondani, hogy mekkora ráfordítás ellátni könyvtári szolgáltatással x lakost / diákot / hallgatót stb. Ilyen, átlagot jelentő(!) hüvelykujj-mutatók vannak az üzleti életben, vagy külföldi könyvtárak esetén. Mivel nálunk nincsenek, nem tudom megállapítani, hogy a "kevés a munkatárs" kijelentés szakmailag igazolható-e.
A diskurzusban többször idézett Maurice Line az OSZK-t más nemzeti könyvtárakkal összehasonlítva munkatársakban túlhizlaltnak találta (Országos Széchényi Könyvtár: megoldandó feladatok és intézkedési javaslatok / Maurice B. Line. In: OSZK Híradó 39 (1996) 9-10 p. 16-33 -- online sajnos nem érhető el, de talán letorrentezhető ;-). Azóta több hullámban jött is a leépítés.
Az említett cikkben (1996!) több érdekes megjegyzés is szerepel. Néhányat kiragadva:
- "... nemzeti könyvtárakra nem feltétlenül van szükség, mert tevékenységeiket más könyvtárak vagy magánszervezetek is elvégezhetik, ahogyan erre már vannak is példák a világban." p. 18
- A könyvtár létének egyik igazolása, hogy más könyvtárak számára pénzt takarít meg, ugyanakkor az OSZK-t a többi magyar könyvtár nem tekinti fontosnak illetve hasznosnak. p. 28
- A finanszírozás egyáltalán nem kielégítő; nincs mód a szükségletek alapján felbecsült költségigény benyújtására. A jelenlegi rendszer nem ad lehetőséget konzultációra a fenntartóval, lehetetlenné teszi a tervezést, közömbösséghez vezet és konzervatív gondolkodást idéz elő.
Irreális a kormányzattól több forrást elvárni. Ehelyett a jelen költségvetésből kell lehetőleg kifogástalan szolgáltatást kihozni. Ennek módja: a tevékenységi kör szűkítése, a hatékonyság növelése, pénzbevételi lehetőségek kidolgozása, egyéb pénzforrások felderítése. p. 19
- "Gyakran 10-20%-os munkacsökkentés érhető el fejlettebb munkamódszerek átvételével. A fiatalabb személyzetet be kell vonni ebbe a feladatba."
- Kisebb személyzetre lesz szükség, a munka alacsonyabb szintekre kerül. Fokozatos leépítésre van szükség. Az alacsonyabb beosztásúak esetében a folyamatot a fluktuációra lehet bízni. A stabilabb szakképzett személyzet esetében nehezebb a helyzet. Megoldás lehet részben a korengedményes nyugdíjazás, a személyzetfejlesztési program révén pedig a munkatársak egy része máshol is találhat munkát. Meg kell nyugtatni mindenkit, hogy egyetlen kompetens személy sem kényszerül a könyvtár elhagyására. p. 23
Magyarán: az OSZK is(!) hajtson hasznot más könyvtáraknak, használói csoportoknak stb. Ha ezt teszi, éljen és virágozzék tovább, s a jelenlegi költségvetésének megtoldását is (akár: több munkatárs) jó néven veszem -- saját adóforintjaimból.
(Az OIK diskurzusba lépése mindenképpen dicsérendő, nyilvánosság felé tett lépés, mert számos intézmény mellett ott is ellentmondásosak a leépítések körülményei. Lehet, hogy most még lapító más szervezetek is megjelennek egy coming out-levéllel?)
Induló kérdésére visszatérve: igen, érdekelt vagyok a jó szolgáltatásokban. Ha az OSZK nyújtja azokat, akkor abban. Ha más, akkor abban. Használóként nem izgat, hogy ki hány fővel nyújtja. Az OSZK mutassa meg nekem (használónak, adófizetőnek) vonzó, másoknál eredményesebb és hatékonyabb szolgáltatásait -- ebben az utóbbi évnek nagyot is lépett, de még nagyon sok lépés van hátra. (Levelemben az OSZK kifejezés OIK-ra vagy egyáltalán "könyvtárra" is általánosítható.)
Piac van, kérem szépen; vagy mi. Legalábbis használói oldalról mindenképpen.
Mikulás Gábor
From: András Cseh
Sent: Friday, February 03, 2012 10:31 PM
To: Mikulás Gábor
Cc: Katalist
Subject: Re: [KATALIST] Létszámleépítés az OIK-ban
Visszakérdeznék, ha az adófizetők pénzén elvárná, hogy hosszabb intervallumban legyen nyitva a könyvtár, és szolgáltatási megfelelő minőségűek legyenek, de az anyagi problémái miatt nem teheti meg, humánerőforrás nélkülözése és egyéb működési probléma miatt, akkor Ön, mint könyvtárhasználó, mit tenne, hogyan szerezne érvényt szociális és kulturális jogainak, hogy megfelelően tudja használni a köz javát?
A humánerőforrásról jut eszembe, teljesítmény és elismertséget hogyan is lehet jól mérni? Kérem segítsenek, kicsit értetlen vagyok. Van egy eset, ami nem hagy nyugodni, könyvtáros kollégák magas presztízsű országos hírű kitüntetésben részesülnek évtizedes munkájuk elismerése miatt...ám olvasóbarát módjára teljes idős napi nyolc órás munkarendjüket megfelezve, részmunkaidős 4 órás munkavégzésre kötelezik őket, az olvasók értetlenkednek, amit eddig 8 órában tudtak ellátni, azt kérem tessék 4 órában megoldani. A kérdés az, a szolgáltatás minősége nem romlik ezáltal, a teljesítményt elismerik megfelelően? A teljesítményt hogyan lehet elismerni, milyen módozatok vannak erre? (Leendő munkaügyisként, nem tudom erre a megoldást....) A teljesítmény és az elismertség vajon megfelelő az általam említett esetben?
Üdvözlettel: Cseh András
"Tanár, könyvtáros, könyvtárbarát, információ éhes bróker, MKTB hallgató"
Mikulás Gábor-- Ki képviseli az én szempontjaimat? Mennyiben vehető komolyan a "használóközpontú", "olvasóbarát", "partnerközpontú", "versenyképes", illetve a többi, utóbbi években szlogenként használt kifejezés???
adófizető, könyvtárhasználó
"Igen, tudom (sajnos), hogy ma Magyarországon a teljesítmény és az elismertség közötti összefüggés egyre kevésbé mondható egyértelműnek -- ami alól a könyvtárügy sem kivétel. De az összefüggést kizárni sem lehet."
__________ ESET Smart Security - Vírusdefiníciós adatbázis: 6856 (20120203) __________
Az üzenetet az ESET Smart Security ellenőrizte.
http://www.eset.hu
