2012. február 4., szombat

[KATALIST] leepitesek urugyen

Rettentő nehéz ám ez a kérdés! Ha az ember fia kívül van a képleten, akkor egy mikroprocesszor pontossággal tudja, hogy semmi más nem számít a hatékonyságon kívül. Azaz kizárólag a munkaköri alkalmasság... és punktum.

Ha meg benne van a képletben, akkor azt is tudja, hogy néhány szikár és pragmatikus döntése családi tragédiákhoz, egyéb szörnyűségekhez vezethet.

Akárhogy is dönt aztán, aki elveszíti az állását, annak szemében a főnök így is, úgy is "szemét gazember" lesz, akár a képébe ordítja neki, akár csöndes méltósággal távozik, vagy éppen "beléfagy a csönd". Állást elveszteni viktimalizáció, csomagolják akár sztaniol-papírba, adják át bársony-kesztyűben a papírt, részesítsék bármiféle magas-szintű elbánásban: a lényeg az, hogy néhány hónap múlva a bankszámláján megszűnnek a jóváírások. És a viktimalizáció, a kimondott, ki nem mondott "miért éppen én?" - kérdése bizony emberi méltóságban megalázó szituáció. Ugyancsak au lehet a volt kollégákkal való szembenézés, akik sajnálják, de mindkét fél nagyon pontosan tudhatja, hogy az elküldött kollégáért ontott könnyek egyúttal a megkönnyebbülés könnyei is: nem őket érintette a döntés. Ezek esetleges felismerése sem teszi könnyebbé a dolgot.

Ami az OSZK-t illeti, vagy akármelyik másik intézményt, 20%-os leépítés, amennyiben az feltételezzük, hogy az intézményben a kiválóan alkalmas munkatársak száma magasabb mint 80%, nos az azt jelenti, hogy a leépítésbe kiválóan alkalmas kollégák is beleesnek. A szituáció egészen egyszerűen nem menthető és magyarázható - különösen annak nem, akit érint.

Itt egy kolléga valami olyasmit írt, hogy a múzeumban elküldtek teremőröket, és helyettük művészettörténészek csücsülnek a teremben. Egyfelől lehet erre azt mondani, hogy megmentettek kiváló szakembereket, másfelől kérdés, hogy az efféle döntés a rövidtávú méltányossága mellett (nem az elküldött teremőr szemszögéből nézve), hosszabb távon miként mérgezi meg az adott intézmény szakmai miliőjét, arról nem is tudván, hogy a munkaköri és bérezési kérdések alakulása milyen egyéb feszültségek forrása lehet?

Mindezt azért írom, mert egyértelmű, hogy bármit nézünk, a pró és a kontra birkózik egymással, méltatlan, lehangoló küzdelemben.

Lehet persze szidni a fenntartót is, aki meg a válságra mutat, meg arra, hogy az árnyalt megközelítésekre nincs idő. Mindjárt rögzíteni lehet: ez megint csak nem jelent vigaszt az érintetteknek.

Lehet kárhoztatni a szakszervezetet és a szakmai szervezeteket, a felemlegetett MKE-t, de a méltatlanul kihagyott IKSZ-et is: utóbbi kettő közül mindegyikük főállású alkalmazottja OSZK-s állományú, tehát nem csupán bérleti jogviszony köti ezeket a szervezeteket a Budavári Palotához, vagy annak tulajdonosához és működtetőjéhez, a kormányzathoz. Bizony megtehették volna, hogy petícióznak, nyílt levelet írnak, meg mindenféle olyan egyéb dolgot művelnek, amelytől az az érzése támad a halandó közgyűjteményi dolgozónak, hogy "jól beolvasott" és "működik az érdekvédelem" - ami bizonyos mértékben jót tett volna a szakmai közérzetnek.... de legyünk realisták: változott volna valami? Olyan helyzet van, ahol tárgyalgatnának a szakmai szervezetekkel, és aztán jól alátámasztott érveiket figyelembe véve, megváltoztatnák a döntést? Miért nem tudjuk azt mondani, hogy bezzeg... "a" (na kik?)...

Félreértés ne essék: nem azt mondom, hogy rendben mennek a dolgok, és kizárólag a válság, és egyéb negatív folyamatok áldozatai vagyunk... és nincs mit tenni...

Ó, dehogy! A probléma az, hogy amint annak idején a Teleházak (hol vannak mára?) elhitették, hogy ők egy nóvum, most a MANDA kapcsán is feltalálták a spanyol-viaszt, azaz az intézményi bizniszként csinált digitalizálás helyett a digitalizálást, mint sui generis intézményt, stb. ... nos addig a könyvtárak...? Arról próbálták meggyőzni az embereket, hogy "olvasni jó".... Tiszteletreméltó, de.... nem elegendő.

Mindaddig, amíg a modern kor követelményeinek való megfelelés annyit jelent, hogy pénzügyileg és jogilag hogyan éljünk túl, lehetőleg közben laza félmozdulattal koncepcionális ellenségeink nyakát is elmetszve, a modernizáció pedig új költségvetési eljárási struktúrák kimódolásában merül ki, miközben nincsen forint, ami guruljon ezeken a csatornákon, és botor a remény, hogy az elmeszelt konkurensek pénze majd a rendszerben maradva nyújt életmentő transzfúziót.... nos eközben szépen meghal a rendszer más, erőteljesebb mechanizmusok törvényszerűen és kérlelhetetlenül gördülő kerekei alatt... és omertázhatunk erről, de az elhallgatás és a kikürtölés egyformán nem segít, tessék már észrevenni, hogy a hajó süllyed.

Más fogalmazás, más megfogalmazás, más szolgáltatási filozófia kell ide, korszerű csomagolásban. Lásd Teleház, lásd MANDA. Ha mi nem találjuk és tálaljuk fel a társadalom számára fontos, a döntéshozó részéről értelmezhető lehetőségeinket, megteszi más, és az is lehet, hogy már nem könyvtári rendszer keretei között gondolkodva. Aztán rázhatjuk az öklünk az elsuhanó vonat után... (vagy ez már nem is feltételes mód?).

Nem azt kell magyarázni, hogy milyen értékesek és jók vagyunk, mert ez már nem hoz lázba túl sok embert, magyarázatokkal és bizonygatásokkal, valamint kihalt szép állatfajokkal teli van a padlás. Azt kellene megmutatni, mivé lehetünk, és mekkora buli lenne az a társadalomnak, ha ez megvalósulna. Az a nagy baj, hogy ehhez sokkal mélyebb lélegzetet kellene venni, mert koránt sem hülye vagy hozzá nem értők gyülekezete a szakma krémje, csak mindig az a sztori vége, hogy nagy nekigyűrűdzést követően,  némi realizmusnak gondolt megalkuvással csak egyfajta homlokzat-renoválási igény elsóhajtására futja tőlünk.

Amennyiben végre-valahára fejben eldöntjük a szakma jövőjét, akkor lesz jövője. De csak nagyot és grandiózusat szabad álmodnunk. Apróságokra ugyanis nincs pénz a válságok idején.

Üdv.:
HSD


"Minden jó ember szívében megleled az Istent" (Seneca)  "Minden emberi lélek halhatatlan, ám az igazak lelke nem csak halhatatlan hanem isteni is egyben" (Szókratész)

2012.02.03. 16:17 keltezéssel, Mikulás Gábor írta:
1.    Elsődleges, hogy ellenzünk mindenféle leépítést, és nem támogatunk semmilyen elbocsátást.
Ha mégis ez az egyetlen megoldás, akkor:
2.    a KKDSZ fokozott munkajogi védelemben részesíti a szakszervezet tagjait.
Ezen kívül:
3.    a legcsekélyebb védelemben a legrövidebb OIK-os munkaviszonnyal rendelkezőket részesítjük.
A továbbiakban megfontolásra ajánljuk
4.    élvezzenek védelmet az 5 évvel az öregségi nyugdíj korhatár előtt állók.
5.    élvezzenek védelmet a 3 vagy több gyereket nevelők
6.    lehetőség szerint élvezzenek védelmet azok, akiknek közalkalmazotti hitelük van, mert a jogviszony megszűnése a teljes életkilátásukat vonja el
7.    élvezzenek védelmet azok, akik egyedülállók/egyedüli keresők családjukban.
8.    a szakmai szempontoknál a minősítések legyenek a kiválasztás szempontjai

-- Ki képviseli az én szempontjaimat? Mennyiben vehető komolyan a "használóközpontú", "olvasóbarát", "partnerközpontú", "versenyképes", illetve a többi, utóbbi években szlogenként használt kifejezés???

Mikulás Gábor
adófizető, könyvtárhasználó



__________ ESET Smart Security - V�rusdefin�ci�s adatb�zis: 6854 (20120203) __________

Az �zenetet az ESET Smart Security ellen�rizte.

http://www.eset.hu






_______________________________________________ Katalist mailing list Katalist@listserv.niif.hu https://listserv.niif.hu/mailman/listinfo/katalist