2011. szeptember 2., péntek

Re: [KATALIST] Egy kísérlet élete és halála

Kedves István, válaszom a sorok között:


2011.09.02. 15:53 keltezéssel, Moldován István írta:
>
> A hatályos szerzői jogi törvény alapján könyvtár digitalizálhatja
> a saját példányait, tudomásom szerint.

Stimmel.

>
> Ezeket - sőt talán más digitalizált műveket - zárt, dedikált
> könyvtári hálózaton hozzáférhetővé teheti, azaz nyilvánossághoz
> közvetítheti. Ezt egy pár évvel ezelőtti jogszabály módosítás
> vezette be, valahol a NAVA alapozása idején.

Stimmel.
>
> Nomármost ha a kanizsai online könyveket nem nyilvánosan,
> csak zárt hálózaton, a könyvtár olvasói használhatták, akkor
> erre nem lehetett hivatkozni?
>

Nem zárt hálózaton, hanem on-line internetes felületen, otthonról vagy
akárhonnét, ha beiratkozott olvasóként jelszót szereztek hozzá. Ez
ugyebár nem zárt hálózat. A szolgáltatást csak a könyvtár helyiségeiből
szabadna elérni, illetve más olyan közgyűjteménnyel összekapcsolódva,
amely biztosítja a jogszabályban leírt feltételeket, amelyeket nem
citálnék, a lényegük, hogy ne mehessen ki az anyag semmiféle digit. vagy
nem digit. formában, csak a képernyőről legyen olvasható.

Megjegyzem, hogy a téma szakértője, Tóth Péter Benjámin az MKE
Helyismereti Szekció valamelyik éves konferenciáján elhangzott
előadásában már ezt is túlterjeszkedésnek ítélte az EU-s direktívákon.
(Nyomtatásban is megjelent az előadás, elő lehet keresni.)

> Biztos nem, mert megtették volna. Lehet, nem látom át teljesen
> a vádat, helyzetet, de a fenti jogszabály valamilyen lehetőséget
> ad, amit jó lenne pontosabban értenünk.
>
Nem vád, hanem követelés. A vád az büntetőeljárásban van, a polgáriban
kereset, odáig azonban nem jutott az ügy.
A helyzet világos és egyértelmű:
- a könyvtár nyilvános könyvtári ellátás, archiválás, és a jogszabályban
pontosan körülhatárolt képernyős, ill. dedikált hálózatos szolgáltatás
céljára digitalizálhat
- a digitalizálás azoban nem egyenlő a nyilvánosságra hozással, ill.
terjesztéssel, amelynek egyebek mellett az internetre való kirakás minősül
- szabad a gazda ott, ahol nem szerzői műről van szó (pl. jogszabály),
ahol a védelmi idő lejárt, (a szerző halála után eltelt a 70 év), ahol a
szerzői jogi jogosult beleegyezett, akár ingyen, akár térítés ellenében,
illetőleg abban a jogi keretben, amit ismeretlen hollétű szerzők esetén
az árva művekre vonatkozó eljárásban esetleg megszereznek.
- nincsen más jogszerű lehetőség a fentieken kívül


> Tehát, ha a könyvtár olvasói távolról, hozzáférnek bizonyos
> könyvtári online szolgáltatáshoz, ez nem felel meg a bizonyos
> zárt könyvtári hálózatnak?? Vagy ott a bibi, hogy a könyvtári
> tagság beiratkozás köteles, ez pedig legtöbb helyen térítéses :-??
>

Közelről a könyvtári képernyőn férhetnek hozzá, távolról meg olyan
intézményből, amely eleget tesz a jogszabályi korlátozásoknak, tehát
gondoskodik róla, hogy "ne szivárogjon" a hálózaton elért anyag,
egyebekben azon feltételek szerint, mintha saját merevlemezéről,
kizárólag képernyőn szolgáltatna. Példa erre az OSZKDK.

Világos, hogy az olvasó a pokolba kívánja sok esetben azt, hogy nem
mentheti le, nem nyomtathatja, és csak a könyvári képernyőről
olvashatja, de visszautalok Tóth Péter Benjámin véleményére, amely
szerint már ez is "túl sok".

Az, hogy ennek örülünk, avagy nem, ahhoz jogunk van. Nem betartani a
szabályt, ahhoz nincs jogunk, és viselnünk kell következményeit.


Üdv.:
Domonkos


> Megköszönném, ha leírnád, erről mi a véleményed?
>
> üdvözlettel
>
> István
>
>
> _______________________________________________
> Katalist mailing list
> Katalist@listserv.niif.hu
> https://listserv.niif.hu/mailman/listinfo/katalist


_______________________________________________
Katalist mailing list
Katalist@listserv.niif.hu
https://listserv.niif.hu/mailman/listinfo/katalist