Mindazon túl, hogy számos megjegyzéseddel egyetértek, illetve az alapelveddel a legmesszebbmenőkig, és amint írtad is, több helyen vitathatók a számításaid, szeretném felhívni a figyelmed egy pontatlan állításodra, amely szerint: "Nincs olyan felsőoktatási intézmény, amelyből tájékoztató könyvtárosok kerülnének ki". De igen, van! Az informatikus könyvtáros képzés mester szintjén például szaktudományi, kutatásfejlesztési információs menedzser szakirány "álnév" alatt az egyes tudománycsoportokra specializálódott szaktájékoztatókat képzünk a Pécsi Tudományegyetemen. Mégpedig meglehetősen erős szakosodással: beleértve a hagyományos és az elektronikus információs források használatát, az információkeresési és információkezelési, adatbázis-gazda kérdéseket, valamint azok gazdasági, piaci szegmenseit stb. is.
Ennyiben szerettem volna megjegyzéseid pontosítani.
A régi ismeretséggel üdvözöl: Sipos Anna Magdolna
-----Original Message-----
From: katalist-bounces@listserv.niif.hu [mailto:katalist-bounces@listserv.niif.hu] On Behalf Of Csabay Károly
Sent: Tuesday, July 12, 2011 5:35 PM
To: KATALIST lista; lista@mkebmsz.hu
Subject: Re: [KATALIST] kérdés
Kedves Miklós, Kedves Kollégák, Kedves Lista!
Deli Zoltán kolléga által feltett kérdések NAGYON FONTOS kérdések, s mielőtt a szál teljesen elmegy a filozófiába, jó lenne csakugyan válaszolni rájuk. S a válaszadás közben szembesülni azzal, hogy mennyi minden teendőnk van e téren.
> 1. Meghatározza-e valamilyen jogszabály a települési közkönyvtárak
> nyitvatartási idejét?
>
> Igen, az 1997. évi CXL törvény 54 §. (1) bekezdés d, pontja kimondja,
> hogy rendszeresen, a felhasználók többsége számára megfelelõ
> idõpontban tart nyitva.
Tegyük a szívünkre a kezünket -- Miklós is nyilván így érzi -- ez egy nesze semmi, fogd meg jól. Miklós kötelességtudóan ezt a választ adta, mert nem is adhatott volna másmilyet, de ezzel a jogszabályi megfogalmazással, mindenki tudja, aki csak egy kicsit is ismeri egy települési könyvtár életét, nem megyünk semmire.
Nincs mese, olyan jogszabályra van szükségünk, amely itt kimond egy SZÁMOT. Heti X órában tart nyitva. Hogy mennyi lenne jó X-nek, ez egy alapos jogszabály-előkészítő vita eredménye lesz (ha lesz), egységes lesz-e vagy függeni fog pl. az ellátandó közösség lélekszámától, vagy a könyvtári dokumentumok számától -- ez mind megvitatandó, de végülis ki kell jönnie egy SZÁM-nak, amelyet a polgármester hölgyek/urak asztalára le lehet tenni.
Természetesen a jogalkotó nem fog körbejárni köztünk, és jóságosan
megkérdezni: mondd csak, te kedves könyvtárosszakma, mit kívánsz, milyen jogot alkossak neked...? -- nem, ilyen idilli jelenet nem lesz.
Nekünk kell odatúródni, és valamit belőlük kiverni, hacsak lehet.
És mielőtt valaki azt érezné, hogy másokra mutogatok, azzal folytatom, hogy így kell tenniük például az MKE megyei elnökeinek.
Persze, tudom, nem lehet mindent a számok nyelvén megfogalmazni, de azért bele lehet kezdeni a számolásba, aztán lehet korrigálni. Íme egy mintapélda.
Egy település lakossága 10.000 lélek. 10% jár könyvtárba, az 1000 könyvtárlátogató. Egy könyvtárbajáró átlagosan háromhetente keresi föl a könyvtárat, az legyen 17 látogatás évente minden olvasó részéről. A könyvtár tehát évente 17.000 látogatást bonyolít le. Legyen egy látogatás időtartama átlagosan 15 perc (az olvasó bejön, leteszi a kabátját, visszaadja korábban kikölcsönzött könyveit, kérdez, ődöng a könyvkiválasztó térben, odajön a pulthoz, elvégzi az új kölcsönzését, cihelődik, elmegy). Ez átfedés nélkül évi 255.000 olvasószolgálati perc. A tapasztalat legyen mondjuk az, hogy párhuzamosan hárman vesznek igénybe olvasószolgálati kiszolgálást, így ennek figyelembevételével adódik 85.000 perc évente. Amiből osztással azt kapjuk, hogy a település heti könyvtár-nyitvatartási igénye 27 óra 15 perc.
Ha most ebben a példában valami nem annyi, amennyi, akkor is sugall egy képletet, amelybe a paraméterek a helyi tényeknek megfelelően helyettesítendők be, és -- reméljük -- használható eredmény adódik.
> Vagy ezt ki/mi határozza meg?
>
> Valójában az alapító dönt a könyvtár alapításról, az ellátandó
> feladatokról - a lakossága igényeinek figyelembe vételével. A nyitva
> tartás ideje is az igények figyelembe vételével állapítandó meg.
> Alkalmazható "képlet" a nyitva tartás megállapítására nincsen, a
> Könyvtári Intézetnél azonban a nyitva tartásra vonatkozó ajánlások
> elérhetõek.
Kedves Miklós! Hol?
> Beleszólhat ebbe a fenntartó önkormányzat?
>
> Hát persze.
Akkor most mielőtt teljesen felolvadnánk a fenntartó jósága előtti leborulásban, gyorsan szögezzük le, hogy amikor a fenntartó könyvtárat tart fenn egy településen, akkor nem kegyet gyakorol, hanem törvényben előírt kötelességét teljesíti. Nem kívánom vitatni, hogy a fenntartónak lehetnek (és legyenek is) elvárásai a könyvtárral kapcsolatban, csak nem árt mindjárt a hangütés megválasztásakor tisztában lenni azzal, hogy milyen irányban ülünk a bilin.
> 2. Van-e valamilyen jogszabály arra vonatkozóan, hogy mennyi
> könyvtárost kell foglalkoztatni (mennyi könyvtáros álláshely kell)?
>
> Nincs alkalmazható képlet erre sem, nincs ilyen jogszabály. A
> fenntartó által létrehozott intézményt logikusan a fenntartó
> finanszírozza. Amilyen célra létrehozta, annak megfelelően.
Az az érzésem, itt cipelünk valami elavult dolgot a szakma múltjából, és nem bírjuk letenni. Valamikor a Sallai-Sebestyén-i időkben elhangzott egy elejtett bütyökszabály, mely szerint 10.000 kötetre kell egy könyvtáros. Most emiatt ott tartunk, hogy az a könyvtár, amely mondjuk öt szakalkalmazottal dolgozik, úgy érzi, okvetlenül görgetnie kell állományának azt a dédelgetett 50.000-es részét, amely indokolja az öt státust, még akkor is, ha az az ötvenezres ramaty tele van "A távolban egy fehér vitorlá"-kkal.
Sokkal inkább a feladatokból kell kiindulnunk, azok megvalósításához szükséges létszám kiszámítását célul tűzve.
Itt ugyebár rengeteg egyéb tényező is szerepet kap, nem lehet olyan viszonylag egyszerű számítást végezni, mint az előbb a heti nyitvatartás esetében. Mert döntő jelentőségű például a könyvtárépület szerkezete. Hány szint van, mennyire beláthatóak a helyiségek, van-e külső raktár stb. stb. Ettől függ pl. az, hogy a fent kiszámított
27,25 óra heti olvasószolgálati időtartamot hány könyvtárossal lehet "lefedni". Tegyük fel, hogy kettővel! (Ami nagyon alacsony szám, és optimális berendezkedést tételez föl.) Erre kell tehát 54,5 emberóra hetente.
Következik az állománygyarapítás mértéke, ezt minden könyvtár maga tudja, hogy mennyi évente, legyen a mi példánkban 1000 könyvtári tétel / év. A deziderálástól addig, míg az "Újdonságok" polcra kerül a könyv, legyen évi 700 emberóra (42 perc / könyv idővel számolva); ami nagyjából heti 13,5 emberóra igény.
Állományrendezés, visszaosztás -- megint nagyban függ az adottságoktól
-- legyen heti 10 emberóra.
Folyamatos állományapasztás: heti 6 emberóra.
További háttérmunkák (adatbázis-karbantartás, mentések, számítástechnikai üzemeltetési esetleg fejlesztési feladatok, honlap
&c): heti 40 emberóra.
Kiegészítő feladatok ellátása (rendezvényszervezés, plakátok tervezése, nyomtatása, szórólapok terítése és egyéb nem szorosan vett könyvtárszakmai feladatok) -- heti 2 óra.
Ez összesen heti 126, azaz évi 6552 emberóra. Egy kolléga évi 46 hetet dolgozik (a többi időt szabadságon tölti, esetleg beteg), tehát egy ember 1840 emberóra munkát ad évente. A példánkban szereplő könyvtárnak tehát 6552 / 1840 = 3,5 fő szakalkalmazott munkatársra van szüksége.
Beismerem, hogy a számolás hevenyészett, rengeteg aspektusra nem tér
ki: a példában szereplő könyvtárnak nincs gyermekkönyvtárosa, zenei könyvtárosa, az említett foglalkozásokat a kollégák szabadidejükből bonyolítják le, ha nincs pénz arra, hogy meghívjanak mondjuk művészeket; nem szóltunk a vezetői teendőkről ("megfeledkeztünk" a bizottsági, testületi üléseken sokszor este 11-ig részt vevő könyvtárvezetőkről); ebben a példában nincs könyvtárkezelő és nincs technikai alkalmazott; a számok, amelyek a példában szerepelnek, adhatnak okot (és fognak is adni :-) lelkes vitára -- még rosszak is lehetnek, lesz, aki kevesli majd a 42 perc / könyv "átmenőidőt", lesz viszont, aki sokallja majd a számítástechnikára szánt időt...
Nem baj. Tessenek az Önök esetében mért, megfigyelt, becsült vagy számított adattal helyettesíteni az enyémeket. Tessenek még hozzávenni, amit kifelejtettem. És tessenek alkalmazni a számolási eljárást. Működnie kell annak! (;-)
> 3. Valamint meghatározza-e jogszabály azt, hogy milyen
> könyvtáros(oka)t kell alkalmazni kötelezően (tájékoztató könyvtáros,
> feldolgozó könyvtáros, stb)?
>
> A hivatkozott CXL törvény 54. §. (1) bekezdés B, pontja azt mondja ki,
> hogy: Könyvtári szakembert alkalmaz.
> A könyvtári szakemberek az Ön által jelzett munkaköröket (tájékoztató,
> feldolgozó stb.) betölthetik.
Deli Zoltán, a szálat indító kolléga a szóbanforgó jogszabály iránt hiába tudakozódik, mert pl. a "tájékoztató könyvtáros" nem képzési kategória. (Nincs olyan felsőoktatási intézmény, amelyből tájékoztató könyvtárosok kerülnének ki.) Miklós válaszával egyet kell értenünk:
akinek könyvtáros diplomája van, az legyen szíves, tudjon tájékoztatni, feldolgozni, csinálni azt, ahová a főnöke beosztotta.
(Mindez nem mond ellent annak, hogy ha van a könyvtárban egy tapasztalt kolléga, aki harminc éve dolgozik az olvasószolgálatban, mindenkit ismer, kisujjában az állományismeret -- nahát akkor őt hagyjuk meg az olvasószolgálatban!)
A létszámra vonatkoztatott, fent leírt közelítő számítások nagyjából azt is meghatározzák, hány munkaóra esik az egyes szakirányú feladatokra.
Tisztelettel
Csabay Károly
az MKE Békés Megyei Szervezete
elnöke
_______________________________________________
Katalist mailing list
Katalist@listserv.niif.hu
https://listserv.niif.hu/mailman/listinfo/katalist
________________________________________________________________________
A Pécsi Tudományegyetem Felnőttképzési és Emberi Erőforrás Fejlesztési Kar képzései:
Felsőfokú szakképzések: európai uniós üzleti szakügyintéző, idegenforgalmi szakmenedzser, ifjúságsegítő, képzési szakasszisztens, kereskedelmi szakmenedzser, közösségi-civil szervező, moderátor, pénzügyi szakügyintéző, reklámszervező szakmenedzser, sportkommunikátor, számviteli szakügyintéző
Alapszakok: andragógia, informatikus-könyvtáros,
Mesterszakok: andragógia, emberi erőforrás tanácsadó, informatikus könyvtáros, kulturális mediáció, tanár - andragógus tanár, tanár - könyvtárpedagógia-tanár
Szakirányú továbbképzések: a dokumentumkezelés információs és kommunikációs technológiai (IKT) alapjai, ifjúsági tanulmányok, kulturális projektmenedzser, munkavállalási szaktanácsadó, public relations és szóvivő, protokoll szaktanácsadó és rendezvényszervező, személyügyi szervező, személyügyi szaktanácsadó
További információk: HTTP://FEEK.PTE.HU
_______________________________________________
Katalist mailing list
Katalist@listserv.niif.hu
https://listserv.niif.hu/mailman/listinfo/katalist