Re: [KATALIST] Fwd: MOKKA szakértői javaslat

Kedves Könyvtárosok, kedves Bánkeszi Kati, Kardos Andris és Többiek!

 

2007. év végén az OCLC személyesen tett látogatást nálunk (IQSYS-, mint disztributornál), és több könyvtári vezető meghívásával került ismertetésre az általuk kialakított és WorldCat-ra  alapozott koncepció a közös katalógus szolgáltatásról, amelyet az OCLC a nemzeti könyvtárak(ak) köré szervez (hasonlóan az alakuló hazai koncepcióhoz.)  A „master" rekordokat a nemzeti könyvtár/kijelölt könyvtár(ak) állítják elő (amely persze történhet feladatmegosztással, kijelölt könyvtárak bevonásával is), amely egyszerűsíti a deduplikáció kérdését (cluster módszerrel egyébként).

Két alapvető megoldás létezik a katalogizálásnál, az egyiknél a WorldCat-ban online történik (pl. a nemzeti könyvtár részéről) és ezek a rekordok képezik a közös katalógus alapját, amelyekhez a lokális részadatok utólag kerülnek be az egyes könyvtáraktól, vagy pedig a könyvtár/kijelölt könyvtár(ak)  saját rendszerükben katalogizálnak, és batch üzemmódban kerülnek a rekordok a közös katalógus „master" rendszerébe. (A két alapvető megoldásnak sokféle árnyalata lehet.)

 

Koncepciójukban a szolgáltatás két alaprendszere a CBS és a WorldCat rendszer. A két rendszer integráltan működik. A CBS adja a Nemzeti Könyvtár és az országos közös katalogizálás számára az IKR keretrendszert, amelyből a rekordok szinkronizáció alapján kerülnek a WorldCat rendszerbe. A WorldCat rendszer szolgáltatásai biztosítják a nemzetközi, globális információkeresésben való szerves részvételt a Nemzeti Könyvtár és a közös katalogizálást használó könyvtárak számára. A WorldCat.org webes szolgáltatás keretében web2 módszerek alkalmazásával biztosított a felhasználók számára a könyvtári és internetes források együttes keresése.

A CBS (Central Bibliographic System) bibliográfiai adatbázisok létrehozására és karbantartására szolgáló eszköz, amely biztosítja a rekordok konverzióját, normalizálását, deduplikálását valamint az összes lehetséges metaadat biztosításával az adatbázist a lehető legjobban használhatóvá teszi a végfelhasználó számára, és ami nagyon lényeges, a szolgáltatások integrálása megtörtént a WorldCat-tal.

 

A CBS kibővíthető a TouchPoint-tal, amely a WorldCat local telepíthető változata. A WorldCat local egy könyvtárspecifikus szűrőt és nézetet ad, amely a WorldCat  adatbázisra épül, a TouchPoint viszont a helyi és regionális adatbázisokat használja, és a telepítést, konfigurálást, karbantartást az érintett szervezetek helyben végzik.  A TouchPoint egy web 2.0 végfelhasználói alkalmazás, amely egyesíti a távoli adatbázisokat használó hagyományos metaadat-keresők előnyeit a belső adatbázisokhoz való ellenőrzött hozzáféréssel. Lehetővé teszi a gyakran használt adatbázisok betöltését és indexelését, és a ritkábban használt adatbázisok távoli elérését. A találati listákat a belső és távoli adatbázisokból állítja össze.

 

A rekordbetöltésnél az első, vagy egyszeri betöltő program batch üzemmódban történik, azt követően folyamatos, ütemezett a rekordok feltöltése az alábbi módszerek alapján:

•                SRU (Search and Retrieval via URL)

•                PULL és PUSH technológia

•                Z39.50

•                OAI PMH

A CBS bibliográfiai rendszerből a WorldCat.org rendszerbe szinkronizáció útján történik az import és export funkció.

 

Ennek a megoldásnak a hazai koncepciókat ismerve az a hátránya, hogy host rendszerről beszélünk, a „master" fáljok a Leideni központban vannak. Igaz, hogy innen bármely rekord le is tölthető. De az OCLC nyitott egy hazai sajátosságokat és rendszereket figyelembe vevő megoldás kialakítására is, amelynek tárgyában kész a személyes konzultációra (amelynek megszervezésére OCLC disztributorként felhívott bennünket, mármint az IQSYS-t.)

Minden új koncepció kialakításánál célszerű megnézni, milyen működő rendszerek léteznek a nagyvilágban, és van-e átvételre érdemes megoldás, vagy legalábbis koncepció, ehhez a tanulmány nagyban hozzájárult. Mivel az integráció a jelenkori IT legnagyobb kihívása és a költséghatékony működés egyik eszköze, érdemes ebben a kis országban egységes koncepciót kialakítani átfedések nélkül erre a szakmai feladatra. Sajnos ehhez szükség lenne valóban egy hatásvizsgálatra is a jelenleg működő megoldások körében. Megkockáztatom azt is, hogy a hazai IKR fejlesztők együttesen is hozzájárulhatnának egy OCLC koncepció hazai bevezetéséhez.

A közös katalogizálás szolgáltatásaihoz egy rendszer integráción alapuló portál szolgáltatás szükséges, amely a felhasználók kényelmi szolgáltatásait biztosítja, és képes arra, hogy más közös katalógus rendszereket is integrálja, vagy akár országos központja legyen például regionális könyvtárközi kölcsönzési portáloknak például oly módon, hogy egy közös keresőmotor intézkedjen az adatforrások együttes kereséséről – persze ehhez is komoly rendszerintegrációs fejlesztés szükséges.

Megemlíteném még az un. adattisztítás kérdését, amelyet véleményem szerint országosan kellene megoldani, mert akkor lenne költséghatékony. Ilyen megoldást nálunk a bankok használnak az ügyféltörzs adatainak tisztításához egy erre kifejlesztett szoftver és adatbányászat segítségével.

Üdvözlettel:

Horváth Zoltánné

Könyvtáros informatikus
IQSYS

 

---

From: katalist-bounces@listserv.niif.hu [mailto:katalist-bounces@listserv.niif.hu] On Behalf Of Márton Németh
Sent: Friday, March 26, 2010 10:34 AM
To: katalist@listserv.niif.hu
Subject: [KATALIST] Fwd: MOKKA szakértői javaslat

 

 

Kedves Kollégák,

Szerintem a külföldi példák összefoglalása valamint a felület
kívánalmainak ismertetése jól sikerült, a többi viszont.... Attól
tartok, hogy komoly gazdasági érdekek s szakmai kényelmesség áll annak
útjában, hogy mondjuk egy bibliotek.dk-hoz hasonló rendszert nálunk
üdvözölhessünk. Pedig most meg lenne a lehetõség a külföldi példák
itthoni adaptálására, s remekül össze lett szedve, hogy a szolgáltatói
felületnek mit kellene tudnia. Én fõként felhasználóbarát
könyvtárszakmai szemmel fogalmaznék meg kritikát. Ennek alapján
anakronizmus bármilyen szinten védeni a MOKKA-ODR kettõsségének
fenntartását. A ODR legnagyobb hibája, hogy közvetlen az olvasók felé
nem tud szolgáltatni, ami szinte törvényszerû hiszen ezt csak a
jelentésben is jelzett integrált szolgáltatási rendszer keretei között
lehet megvalósítani. Funkcióit egyszerûen át kell emelni egy új
rendszer keretei közé, alaposan kibõvítve azokat. S ezzel együtt
sajnos számot kellene vetni azzal, hogy lényegében a nulláról kellene
felépíteni egy teljesen  új rendszert. A MOKKA és az ODR útja
külön-külön szerintem járhatatlan, összevonásuk új funkcionális
paradigma szerint kell, hogy történjen, a jelenlegi mûködési keretek
elavultak. A mostani MOKKA rendszerrõl tetszik nem tetszik a mostani
igen elavult katalógusfelület állítja ki a bizonyítványt. S a mögötte
lévõ technikai, adatbázis háttér sem jobb annál. Ha eddig nem sikerült
a mostani fejlesztõknek jobbat alkotni eddig, ugyan mi indokolja azt a
rejtett hatalmas bizalmat, mely pl. a konkrét Java-s betöltõ mellett
való érvelésben megjelenik? A betöltési módszerek mellé miért kell
indokolatlan kényelmességbõl konkrét terméket hozzárendelni? Akkor még
rendben lenne a dolgot, hogy ha a felület bemutatásakor alkalmazott
érvtechnikával felhívnák a figyelmet arra, hogy ez csak egy példa,
melynek lehetnek más megvalósítási alternatívái is.  Az egész mostani
rendszer mögött nagyjából a 10 évvel ezelõtt érvényes szakmai háttér
és technológiai színvonal áll, s ezen mindenestül túllépett az élet,
erre pont a jelentésben idézett szakmai példák s a felület elemzése
mutatnak a legvilágosabban rá. Nekem a legjobban a dán példa tetszik,
ahol közös gondolkodással, szisztematikus módon a párhuzamosságokat
kizárva a nemzeti bibliográfiai alapokra felhúzva kiépítettek egy
szolgáltatói rendszert. A Danbib-nak s a bibliotek.dk-nak is megvannak
a maga funkciói és szakmai feladatai. A lényeg azonban az, hogy a dán
könyvtárügy mindenféle részérdeken túllépve képes volt megteremteni az
érdekelt könyvkiadók s egyéb külsõ  szereplõk bevonásával egy olyan
rendszert, mely keretet ad a dán könyvtárközi kölcsönzésnek, a
bibliográfiai adatok leírásának, feldolgozásának és szolgáltatásának,
valamint a web 2-es szolgáltató funkcióknak is. Mindenkinek a maga
útján kell mesternek lennie, elsõsorban az a szakmai tervezési,
gondolati út a fontos, ahogyan ezt õk megcsinálták  Igaz, ott eleve
nem kellett olyan kényszerpályás vargabetûkkel bajlódni mint a MOKKA
és az ODR egymástól független fejlesztése, amely annak szimptómája,
hogy a könyvtárak sokáig képtelenek voltak túllépni a saját intézményi
árnyékukon... Mintha még csak most is nehezen formálódna az az
intézményközi kollaborációs rutin, mely ilyen nemzeti szintû projektek
menedzselésekor már természetes készségszerûen kellene, hogy mûködjön.

 

 

2010/3/26 Kardos András <k.andris@gmail.com>

 

Kedves Bánkeszi Katalin, kedves Kollégák!

Persze, persze, a Könyvtári Intézet honlapján, a fórumban, regisztráció után kéne... de úgy érzem, sok jelentõsége nincs annak, hogy mit szólunk hozzá. 200 oldalas anyagot 2 munkanapra kiadni véleményezésre egyszerüen felháborító, és inkább formalitás, mint valós kiváncsiság. Röviden összefoglalnám, hogy én mit szûrtem le, persze leszubjektívezhetõen, a dokumentumból - így esetleg az is betekintést nyer, akinek nincs érkezése hirtelenjében elolvasni az eredetit. Aki unja már az egész kérdést, annak a http://en.wikipedia.org/wiki/Design_by_committee cikket ajánlom, aminek égetõ relevanciája itt sajnos egyáltalán nem vicces.

 

A tanulmány több kritikus (általam is sokat feszegetett) kérdésre nem ad választ, s azt sem tisztázza, hogy ezeket miért nem érzi megválaszolandónak. Összességében az érzõdik rajta (nekem), hogy az alkotók nem vitatták meg egymással a többiek által írt részeket, és nem törekedtek egységes álláspont kialakítására. A tanulmány nem jelöl ki egységes jövõképet, sõt, rögtön azzal nyit, hogy a 10 évvel ezelõtti helyzethez képest "az alapvetõ célok most sem változtak" - pedig az igen alapos "Nemzetközi kitekintés és hazai kezdeményezések" fejezet adna erre jó alap lenne. Élbõl elvet olyan felvetéseket, amik a 24. órában... szóval megfontolandóak lennének. És nem teszi le a voksát a dán, a német vagy bármely más bevált - és a hazai viszonyoktól eltérõ modell mellett, csak emlegeti õket. Az egyes fejezetek - pl. annak tekintetében, hogy végülis ki a MOKKA célközönsége - ellentmondásba keverednek egymással. 

 

A MOKKA ill. az ODR évek óta várt összevonása... a tanulmány alapján szerintem kb. elmarad. Ugyan egységes betöltési rendszerrõl szó van, amibõl (kicsit elnagyolva, de) a bibliográfiai adatok a MOKKA, a lelõhelyek, státuszok, és az elõbb említett bibliográfiai adatok egyszerûsített változata az ODR adatbázisába (igen, továbbra is különálló rendszer, új neve "lelõhelytár") kerülnének. A MOKKA-ból ezután rekordokat (katalogizálóknak; de nehogy legyen benne lelõhely) az ODR-bõl lelõhelyeket, státusz adatokat, és persze magukat a könyvtárközi kéréseket érhetjük el (könyvtárköziseknek; de nehogy olyan alaposan lehessen benne keresni mint a másikban). Éveken át ez a megkülönböztetés volt a két rendszer párhuzamos fentartásának magyarázata... s ez a párhuzamosság most nagyrész megmarad, ugyanezekkel - a véleményem szerint mesterséges - érvekkel, de megfejelve a két rendszer közötti adat-szinkronizizáció problémájával. A könyvtárosoknak tehát továbbra is két rendszert kellene használniuk. Az hogy az olvasó melyiket használja nem tisztázott. A "MOKKA tanulmány" nyilván a MOKKA-ról szól, de ha abban nem lesznek lelõhely adatok, státuszok, akkor az egész webkettes hóbelebanc, amit a tanulmány néhol bedob, irreleváns, hisz az olvasók nem bibliográfiai tételeket, hanem hús-vér könyveket (lelõhelyeket) keresnek (de nem feltétlenül könyvtárközi kölcsönzés szándékával - amit az ODR szándékozik lefedni, külön).

 

A nem-összevonásnak a technikai háttere is érdekes. A terv szerint a két rendszer a saját szervere mellett a másikén is ottlez másolatként, mentési és terheléselosztási célokkal. Ez jó, de a megvalósítást igencsak bonyolítja, hogy a két intézmény két teljesen eltérõ architektúrájú, s ezért nem csereszabatos gépet választott. Persze minden megoldható, csak drágább, idõigényesebb és nehézkesebb lesz. Az OSZK (HP; Intel architektúra; gondolum valami Linux) ill. DEENK gépválasztása (Sun; SPARC architektúra; Solaris operációs rendszer) érthetõ. A HP minõségi szervereket gyárt, és az Intel architektúra olcsóbb, a SUN gépek viszont - legalábbis a közhiedelem szerint - ideálisak az Oracle adatbáziskezelõhöz, ami ugye a Corvina alapja. A tanulmány egyébként külön kitér az Oracle elõnyeinek ecsetelésére, idevágó, olcsóbb, és ugyanúgy életképes alternatívák szimpla megemlítését is mellõzve.

 

Itt kerül elõ a következõ, már ugyancsak feszegetett (és jogi képviselõkkel való dobálózásba fulladt) kérdés, hogy mi van, ha esetleg nem az e-Corvina Corvina rendszere lesz a MOKKA alapja. A tanulmány meglehetõsen érdekes (félreérthetõ?) követelményeket állít a leendõ szállítóval szemben a rekordfeltöltéssel kapcsolatban: "Azokban az esetekben, amelyek már eddig is mûködtettek hasonló lehetõséget, a szolgáltatás az IKR-ben változtatás nélkül is tudjon üzemelni." A "Java-s feltöltõ kliens"-re (e-Corvina termék) hivatkozva pedig: "Ilyen kliensre az ezt használó könyvtáraknak szüksége van, így a rendszernek továbbiakban is ki kell szolgálni az ebben megvalósított funkciókat, ennek érdekében minden ilyen kliens számára a szükséges interfészeket kell nyújtania.". Nem tudom... szerintem a feltöltõ programra nem feltétlenül van szükség, az csak az egyik lehetséges megoldás, viszont ennek tükrében talán érthetõbb Corvina-kompatibilitást ecsetelõ blogbejegyzésünk háttere.

 

A várvavárt MOKKA használati mutatók... A tanulmány szerint 2010. január 16 – 2010. február 17. között 175346 keresés történt, ez 23 munkanappal, és napi 8 órával számolva, kevesebb mint 8000 keresés naponta. Balázs László TMT-s cikke (2010/2) viszont 16-18000 keresést említ. Egyébként a dolognak nem sok jelentõsége van, az egyik és másik érték is könnyedén teljesíthetõ, sõt a percenként 1000 lekérdezéses cél is, amit a tanulmány követelmények állít fel. De azért jó lenne tudni hogy mibõl jön a kb. 2x-es eltérés...

 

Említésre méltó még a e-Corvina által írt "mik a tervezett fejlesztések" rész, ahol kizárólag a WebOPAC-ban szükséges változtatások merülnek fel (az a bizonyos nem-is-lényeges 5%), az ismert hiányosságokra, és javításuk szükségességére viszont semmi utalás nincs. Viszont kérdés, hogy ez: "WebPAC-ban az alábbi kisebb-nagyobb fejlesztéseket kellene elvégezni (MOKKA-ban vagy attól függetlenül is)" hogy kerül egy MOKKA tanulmányba? Meg vannak ilyen mondatok, FRBR témában: "Ezzel is el kellene indulni, de úgy tûnik, hogy azért ezt jól megcsinálni nem nagyon egyszerû.", "Az nem tûnik elégnek, amit most a könyvtárportál csinál, hogy csak a mûveket lehet látni, és akit ennél több érdekel bajlódjon az egyes könyvtárak helyi azonosítója alapján elérhetõ helyi rekordjaival." és egy gyöngyszem: "Valami hosszabbtávú és lépesenként megvalósítandó stratégiát kellene kialakítani." - egy ilyen tanulmányban épp ezt a startégiát szerettem volna elolvasni... 

 

Az is érdekes, hogy milyen dolgok hiányoznak a tanulámányból, mire nem reflektál a TMT-s cikksorozatból, de akkor mostmár tényleg abbahagyom... Kiváncsian várom inkább mit mondanak mások a tanulmányról.

 

Sok jót,

 

K. András

 

2010/3/24  <bankeszi@oszk.hu>:

> Kedves Kollégák!
>
> Elkészült a MOKKA szakértõi bizottságának javaslata a fejlesztésre. A
> dokumentum elérhetõ a http://www.ki.oszk.hu/107/news.php?item.561.16
> címen, a Könyvtári Intézet honlapján.
>
> Várjuk az észrevételeket és az alkotó javaslatokat. A KI honlapján is
> lehet hozzászólást beírni (regisztráció után), vagy el lehet küldeni az
> észrevételeket a bankeszi@oszk.hu címre. A hétfõig beérkezõ javaslatokból
> az arra érdemesek bekerülnek a dokumentumba, még a közbeszerzés kiírása
> elõtt. A késõbb érkezõ észrevételek a rendszertervet módosíthatják,
> amelyet már a nyertes pályázóval közösen készítünk el.
>
> Elõre is köszönjük, ha javaslataikkal hozzájárulnak a munkánkhoz!
>
> A szakértõi bizottság tagjai nevében
>
> Bánkeszi Katalin
> OSZK
>
>
> _______________________________________________
> Katalist mailing list
> Katalist@listserv.niif.hu
> https://listserv.niif.hu/mailman/listinfo/katalist
>

_______________________________________________
Katalist mailing list
Katalist@listserv.niif.hu
https://listserv.niif.hu/mailman/listinfo/katalist