Kedves Kollégák,
Szerintem a külföldi példák összefoglalása valamint a felület
kívánalmainak ismertetése jól sikerült, a többi viszont.... Attól
tartok, hogy komoly gazdasági érdekek s szakmai kényelmesség áll annak
útjában, hogy mondjuk egy bibliotek.dk-hoz hasonló rendszert nálunk
üdvözölhessünk. Pedig most meg lenne a lehetőség a külföldi példák
itthoni adaptálására, s remekül össze lett szedve, hogy a szolgáltatói
felületnek mit kellene tudnia. Én főként felhasználóbarát
könyvtárszakmai szemmel fogalmaznék meg kritikát. Ennek alapján
anakronizmus bármilyen szinten védeni a MOKKA-ODR kettősségének
fenntartását. A ODR legnagyobb hibája, hogy közvetlen az olvasók felé
nem tud szolgáltatni, ami szinte törvényszerű hiszen ezt csak a
jelentésben is jelzett integrált szolgáltatási rendszer keretei között
lehet megvalósítani. Funkcióit egyszerűen át kell emelni egy új
rendszer keretei közé, alaposan kibővítve azokat. S ezzel együtt
sajnos számot kellene vetni azzal, hogy lényegében a nulláról kellene
felépíteni egy teljesen új rendszert. A MOKKA és az ODR útja
külön-külön szerintem járhatatlan, összevonásuk új funkcionális
paradigma szerint kell, hogy történjen, a jelenlegi működési keretek
elavultak. A mostani MOKKA rendszerről tetszik nem tetszik a mostani
igen elavult katalógusfelület állítja ki a bizonyítványt. S a mögötte
lévő technikai, adatbázis háttér sem jobb annál. Ha eddig nem sikerült
a mostani fejlesztőknek jobbat alkotni eddig, ugyan mi indokolja azt a
rejtett hatalmas bizalmat, mely pl. a konkrét Java-s betöltő mellett
való érvelésben megjelenik? A betöltési módszerek mellé miért kell
indokolatlan kényelmességből konkrét terméket hozzárendelni? Akkor még
rendben lenne a dolgot, hogy ha a felület bemutatásakor alkalmazott
érvtechnikával felhívnák a figyelmet arra, hogy ez csak egy példa,
melynek lehetnek más megvalósítási alternatívái is. Az egész mostani
rendszer mögött nagyjából a 10 évvel ezelőtt érvényes szakmai háttér
és technológiai színvonal áll, s ezen mindenestül túllépett az élet,
erre pont a jelentésben idézett szakmai példák s a felület elemzése
mutatnak a legvilágosabban rá. Nekem a legjobban a dán példa tetszik,
ahol közös gondolkodással, szisztematikus módon a párhuzamosságokat
kizárva a nemzeti bibliográfiai alapokra felhúzva kiépítettek egy
szolgáltatói rendszert. A Danbib-nak s a bibliotek.dk-nak is megvannak
a maga funkciói és szakmai feladatai. A lényeg azonban az, hogy a dán
könyvtárügy mindenféle részérdeken túllépve képes volt megteremteni az
érdekelt könyvkiadók s egyéb külső szereplők bevonásával egy olyan
rendszert, mely keretet ad a dán könyvtárközi kölcsönzésnek, a
bibliográfiai adatok leírásának, feldolgozásának és szolgáltatásának,
valamint a web 2-es szolgáltató funkcióknak is. Mindenkinek a maga
útján kell mesternek lennie, elsősorban az a szakmai tervezési,
gondolati út a fontos, ahogyan ezt ők megcsinálták Igaz, ott eleve
nem kellett olyan kényszerpályás vargabetűkkel bajlódni mint a MOKKA
és az ODR egymástól független fejlesztése, amely annak szimptómája,
hogy a könyvtárak sokáig képtelenek voltak túllépni a saját intézményi
árnyékukon... Mintha még csak most is nehezen formálódna az az
intézményközi kollaborációs rutin, mely ilyen nemzeti szintű projektek
menedzselésekor már természetes készségszerűen kellene, hogy működjön.
kívánalmainak ismertetése jól sikerült, a többi viszont.... Attól
tartok, hogy komoly gazdasági érdekek s szakmai kényelmesség áll annak
útjában, hogy mondjuk egy bibliotek.dk-hoz hasonló rendszert nálunk
üdvözölhessünk. Pedig most meg lenne a lehetőség a külföldi példák
itthoni adaptálására, s remekül össze lett szedve, hogy a szolgáltatói
felületnek mit kellene tudnia. Én főként felhasználóbarát
könyvtárszakmai szemmel fogalmaznék meg kritikát. Ennek alapján
anakronizmus bármilyen szinten védeni a MOKKA-ODR kettősségének
fenntartását. A ODR legnagyobb hibája, hogy közvetlen az olvasók felé
nem tud szolgáltatni, ami szinte törvényszerű hiszen ezt csak a
jelentésben is jelzett integrált szolgáltatási rendszer keretei között
lehet megvalósítani. Funkcióit egyszerűen át kell emelni egy új
rendszer keretei közé, alaposan kibővítve azokat. S ezzel együtt
sajnos számot kellene vetni azzal, hogy lényegében a nulláról kellene
felépíteni egy teljesen új rendszert. A MOKKA és az ODR útja
külön-külön szerintem járhatatlan, összevonásuk új funkcionális
paradigma szerint kell, hogy történjen, a jelenlegi működési keretek
elavultak. A mostani MOKKA rendszerről tetszik nem tetszik a mostani
igen elavult katalógusfelület állítja ki a bizonyítványt. S a mögötte
lévő technikai, adatbázis háttér sem jobb annál. Ha eddig nem sikerült
a mostani fejlesztőknek jobbat alkotni eddig, ugyan mi indokolja azt a
rejtett hatalmas bizalmat, mely pl. a konkrét Java-s betöltő mellett
való érvelésben megjelenik? A betöltési módszerek mellé miért kell
indokolatlan kényelmességből konkrét terméket hozzárendelni? Akkor még
rendben lenne a dolgot, hogy ha a felület bemutatásakor alkalmazott
érvtechnikával felhívnák a figyelmet arra, hogy ez csak egy példa,
melynek lehetnek más megvalósítási alternatívái is. Az egész mostani
rendszer mögött nagyjából a 10 évvel ezelőtt érvényes szakmai háttér
és technológiai színvonal áll, s ezen mindenestül túllépett az élet,
erre pont a jelentésben idézett szakmai példák s a felület elemzése
mutatnak a legvilágosabban rá. Nekem a legjobban a dán példa tetszik,
ahol közös gondolkodással, szisztematikus módon a párhuzamosságokat
kizárva a nemzeti bibliográfiai alapokra felhúzva kiépítettek egy
szolgáltatói rendszert. A Danbib-nak s a bibliotek.dk-nak is megvannak
a maga funkciói és szakmai feladatai. A lényeg azonban az, hogy a dán
könyvtárügy mindenféle részérdeken túllépve képes volt megteremteni az
érdekelt könyvkiadók s egyéb külső szereplők bevonásával egy olyan
rendszert, mely keretet ad a dán könyvtárközi kölcsönzésnek, a
bibliográfiai adatok leírásának, feldolgozásának és szolgáltatásának,
valamint a web 2-es szolgáltató funkcióknak is. Mindenkinek a maga
útján kell mesternek lennie, elsősorban az a szakmai tervezési,
gondolati út a fontos, ahogyan ezt ők megcsinálták Igaz, ott eleve
nem kellett olyan kényszerpályás vargabetűkkel bajlódni mint a MOKKA
és az ODR egymástól független fejlesztése, amely annak szimptómája,
hogy a könyvtárak sokáig képtelenek voltak túllépni a saját intézményi
árnyékukon... Mintha még csak most is nehezen formálódna az az
intézményközi kollaborációs rutin, mely ilyen nemzeti szintű projektek
menedzselésekor már természetes készségszerűen kellene, hogy működjön.
Kedves Bánkeszi Katalin, kedves Kollégák!
Persze, persze, a Könyvtári Intézet honlapján, a fórumban, regisztráció után kéne... de úgy érzem, sok jelentősége nincs annak, hogy mit szólunk hozzá. 200 oldalas anyagot 2 munkanapra kiadni véleményezésre egyszerüen felháborító, és inkább formalitás, mint valós kiváncsiság. Röviden összefoglalnám, hogy én mit szűrtem le, persze leszubjektívezhetően, a dokumentumból - így esetleg az is betekintést nyer, akinek nincs érkezése hirtelenjében elolvasni az eredetit. Aki unja már az egész kérdést, annak a http://en.wikipedia.org/wiki/Design_by_committee cikket ajánlom, aminek égető relevanciája itt sajnos egyáltalán nem vicces.A tanulmány több kritikus (általam is sokat feszegetett) kérdésre nem ad választ, s azt sem tisztázza, hogy ezeket miért nem érzi megválaszolandónak. Összességében az érződik rajta (nekem), hogy az alkotók nem vitatták meg egymással a többiek által írt részeket, és nem törekedtek egységes álláspont kialakítására. A tanulmány nem jelöl ki egységes jövőképet, sőt, rögtön azzal nyit, hogy a 10 évvel ezelőtti helyzethez képest "az alapvető célok most sem változtak" - pedig az igen alapos "Nemzetközi kitekintés és hazai kezdeményezések" fejezet adna erre jó alap lenne. Élből elvet olyan felvetéseket, amik a 24. órában... szóval megfontolandóak lennének. És nem teszi le a voksát a dán, a német vagy bármely más bevált - és a hazai viszonyoktól eltérő modell mellett, csak emlegeti őket. Az egyes fejezetek - pl. annak tekintetében, hogy végülis ki a MOKKA célközönsége - ellentmondásba keverednek egymással.A MOKKA ill. az ODR évek óta várt összevonása... a tanulmány alapján szerintem kb. elmarad. Ugyan egységes betöltési rendszerről szó van, amiből (kicsit elnagyolva, de) a bibliográfiai adatok a MOKKA, a lelőhelyek, státuszok, és az előbb említett bibliográfiai adatok egyszerűsített változata az ODR adatbázisába (igen, továbbra is különálló rendszer, új neve "lelőhelytár") kerülnének. A MOKKA-ból ezután rekordokat (katalogizálóknak; de nehogy legyen benne lelőhely) az ODR-ből lelőhelyeket, státusz adatokat, és persze magukat a könyvtárközi kéréseket érhetjük el (könyvtárköziseknek; de nehogy olyan alaposan lehessen benne keresni mint a másikban). Éveken át ez a megkülönböztetés volt a két rendszer párhuzamos fentartásának magyarázata... s ez a párhuzamosság most nagyrész megmarad, ugyanezekkel - a véleményem szerint mesterséges - érvekkel, de megfejelve a két rendszer közötti adat-szinkronizizáció problémájával. A könyvtárosoknak tehát továbbra is két rendszert kellene használniuk. Az hogy az olvasó melyiket használja nem tisztázott. A "MOKKA tanulmány" nyilván a MOKKA-ról szól, de ha abban nem lesznek lelőhely adatok, státuszok, akkor az egész webkettes hóbelebanc, amit a tanulmány néhol bedob, irreleváns, hisz az olvasók nem bibliográfiai tételeket, hanem hús-vér könyveket (lelőhelyeket) keresnek (de nem feltétlenül könyvtárközi kölcsönzés szándékával - amit az ODR szándékozik lefedni, külön).A nem-összevonásnak a technikai háttere is érdekes. A terv szerint a két rendszer a saját szervere mellett a másikén is ottlez másolatként, mentési és terheléselosztási célokkal. Ez jó, de a megvalósítást igencsak bonyolítja, hogy a két intézmény két teljesen eltérő architektúrájú, s ezért nem csereszabatos gépet választott. Persze minden megoldható, csak drágább, időigényesebb és nehézkesebb lesz. Az OSZK (HP; Intel architektúra; gondolum valami Linux) ill. DEENK gépválasztása (Sun; SPARC architektúra; Solaris operációs rendszer) érthető. A HP minőségi szervereket gyárt, és az Intel architektúra olcsóbb, a SUN gépek viszont - legalábbis a közhiedelem szerint - ideálisak az Oracle adatbáziskezelőhöz, ami ugye a Corvina alapja. A tanulmány egyébként külön kitér az Oracle előnyeinek ecsetelésére, idevágó, olcsóbb, és ugyanúgy életképes alternatívák szimpla megemlítését is mellőzve.Itt kerül elő a következő, már ugyancsak feszegetett (és jogi képviselőkkel való dobálózásba fulladt) kérdés, hogy mi van, ha esetleg nem az e-Corvina Corvina rendszere lesz a MOKKA alapja. A tanulmány meglehetősen érdekes (félreérthető?) követelményeket állít a leendő szállítóval szemben a rekordfeltöltéssel kapcsolatban: "Azokban az esetekben, amelyek már eddig is működtettek hasonló lehetőséget, a szolgáltatás az IKR-ben változtatás nélkül is tudjon üzemelni." A "Java-s feltöltő kliens"-re (e-Corvina termék) hivatkozva pedig: "Ilyen kliensre az ezt használó könyvtáraknak szüksége van, így a rendszernek továbbiakban is ki kell szolgálni az ebben megvalósított funkciókat, ennek érdekében minden ilyen kliens számára a szükséges interfészeket kell nyújtania.". Nem tudom... szerintem a feltöltő programra nem feltétlenül van szükség, az csak az egyik lehetséges megoldás, viszont ennek tükrében talán érthetőbb Corvina-kompatibilitást ecsetelő blogbejegyzésünk háttere.A várvavárt MOKKA használati mutatók... A tanulmány szerint 2010. január 16 – 2010. február 17. között 175346 keresés történt, ez 23 munkanappal, és napi 8 órával számolva, kevesebb mint 8000 keresés naponta. Balázs László TMT-s cikke (2010/2) viszont 16-18000 keresést említ. Egyébként a dolognak nem sok jelentősége van, az egyik és másik érték is könnyedén teljesíthető, sőt a percenként 1000 lekérdezéses cél is, amit a tanulmány követelmények állít fel. De azért jó lenne tudni hogy miből jön a kb. 2x-es eltérés...Említésre méltó még a e-Corvina által írt "mik a tervezett fejlesztések" rész, ahol kizárólag a WebOPAC-ban szükséges változtatások merülnek fel (az a bizonyos nem-is-lényeges 5%), az ismert hiányosságokra, és javításuk szükségességére viszont semmi utalás nincs. Viszont kérdés, hogy ez: "WebPAC-ban az alábbi kisebb-nagyobb fejlesztéseket kellene elvégezni (MOKKA-ban vagy attól függetlenül is)" hogy kerül egy MOKKA tanulmányba? Meg vannak ilyen mondatok, FRBR témában: "Ezzel is el kellene indulni, de úgy tűnik, hogy azért ezt jól megcsinálni nem nagyon egyszerű.", "Az nem tűnik elégnek, amit most a könyvtárportál csinál, hogy csak a műveket lehet látni, és akit ennél több érdekel bajlódjon az egyes könyvtárak helyi azonosítója alapján elérhető helyi rekordjaival." és egy gyöngyszem: "Valami hosszabbtávú és lépesenként megvalósítandó stratégiát kellene kialakítani." - egy ilyen tanulmányban épp ezt a startégiát szerettem volna elolvasni...Az is érdekes, hogy milyen dolgok hiányoznak a tanulámányból, mire nem reflektál a TMT-s cikksorozatból, de akkor mostmár tényleg abbahagyom... Kiváncsian várom inkább mit mondanak mások a tanulmányról.Sok jót,K. András2010/3/24 <bankeszi@oszk.hu>:
> Kedves Kollégák!
>
> Elkészült a MOKKA szakértői bizottságának javaslata a fejlesztésre. A
> dokumentum elérhető a http://www.ki.oszk.hu/107/news.php?item.561.16
> címen, a Könyvtári Intézet honlapján.
>
> Várjuk az észrevételeket és az alkotó javaslatokat. A KI honlapján is
> lehet hozzászólást beírni (regisztráció után), vagy el lehet küldeni az
> észrevételeket a bankeszi@oszk.hu címre. A hétfőig beérkező javaslatokból
> az arra érdemesek bekerülnek a dokumentumba, még a közbeszerzés kiírása
> előtt. A később érkező észrevételek a rendszertervet módosíthatják,
> amelyet már a nyertes pályázóval közösen készítünk el.
>
> Előre is köszönjük, ha javaslataikkal hozzájárulnak a munkánkhoz!
>
> A szakértői bizottság tagjai nevében
>
> Bánkeszi Katalin
> OSZK
>
>
> _______________________________________________
> Katalist mailing list
> Katalist@listserv.niif.hu
> https://listserv.niif.hu/mailman/listinfo/katalist
>
_______________________________________________
Katalist mailing list
Katalist@listserv.niif.hu
https://listserv.niif.hu/mailman/listinfo/katalist
