A másik kettő:
Cherry Hill Company
http://www.chillco.com/
Crafty Space
http://www.craftyspace.com/
Illetve még egy szabadúszó:
http://leoklein.com/
Két szabadon elérhető cikk a Drupal + Library vonatkozásában:
http://www.libraryjournal.com/article/CA6716990.html
http://www.libraryjournal.com/article/CA6705363.html?nid=4638
És még egy fontos forrás (könyvtárasok csoportja a Drupal.org-on):
http://groups.drupal.org/libraries
valamint levlista:
http://listserv.uic.edu/archives/drupal4lib.html
A legjobbakat!
Király Péter
----- Original Message -----
From: "Bor Balázs" <bfoto@freemail.hu>
To: "Király Péter" <pkiraly@tesuji.eu>; <katalist@listserv.niif.hu>
Sent: Thursday, February 18, 2010 6:41 PM
Subject: Re: [KATALIST] Open source
> Tisztelt Kiraly Peter!
>
> A Drupal alapu konyvtari fejleszteseket mely harom ceg vegzi? Ugyan meg
> nem volt sok idom kutakodni a temaban, egyelore mindossze ezt talaltam:
> http://drupalib.interoperating.info/ (de az itt levo modulokat sem
> probaltam meg).
>
> Udvozlettel:
> Bor Balazs
>
>
> On cs, 2010-02-18 at 18:06 +0100, Király Péter wrote:
>> T. Lista, és kedves Horváth Zoltánné!
>>
>> Egy ideje fejlesztek Open Source rendszereket, most éppen az
>> eXtensible Catalog nevű könyvtári OPAC-ot. Mivel a Networkshopon
>> módom lesz a rendszert részletesen bemutatni, ezzel most nem
>> húznám az időt. Viszont úgy érzem, hogy Horváth Zoltánné állítására
>> reagálnom kell: az Open Source eszközökkel szembeni tipikus,
>> a "fizetős" rendszerek által gyakorta hangsúlyozott vélemény
>> (legutóbb a Sisri-Dynix tavaly ősszel a Wikileaks-re kiszivárgott híres
>> belső tanulmánya kapcsán lehetett róla és ennek kritikájáról elég
>> sokat olvasni*), hogy az OS teljes bekerülési költsége az intézmények
>> számára (néha jóval) magasabb, mint a dobozos rendszereké. Ez
>> azonban messze nincs így. Az XC kifejlesztése mögött például egy
>> olyan folyamat áll, hogy a könyvtár számára a korábbi IKR (és backend
>> rendszerkként még mindig jól szolgáló Voyager) az OPAC szintjén
>> képtelen volt megújulni az elmúlt időszakban, miközben megjelent a web
>> 2.0, a könyvtár 2.0 stb. stb. és a könyvtár szeretett volna jobbat,
>> amivel
>> a könyvtári tartalmat ez egyetem minden polgára számára jobban
>> tudta volna integrálni. A megvizsgált professzionális eszközök
>> (AquaBrowser, Autonomy, Endeca stb.) azonban még nekik is
>> megfizethetetlennek bizonyultak, és olcsóbbnak, kivitelezhetőbbnek
>> látszott egy újat csinálni, amit ráadásul mások is használhatnak.
>>
>> Mindezek mellet én azt gondolom, hogy nem is az ár a fő kérdés, hanem
>> a vendor-lock-in mechanizmus kiküszöbölése: ha nem tetszik az a szakértő
>> aki karbantartja a rendszered (drága, képtelen a fejlődésre,
>> megbízhatatlan,
>> vagy egyszerűen nem lehet vele jókat beszélgetni), kereshetsz mást.
>> Az OS projektek feje fölött is sorra jöttek létre olyan szolgáltatók,
>> akik
>> pénzt kérnek a
>> rendszerek testreszabásáért, üzemeltetéséért, fejlesztéséért. Pl. a
>> Drupal
>> alapítója létrehozta az Acquia nevű céget, ami egyrészt elkészítette
>> a Fehér Ház honlapját, másrészt speciális Drupal alapú
>> hosztingszolgáltatásokat kínál, de mindemellett továbbra is masszívan
>> részt vesz a Drupal fejlesztésében. Ha azonban valakinek nem tetszik
>> az Acquia szolgáltatása, nyugodtan mehet máshova, például három olyan
>> cégről tudok, akik kifejezetten könyvtáraknak végeznek Drupal alapú
>> fejlesztéseket. (A Koha mögött is ott áll hasonló szolgáltatóként a
>> LibLime,
>> a ByWater Solutions és mások, az Evergreen mögött az Equinox és így
>> tovább - mindegyik vállal mind ingyenes, mind fizetős munkákat, pl.
>> Nicole C. "Library Mashups" Engard amellett, hogy a ByWater oktatási
>> igazgatója, továbbra is a Koha dokumentációs vezetője).
>>
>> Mindemellett az, hogy helyben magas felkészültségű szakemberrel kellene
>> rendelkeznie az OS rendszert választó intézménynek, annyira igaz, mint
>> bármely más számítástechnikai alkalmazásra: ha a rendszer jól
>> dokumentált,
>> figyelembe veszi a felhasználók (olvasók és könyvtárosok) érdekeit és
>> átlagos képességeit, pontosan ugyanannyi munka van vele, mint egy
>> fizetős rendszerrel, vagyis ennek a szempontnak semmi köze ahhoz, hogy
>> a szoftver nyílt, vagy zárt, ingyenes vagy sem. Jót, és az igényeknek,
>> lehetőségeknek megfelelőt kell választani.
>>
>> Tisztelettel,
>> Király Péter
>>
>> * Pl. Jason Griffey 'Mover and Shaker' díjas könyvtáros (kb. az 'Év
>> könyvtárosa') véleménye sok linkkel msok véleményeire és a forrásokra:
>> http://www.jasongriffey.net/wp/2009/11/03/sirsi-dynix-vs-open-source-software/
>> Griffey tömör véleménye: "I do not hope to fully outline my thoughts
>> about this here in a single post. Suffice it to say that I think the
>> paper
>> significantly mis-characterizes Open Source software in general, and
>> Open Source library systems specifically." Vagyis: "Nem remélem, hogy
>> egyetlen bejegyzésben teljes körűen kifejthetném a véleményemet. Elég
>> annyi,
>> hogy azt gondolom: az írás jelentős mértékben félrevezető színben
>> tűnteti fel az OS szoftverket általában, különösképpen pedig a OS
>> könyvtári rendszereket." Nem akarok a tekintélyérvvel apellálni, de
>> hangsúlyozom: Griffey nem az OS "B-közép" hangja.
>>
>>
>> _______________________________________________
>> Katalist mailing list
>> Katalist@listserv.niif.hu
>> https://listserv.niif.hu/mailman/listinfo/katalist
>>
>
_______________________________________________
Katalist mailing list
Katalist@listserv.niif.hu
https://listserv.niif.hu/mailman/listinfo/katalist
