A Drupal alapu konyvtari fejleszteseket mely harom ceg vegzi? Ugyan meg
nem volt sok idom kutakodni a temaban, egyelore mindossze ezt talaltam:
http://drupalib.interoperating.info/ (de az itt levo modulokat sem
probaltam meg).
Udvozlettel:
Bor Balazs
On cs, 2010-02-18 at 18:06 +0100, Király Péter wrote:
> T. Lista, és kedves Horváth Zoltánné!
>
> Egy ideje fejlesztek Open Source rendszereket, most éppen az
> eXtensible Catalog nevű könyvtári OPAC-ot. Mivel a Networkshopon
> módom lesz a rendszert részletesen bemutatni, ezzel most nem
> húznám az időt. Viszont úgy érzem, hogy Horváth Zoltánné állítására
> reagálnom kell: az Open Source eszközökkel szembeni tipikus,
> a "fizetős" rendszerek által gyakorta hangsúlyozott vélemény
> (legutóbb a Sisri-Dynix tavaly ősszel a Wikileaks-re kiszivárgott híres
> belső tanulmánya kapcsán lehetett róla és ennek kritikájáról elég
> sokat olvasni*), hogy az OS teljes bekerülési költsége az intézmények
> számára (néha jóval) magasabb, mint a dobozos rendszereké. Ez
> azonban messze nincs így. Az XC kifejlesztése mögött például egy
> olyan folyamat áll, hogy a könyvtár számára a korábbi IKR (és backend
> rendszerkként még mindig jól szolgáló Voyager) az OPAC szintjén
> képtelen volt megújulni az elmúlt időszakban, miközben megjelent a web
> 2.0, a könyvtár 2.0 stb. stb. és a könyvtár szeretett volna jobbat, amivel
> a könyvtári tartalmat ez egyetem minden polgára számára jobban
> tudta volna integrálni. A megvizsgált professzionális eszközök
> (AquaBrowser, Autonomy, Endeca stb.) azonban még nekik is
> megfizethetetlennek bizonyultak, és olcsóbbnak, kivitelezhetőbbnek
> látszott egy újat csinálni, amit ráadásul mások is használhatnak.
>
> Mindezek mellet én azt gondolom, hogy nem is az ár a fő kérdés, hanem
> a vendor-lock-in mechanizmus kiküszöbölése: ha nem tetszik az a szakértő
> aki karbantartja a rendszered (drága, képtelen a fejlődésre, megbízhatatlan,
> vagy egyszerűen nem lehet vele jókat beszélgetni), kereshetsz mást.
> Az OS projektek feje fölött is sorra jöttek létre olyan szolgáltatók, akik
> pénzt kérnek a
> rendszerek testreszabásáért, üzemeltetéséért, fejlesztéséért. Pl. a Drupal
> alapítója létrehozta az Acquia nevű céget, ami egyrészt elkészítette
> a Fehér Ház honlapját, másrészt speciális Drupal alapú
> hosztingszolgáltatásokat kínál, de mindemellett továbbra is masszívan
> részt vesz a Drupal fejlesztésében. Ha azonban valakinek nem tetszik
> az Acquia szolgáltatása, nyugodtan mehet máshova, például három olyan
> cégről tudok, akik kifejezetten könyvtáraknak végeznek Drupal alapú
> fejlesztéseket. (A Koha mögött is ott áll hasonló szolgáltatóként a LibLime,
> a ByWater Solutions és mások, az Evergreen mögött az Equinox és így
> tovább - mindegyik vállal mind ingyenes, mind fizetős munkákat, pl.
> Nicole C. "Library Mashups" Engard amellett, hogy a ByWater oktatási
> igazgatója, továbbra is a Koha dokumentációs vezetője).
>
> Mindemellett az, hogy helyben magas felkészültségű szakemberrel kellene
> rendelkeznie az OS rendszert választó intézménynek, annyira igaz, mint
> bármely más számítástechnikai alkalmazásra: ha a rendszer jól dokumentált,
> figyelembe veszi a felhasználók (olvasók és könyvtárosok) érdekeit és
> átlagos képességeit, pontosan ugyanannyi munka van vele, mint egy
> fizetős rendszerrel, vagyis ennek a szempontnak semmi köze ahhoz, hogy
> a szoftver nyílt, vagy zárt, ingyenes vagy sem. Jót, és az igényeknek,
> lehetőségeknek megfelelőt kell választani.
>
> Tisztelettel,
> Király Péter
>
> * Pl. Jason Griffey 'Mover and Shaker' díjas könyvtáros (kb. az 'Év
> könyvtárosa') véleménye sok linkkel msok véleményeire és a forrásokra:
> http://www.jasongriffey.net/wp/2009/11/03/sirsi-dynix-vs-open-source-software/
> Griffey tömör véleménye: "I do not hope to fully outline my thoughts
> about this here in a single post. Suffice it to say that I think the paper
> significantly mis-characterizes Open Source software in general, and
> Open Source library systems specifically." Vagyis: "Nem remélem, hogy
> egyetlen bejegyzésben teljes körűen kifejthetném a véleményemet. Elég annyi,
> hogy azt gondolom: az írás jelentős mértékben félrevezető színben
> tűnteti fel az OS szoftverket általában, különösképpen pedig a OS
> könyvtári rendszereket." Nem akarok a tekintélyérvvel apellálni, de
> hangsúlyozom: Griffey nem az OS "B-közép" hangja.
>
>
> _______________________________________________
> Katalist mailing list
> Katalist@listserv.niif.hu
> https://listserv.niif.hu/mailman/listinfo/katalist
>
_______________________________________________
Katalist mailing list
Katalist@listserv.niif.hu
https://listserv.niif.hu/mailman/listinfo/katalist
