Nincs köztünk vita! Sőt Péter igazolta azt, amit írtam: van, amikor fizetni kell az open source rendszerért is (nem licenc díj nagyságban), amely lehet, hogy több, mint egy hazai olcsóbb rendszer (Szirén, Szikla stb.) és a választásnál és a létrehozásnál is kellenek a hozzáértő szakemberek. Azt nem írtam, hogy az ár azonos az ILS rendszerek szokásos vagy átlagos árával. De az árba mindent bele kell számolni.
Hogy ugyanannyi vagy közel annyi szakértelem kell, mint bármely más egyéb számítástechnikai rendszernél - eddig rendben, épp ezt hangsúlyoztam (volna), hogy ez nem spórolható meg az open source-nál sem, ha nincs belső ilyen erőforrás, kintről kell keresni.
De ha az open source azért kerül kiválasztásra, hogy ne kelljen fizetni fenntartást, vagy beállítást, akkor Péter levele erre megadja a cáfolatot, , beállítottak open source rendszereket (szakértőként), és ki is alakult ezen rendszerek körül a szakértői gárda, nyilván mert volt rá igény. Ennek hiányában pedig belső felkészült szakember(ek)re van szükség, és rájuk hárul a felelősség minden alkalmazásért és azok fenntartásáért. Valakinek viselnie kell a felelősséget, és arra jól fel kell készülni. Egy könyvtárvezetőnek komoly döntést kell hoznia, ha külső támogatás (és belső szoftver szakértelem) nélkül egy open source rendszert szeretne alkalmazni.
A többi kiegészítés jogos, az open source növeli a mozgáslehetőséget a felhasználóknál, ráadásul versenyt és mintát is jelent(het) a licencre kötelezetteknél. Egy cég sohasem olyan "mozgékonyan" ugrik rá egy változásra, mint egy lazább csoportosulás, vagy szakmai közösség.
Üdvözlettel:
Horváth Zoltánné
-----Original Message-----
From: katalist-bounces@listserv.niif.hu [mailto:katalist-bounces@listserv.niif.hu] On Behalf Of Király Péter
Sent: Thursday, February 18, 2010 6:06 PM
To: katalist@listserv.niif.hu
Subject: [KATALIST] Open source
T. Lista, és kedves Horváth Zoltánné!
Egy ideje fejlesztek Open Source rendszereket, most éppen az
eXtensible Catalog nevű könyvtári OPAC-ot. Mivel a Networkshopon
módom lesz a rendszert részletesen bemutatni, ezzel most nem
húznám az időt. Viszont úgy érzem, hogy Horváth Zoltánné állítására
reagálnom kell: az Open Source eszközökkel szembeni tipikus,
a "fizetős" rendszerek által gyakorta hangsúlyozott vélemény
(legutóbb a Sisri-Dynix tavaly ősszel a Wikileaks-re kiszivárgott híres
belső tanulmánya kapcsán lehetett róla és ennek kritikájáról elég
sokat olvasni*), hogy az OS teljes bekerülési költsége az intézmények
számára (néha jóval) magasabb, mint a dobozos rendszereké. Ez
azonban messze nincs így. Az XC kifejlesztése mögött például egy
olyan folyamat áll, hogy a könyvtár számára a korábbi IKR (és backend
rendszerkként még mindig jól szolgáló Voyager) az OPAC szintjén
képtelen volt megújulni az elmúlt időszakban, miközben megjelent a web
2.0, a könyvtár 2.0 stb. stb. és a könyvtár szeretett volna jobbat, amivel
a könyvtári tartalmat ez egyetem minden polgára számára jobban
tudta volna integrálni. A megvizsgált professzionális eszközök
(AquaBrowser, Autonomy, Endeca stb.) azonban még nekik is
megfizethetetlennek bizonyultak, és olcsóbbnak, kivitelezhetőbbnek
látszott egy újat csinálni, amit ráadásul mások is használhatnak.
Mindezek mellet én azt gondolom, hogy nem is az ár a fő kérdés, hanem
a vendor-lock-in mechanizmus kiküszöbölése: ha nem tetszik az a szakértő
aki karbantartja a rendszered (drága, képtelen a fejlődésre, megbízhatatlan,
vagy egyszerűen nem lehet vele jókat beszélgetni), kereshetsz mást.
Az OS projektek feje fölött is sorra jöttek létre olyan szolgáltatók, akik
pénzt kérnek a
rendszerek testreszabásáért, üzemeltetéséért, fejlesztéséért. Pl. a Drupal
alapítója létrehozta az Acquia nevű céget, ami egyrészt elkészítette
a Fehér Ház honlapját, másrészt speciális Drupal alapú
hosztingszolgáltatásokat kínál, de mindemellett továbbra is masszívan
részt vesz a Drupal fejlesztésében. Ha azonban valakinek nem tetszik
az Acquia szolgáltatása, nyugodtan mehet máshova, például három olyan
cégről tudok, akik kifejezetten könyvtáraknak végeznek Drupal alapú
fejlesztéseket. (A Koha mögött is ott áll hasonló szolgáltatóként a LibLime,
a ByWater Solutions és mások, az Evergreen mögött az Equinox és így
tovább - mindegyik vállal mind ingyenes, mind fizetős munkákat, pl.
Nicole C. "Library Mashups" Engard amellett, hogy a ByWater oktatási
igazgatója, továbbra is a Koha dokumentációs vezetője).
Mindemellett az, hogy helyben magas felkészültségű szakemberrel kellene
rendelkeznie az OS rendszert választó intézménynek, annyira igaz, mint
bármely más számítástechnikai alkalmazásra: ha a rendszer jól dokumentált,
figyelembe veszi a felhasználók (olvasók és könyvtárosok) érdekeit és
átlagos képességeit, pontosan ugyanannyi munka van vele, mint egy
fizetős rendszerrel, vagyis ennek a szempontnak semmi köze ahhoz, hogy
a szoftver nyílt, vagy zárt, ingyenes vagy sem. Jót, és az igényeknek,
lehetőségeknek megfelelőt kell választani.
Tisztelettel,
Király Péter
* Pl. Jason Griffey 'Mover and Shaker' díjas könyvtáros (kb. az 'Év
könyvtárosa') véleménye sok linkkel msok véleményeire és a forrásokra:
http://www.jasongriffey.net/wp/2009/11/03/sirsi-dynix-vs-open-source-software/
Griffey tömör véleménye: "I do not hope to fully outline my thoughts
about this here in a single post. Suffice it to say that I think the paper
significantly mis-characterizes Open Source software in general, and
Open Source library systems specifically." Vagyis: "Nem remélem, hogy
egyetlen bejegyzésben teljes körűen kifejthetném a véleményemet. Elég annyi,
hogy azt gondolom: az írás jelentős mértékben félrevezető színben
tűnteti fel az OS szoftverket általában, különösképpen pedig a OS
könyvtári rendszereket." Nem akarok a tekintélyérvvel apellálni, de
hangsúlyozom: Griffey nem az OS "B-közép" hangja.
_______________________________________________
Katalist mailing list
Katalist@listserv.niif.hu
https://listserv.niif.hu/mailman/listinfo/katalist
_______________________________________________
Katalist mailing list
Katalist@listserv.niif.hu
https://listserv.niif.hu/mailman/listinfo/katalist
