Kedves Kollégák!
Az Open Science Conference-t február 17-19-én rendezi meg a Leibniz Research Alliance Open Science, idén nyolcadik alkalommal.
Az online konferenciát Dr. Klaus Tochtermann, a ZBW – Leibniz Közgazdasági Információs Központ igazgatója nyitotta meg. Köszönőjében érintette a nyílt tudomány (open science) mozgalmának lehetőségeit és kihívásait, különös tekintettel a járvány hatásaira.
Az első blokkban Ana Persic, az UNESCO tudománypolitikáért és kapacitásépítésért felelős részlegvezetője ismertette az UNESCO nyílt tudománnyal kapcsolatos ajánlásának első változatát (UNESCO Open Science Recommendation). A dokumentum rögzíti a célokat, alapelveket, kijelöli a cselekvési irányokat: az OS elősegíti az információkhoz való gyors és ingyenes hozzáférést, a tudomány és a társadalom demokratizálódását, a társadalmi szakadékok csökkentését.
Vanessa Proudman a SPARC Europe hollandiai igazgatója a nyílt tudomány aktuális helyzetét vázolta fel, kiemelve hogy a kutatások támogatása jellemzően projektalapon történik, nem megoldott a hosszú távú finanszírozás. Létfontosságú, hogy a kutatásokhoz elengedhetetlen infrastruktúrát (pl. aggregáció, indexelés, megőrzés, állandó azonosítók stb.) nyílt eszközökkel is biztosítani lehessen. Proudman pozitív példaként a CrossRef, az ArXiv, a Global Biodata Coalition és az OA Switchboard esetét mutatta be.
A második blokkban, egy ún. virtuális poszterszekció keretében, 17 nyílt tudományt érintő projekt mutatkozott be, összefoglaló absztraktok és látványos poszterek segítségével. Egyéni zoom-beszélgetések során alkalom nyílt a közvetlen eszmecserére is. A projektek számos területet lefedtek, például: metaadat-megosztás, gyakorlati útmutatók a nyílt információszolgáltatásra, a nyílt tudomány és a nyílt oktatási tartalmak összefüggései, különféle nyílt tudományi repozitóriumok, hálózatok és szolgáltatások, valamint felsőoktatási gyakorlatok. A tematika a gépi tanulástól a női kutatók karrierlehetőségein át a szélerőművek adatainak hasznosításáig terjedt.
A harmadik blokkban Danielle Cooper, az amerikai Ithaka S+R stratégiai tanácsadócég munkatársa, az adatközösségek általi adatmegosztást mutatta be. A cég profilja a tudományos gyakorlat tanulmányozása. Cooper is nagy súlyt helyezett a COVID-19 kutatási adatainak kérdéskörére (ebben a kontextusban kiemelhető a GISAID szervezet munkája) kitért arra, hogyan lehet azonosítani és segíteni az adatközösségeket, mely tudományterületek élenjárók az adatok megosztásában és melyek a feltörekvő adatmegosztó közösségek.
A nap zárásaként, a hollandiai Leideni Egyetem képviseletében, Clifford Tatum a nyílt tudomány lehetőségeit és akadályait bemutató előadásában a tudományos módszertan (tudománymetria) szemszögéből ismertette a nyílt tudomány és a kutatásértékelés összefüggéseit. Tatum elképzelésének fő eleme a Nyitottságprofil (Openness Profile), amely az ORCID-azonosítókhoz kapcsolódva rögzíti egy kutató részvételét a nyílt kutatási folyamatokban. Kitért az egyetemek szerepére a nyílt tudományban, valamint az európai tudománypolitikában felmerülő kihívásokra.
Az első nap gyorsjelentését az Országos Széchényi Könyvtár Könyvtári Intézet Könyvtártudományi Szakkönyvtárának munkatársai készítették.
Üdvözlettel:
Kecskeméti Gergely
főosztályvezető
Információ- és Tartalomszolgáltatási Főosztály
Országos Széchényi Könyvtár
E-mail: kecskemeti.gergely@oszk.hu
Mobil: +36306229802
