tartalmat (metaadatok, harvesztelés, tüzijáték, minden),
aztán elzárják a diákok elől: DRM, dedikált hálózat, dedikált
munkaállomás, szofisztikált jogosultsági rendszer,
csak nehogy az olvasó kényelmesen elérje például otthonról vagy a
könyvolvasójára tölthesse."
Balázs,
ez a kényelmetlenség annak a következménye, hogy meddig lehet elmenni
jogszerűen.
Nem rettegésből tartjuk be a törvény(eke)t, hanem józanságból (meg
valami tiszteletből,
hogy t.i. a Másik fél érdeke is érdek, tehát méltánylandó).
A kereteket pedig csak tisztelettel és jó szándékkal feszegethetjük, bár
Santa's watching you :-)
Szolgáltatóként azt közvetítjük, amit a szabályozási keretek között
lehet: nyomtatottat, ingyenes
e-book-ot, esetleg dedikált hozzáférést... E-olvasótermet nem kínálunk,
a gondolata meglehetősen
halott: röghöz kötés, mert ahogy írtad is, mindenki "például otthonról"
akarja a frankót.
Igen, ha nem tudom az e-book olvasón a szükséges jogtiszta tartalmat
adni (ami szomorú), akkor ráhagyom
a kölkökre, hogy megoldják maguk a problémát szkenneléssel, torrenttel...
Ha nekik "megéri" bevállalni a kockázatot, hát lelkük rajta, de
helyettük és tőlünk ez nem várható el
és messze nem fair ilyen elvárást lengetni. Azt, hogy miért nem mi
vívjuk ki helyettük azt,
amit a joguknak vélnek = totális digitális hozzáférést, ráadásul
ingyenesen(?).
Akkor lenne lelkiismeret furdalásom,
- ha nem kérnénk meg minden szakdolgozót (a céges titkosítókon kívül),
hogy járuljanak hozzá a webes közzétételhez,
- ha akkor is inpintet szereznénk be, amikor olcsóbban, hatékonyabban és
törvényesen juthatnának olvasóink az e-formátumhoz,
- ha nem javasolnám, hogy csak azt lehessen Magyarországon
tankönyvvé/jegyzetté nyilvánítani, amihez minden tanuló
elektronikusan is hozzáférhet.
Hogy ingyenesen-e, az más kérdés, mert a szellemi javak ingyenes
hozzáférése ugyan jól hangzik, de egyfajta demagógia.
Burmeister Erzsébettől kérdezted, de én is próbálok válaszolni arra,
hogy "az én problémám nem az önök problémája?"
Igen, a miénk is, míg nem kreálsz belőle egy számunkra megoldhatatlan
problémát (= totális digitális hozzáférés
ingyenesen). A Jóisten kompetenciái és a mieink bizony különböznek!
A hozzáférés lehet ugyan nagyon kényelmes (pl. a jakuzziból, éjfélkor,
vízálló iPaddel elérhető), de attól nem
lesz ingyenes nagyon-nagyon sok (kurrens) tartalom.
Én azonnal egyetértenék az Erzsébet-utalványra kapható e-könyvvel is,
de ez semmin nem változtat ;-)
Most vitatkozhatunk újra a halál utáni hetvenen meg egyéb dolgokon, de
nem csak a könyvtáraknak,
hanem a könyvnek mint terméknek is versenyképesnek kell maradnia
(mindegy, milyen hordozós),
tehát a szerzők, kiadók/terjesztők számára profitot kell termelnie. A
használati érték javítása
(pl. DRM kiiktatása) kannibalizálhatja a hasznot, ha túl sok a potyaleső
- és ezt nem csak a kiadók harsogják,
de bizony sok szerző is, ami elgondolkodtat.
Ne példálózzunk Amerikával: ott kapitalizmus van és farba rúgják a
tolvajokat, a normális meg kifizeti
az e-bookért az átlag 5-10 dollárt, amennyit a magyar nem akarna/tudna -
egy 2010-es cikk szerint
szórakoztatóra 820 Ft-ot, tanuláshoz/munkához 1580 Ft-ot költenénk
e-könyvenként
(http://ekonyvolvaso.info/felmeredmeny_3-2506431).
Amerikában az e-book piacot az olvasóeszközök szolgáltatói és a kiadók
uralják, törekedve
arra, hogy a könyvtárakat kiiktassák a hozzáférésből (pl. több kiadó nem
engedi az e-book kölcsönzését).
Ennek a kérdésnek a megoldásában sajna az USA könyvtárai sincsenek
előbbre, a Library Renewal és
hasonló kezdeményezésektől függetlenül:
http://www.youtube.com/watch?v=wca3vjnITWU
"Ezt a Halis-féle rettegést (és/vagy vállvonogatást, hogy nincs mit
tenni, ez van) én találtam ki?"
Igen, ezt Te találtad ki rettegésnek vagy vállvonogatásnak: ezek a Te
megközelítéseid rólunk.
Mi a szakmában ezt sokan sem rettegésként, sem vállvonogatásként nem
éljük meg - attól persze
még frusztráló, hogy a kedvező szabályozáson kívül már szinte* minden
rendelkezésre áll :-)
[*Leszámítva a hazai bődületes, kurrens e-tartalom szegénységet...]
Ezzel én eljutottam a határra, ami elválasztja a könyvtárosok dolgát a
szakpolitikusokétól, miniszterekétől,
törvényalkotókétól vagy a "könyvfogyasztás" többi érdekeltjétől. Te
helyettük pofozol bennünket
azért, aminek nem vagyunk az okai - a következményei esetleg, de arról
sem mi tehetünk, hogy szakmánk
a "szűkös hozzáférés" nem túl nemes állapota mentén repülte be pályáját
a Gutenberg-galaxisban.
Kicsit úgy beszélsz velünk erről a témáról, mint mikor valakinek a
főnökkel van baja, de az asszonyt veri
(mer' az úgyse üt vissza).
Barátsággal üdv.:
Szabó G. Tibor könyvtári szakinformátor
2012.04.16. 18:09 keltezéssel, Büki Balázs írta:
> Kedves HSD!
>
> Köszönöm válaszod, sokmindent írsz, még elmélkedni fogok rajta, de
> egyet gyorsan kiragadok.
>
> 2012.04.16. 15:37 keltezéssel, Horvath Sandor Domonkos, dr. írta:
>> A Halis-féle rettegés lényege, hogy az igazgató kolléga éppen hogy nem
>> rettegett, sőt, pontosan azt valósította meg, vagy nagyrészt azt, amik a
>> jogilag laikus ötleteléskor általában elhangzanak. Végül is kifizette az
>> árát. És csak azért annyit, mert a könyvkiadók is kultúrlények, és nem
>> akarták Nagykanizsát csődbe vinni, ill. egy könyvtárigazgatót bíróság
>> elé állítani.
>
> Nem, nem ez a lényege! A Halis-féle rettegés pl. úgy néz ki, hogy a TF
> könyvtárosai rettegnek, amikor 50 éves Népsportokat digitalizálnak.
> Nem mernek kitenni az internetre egy 1962-es Fradi-Dózsa meccsről
> szóló tudósítást, nehogy szerzői jogsértésért bepereljék a könyvtárat
> és kifizettessék velük az elmaradt szerzői jogdíjat.
>
> Ez a rettegés, Domonkos!
>
> Az egész Networkshop arról szólt, hogy az egyetemek csodaszép
> repozitóriumokba tömik a digitalizált tartalmat (metaadatok,
> harvesztelés, tüzijáték, minden), aztán elzárják a diákok elől: DRM,
> dedikált hálózat, dedikált munkaállomás, szofisztikált jogosultsági
> rendszer, csak nehogy az olvasó kényelmesen elérje például otthonról
> vagy a könyvolvasójára tölthesse. Több előadó külön kitért arra, hogy
> milyen trükköket vetnek be az olvasók elriasztásra.
>
> Ez a rettegés, hány példát hozzak még?
>
> Az OSA beszélgetésben az egyik könyvtáros kolléga így fogalmazott:
> "A Halis-ügy óta jogászkommandók járják a könyvtárakat és megpróbálnak
> olyan helyzetet előidézni, hogy a könyvtáros jogot sértsen. Az
> emberben már van egy félsz és énszerintem a könyvtáros-társadalomban
> nem találunk olyan könyvtárost, aki ne úgy állna a dologhoz, hogy ő a
> használónak mindenképpen oda akarná adni az információt, de meg van
> kötve a keze."
>
> Na ez is a rettegés!
>
> (A Networkshopon volt egy szerzői jogi szekció is, (amin nem
> voltak könyvtárosok, mert két párhuzamos szekcióban volt szó
> a könyvtárakról), Tószegi Zsuzsanna (SZTNH) mint egy szikrázó szemű
> amazon osztotta ki az előadások utáni hozzászólásokban kreatívan
> érvelő hallgatóságot, akik mint mondtam inkább rendszergazdák voltak,
> mint könyvtárosok ezért róluk lepattant. Öröm volt nézni!)
>
> Szóval erről most csak ennyi: csak az utóbbi pár nap élményei.
>
> Büki Balázs
> könyvtári informatikus
__________ Information from ESET Mail Security, version of virus signature database 7061 (20120417) __________
The message was checked by ESET Mail Security.
http://www.eset.com
_______________________________________________
Katalist mailing list
Katalist@listserv.niif.hu
https://listserv.niif.hu/mailman/listinfo/katalist
