_______________________________________________Kedves Gábor!
Megírom:
Szerintem a megjelenő szakkritikákat mindenképp figyelembe kellene venni a könyvtárosoknak is, ahogy az egyes tématerületek tudományos szakértői vélekednek bizonyos információforrásokról.Szakkönyvtárban egy gyarapító könyvtárosnak például arra sem árt figyelni, hogy mennyire megbízható kiadónál (intézménynél) jelent meg a forrás (és lehetőleg megtudni, hogy kik mennyire lektorálták azt).
Üdvözlettel:NpL
Feladó: Katalist <katalist-bounces@listserv.niif.hu>, meghatalmazó: Mikulás Gábor <mikulasg@gmconsulting.hu>
Elküldve: 2021. április 8., csütörtök 10:30
Címzett: Katalist <katalist@listserv.niif.hu>
Tárgy: [KATALIST] Könyvtárosi munka-e az információforrások minősítése?Elfogult a kérdés? Írd meg kritikai véleményedet ide kit@gmconsulting.hu, hogy szükség szerint javíthassunk kérdésfeltevést. - Itt pedig szavazhatsz rá: www.kithirlevel.hu
Könyvtárosi munka-e az információforrások minősítése?
? A könyvtárosi tájékoztatás érdekében
? A lakosság / szakemberek tájékoztatása érdekében
? Megírom: kit@gmconsulting.hu
? Ha marad kapacitása
? Nem, tiszteletben kell tartania a forrás irányultságát
A múlt heti kérdésünkre adott nem reprezentatív válaszok diagramja:
Itt kommentálhatod: https://www.facebook.com/groups/konyvtarosokcsoport/permalink/10159191364294630/
A témában sajnos ez a legjobb - egyben a leggyengébb - ismert felmérés. A minőségirányítás alapja a tényeken alapuló döntéshozatal, melyhez felmérések szükségesek. Ha úgy véled, hogy szükség van ilyenre, hívd fel kedvenc könyvtárszakmai szervezeted, intézményed képviselőjét, és tegyél javaslatot! Ne feledd: küldetésük szerint ők a Te érdekeidet - és könyvtáradét - képviselik!
Ha van javaslatod a KIT-portálon megjelenő figyelemfelhívó kérdésre, ide bátran megírhatod: kit@gmconsulting.hu
Mikulás Gábor
Katalist mailing list
Katalist@listserv.niif.hu
https://listserv.niif.hu/mailman/listinfo/katalist
2021. április 8., csütörtök
Re: [KATALIST] Könyvtárosi munka-e az információforrások minősítése?
Tisztelt Címzettek, Listaolvasók!
Úgy vélem, hogy a könyvtárnak elvi kötelessége szűrni. Valamilyen szinten legalábbis.
Nem lehet az irodalom kiválasztásának minden felelősségét az olvasóra tolni. Ha ezt tennénk, ugyan miben különböznénk az internetes keresőktől, közösségi oldalaktól?
Még azok is - időről-időre és több-kevesebb sikerrel - igyekeznek szűrni az álhíreket és fals megnyilvánulásokat.
Nekünk egyenesen kötelességünk szakmai alapokon nyugvó, enyhe cenzust gyakorolni azért, hogy a betérő könyvtárhasználó igen jó eséllyel releváns és valós információhoz jusson, hiszen ez a mi funkciónk, és úgymond megette a fene, ha n év felsőoktatás (ahol n értéke nagyobb vagy egyenlő, mint három) után, diplomával, forrásismerettel felvértezve ezt nem tesszük meg.
Az nem túl jó imázs, ha a szabadság és az elfogulatlanság köntösébe bújtatva még tőlünk is megkérdőjelezhető információval távozik az illető, ellenben az stabil és jó alap, ha bízhat, majdnem hogy vakon bízhat bennünk, de nem vagyunk mi sem tévedhetetlenek. Magától értetődő módon a versengő elméleteket is be kell tudni mutatni.
Pár éve jött egy nálam jóval fiatalabb olvasó (pedig én sem vagyok idős korosztályhoz tartozó), egy egyetemi beadandó kapcsán. Érzésre rendszerváltás környékén születhetett - ez később lényeges lesz.
Értve olvasott oroszul, és gondolta lelkesen, feldobja a - nem történelmi tárgyú - beadandóját némi nem nyugati irodalommal, hadd legyen más, mint a többi, tucat dolgozat. A szándék és az ilyen mérvű lelkesedés egyre ritkább, üdvözlendő, úgy általában.
Ráakadt Liszenko-ra valami kapcsán, ami nem történelmi jellegű kérdés volt - de jó lesz az neki, ötvenes évek, jó messze, majd a bevezetőben, hogy "...és már az ókori görögök..." helyett Liszenko is.
Ilyenkor az is gyanús lehet, hogy valakitől csak 1-2 könyv van, az is kvázi "elrettentésül".
Érthető okokból ekkor szaladt ki a számon, hogy "könyörgöm, bárkit, csak Liszenkót ne...." Először nézzen utána, ki volt Liszenko, utána döntse el, hogy bele akarja-e tenni? Még Magyarországon is kaszáltak el ideológiai alapon doktorikat, és állítottak parkolópályára nagy koponyákat (Győrffy Barna), mert nem voltak hajlandóak tőle idézni, vagy szembe mentek vele.
Alapjában véve tisztában vagyok vele, hogy én markánsan bele nem szólhatok, maximum szelíden segíthetek, terelgethetek, de ott és akkor sikerült kibillennem, ami azóta sem történt meg velem.
Fontos a forráskritika, és ha valami úgymond "nem kerek", érdemes legalább a szerzőnek utána google-zni. Ha ezt nem teszi meg magától az olvasó, és láthatóan el van tájolva, nekünk kell megtenni.
Ehhez mondjuk kell a tájékoztató könyvtáros részéről legalább általános rálátás, és naprakész tájékozottság.
Ugyanez áll a gyarapító tekintetében is. Könyvtártípustól függetlenül.
Természetesen - magánvélemény.
Üdvözlettel:
Eötvös Péter Mátyás
Nagypál László <lnagypal@hotmail.hu> ezt írta (időpont: 2021. ápr. 8., Cs, 13:09):
