Kedves Gábor!
A biblioterápiához nem értek, viszont fiatalon 5-6 évig telefonos lelkisegélyszolgálatnál dolgoztam. Ezt a munkát öngyilkosságmegelőzésnek (suicide prevention) nevezték, és bár időnk jelentős része magányos, beszélgetésre vágyó emberekkel folytatott hosszú, éjszakai beszélgetéseket takart főként Carl Rogers beszélgetésvezetési módszerével, akadtak suicid hívóink is számosan. Nyilvánvaló, hogy azóta sok víz lefolyt a Dunán, és az új elméleteket nem igazán kísértem figyelemmel, de talán az a kevés, amit a témáról tudok, kötelességemmé teszi, hogy jelezzem, a kérdésfeltevésben alapvető leegszerűsítést érzek.
Úgy vélem, hogy a kérdés összetettebb annál, elintézhető legyen azzal, milyen kenőcs kenhető a sebre, mondjuk a biblioterápia eszköztárából.
Az öngyilkossági okok között előkelő helyen az akkut krízis szerepelt, amikor is olyan érzelmi szakadékba került az illető, amelyből nem látott kiutat. Ez egy nagyon hirtelen és gyors lefolyású történet. Mintha egy kút mélyére zuhant volna, csak éppen érzelmileg. Ezekben az esetekben nem adekvát a gondolkodás, a kliens egyetlen megoldást lát maga előtt, mégpedig az öngyilkosságot. A krízis Lehet, hogy testileg, lelkileg egyébként rendben van, egy jó alvás, egy jó beszélgetés vagy vacsora után, vagy egyszerűen "másnap" már másként gondolná. Ilyenkor a tanácsadás szerepe az, hogy "legyen másnap". Az ekkor történő beszélgetés nagyon kényes, labilis, stresszes, mert ha leteszi a telefont, akkor nagy a valószínűsége annak, hogy végez magával. Ennek a terhe eléggé nyomja a tanácsadót, és emellett kell profinak maradnia.
Ezt azért írom, mivel úgy vélem, hogy ezekben az esetekben egyszerűen nincs helye és ideje a biblioterápiának.
Az öngyilkosságok másik igen jelentős csoportja betegségen, jellemzően depresszión alapul. A depresszió egy komoly betegség, gyakran vezet öngyilkossághoz, vagy az egyik válfaja ún. kiterjesztett öngyilkossághoz, ami a legsokkolóbb, hiszen a szeretteinek egy részét is "viszi magával". Az öngyilkosság mint pszichiátriai probléma kezelendő, annak minden felelősségével, gyógyszeres, és pszichoterápiás úton. A biblioterápia ezt sem veheti át, nem pótolhatja, legfeljebb hozzájárulhat.
Másfelől a biblioterápia, ahogy nagyon kevés ismeretanyagom alapján meg tudom ítélni, általánosan hozzájárulhat az életminőség, lelki működés gazdagságának bővüléséhez, javulásához, így a társadalom megtartó szálainak kiépítésében, erősítésében játszhat szerepet. A kérdést ebben az értelemben érzem feltehetőnek, de ez természetesen laikus vélemény, némi tapasztalat birtokában.
Üdv.:
HSD
---
dr. Horváth Sándor Domonkos
igazgató
Dr. Kovács Pál Könyvtár és Közösségi Tér
9023 Győr, Herman O. u. 22.
+ 36 70 426 9504
Erre 2018. 09. 13. 16:35:14, Mikulás Gábor <mikulasg@gmconsulting.hu> írta:
Kedves Kollégák,_______________________________________________ Katalist mailing list Katalist@listserv.niif.hu https://listserv.niif.hu/mailman/listinfo/katalistérdeklődőm, hogy van-e olyan könyvlista, mely öngyilkosságban veszélyeztetett embereknek ad segítséget biblioterápia eszközével.Illetve: van-e olyan szakkönyv-gyűjtemény, adatbázis, mely a szakértői szint alatti szinten nyújt megelőzési segítséget érdeklődőknek.Köszönettel,Mikulás Gábor
