2016. december 1., csütörtök

[KATALIST] tudomany es konyvtar(i allomany)


Csak most néztem meg az alábbi régebbi levelet. Biztosan sok mindent félreértek, és más irányba viszem el a múltkori témát, de (ceterum censeo) azt a megjegyzést szeretném fűzni, hogy a gyarapításnál a könyvtár számára is az elsődleges adatok értékelése kellene, hogy a legfontosabb legyen.

Például szakfolyóiratok szakkritikái alapján kellene vásárolni az új külföldi szakkönyvek legjavát (ily módon) szaktudósok véleménye alapján. Ugyanis ők a célzott potenciális közönség is. Ehhez olyan gyarapító könyvtáros kell, akinek az illető szaktudományból is van diplomája, és figyelemmel tudja kísérni annak fejleményeit.

Az szerintem katasztrófa lenne, ha egy alkalmazott tudomány -- legalábbis a tudományos könyvtárakban -- minden munkafázisban diktálni akarna az elsődleges tudománynak, és fölébe kívánna kerekedni, legyen szó akár természeti, akár az emberi kultúrát érintő elsődleges (!) tudományról.

(NpL)



Feladó: Katalist <katalist-bounces@listserv.niif.hu>, meghatalmazó: Ungváry Rudolf <ungvaryr@gmail.com>
Elküldve: 2016. október 27. 15:21
Címzett: 'Horváth Zoltánné'; 'Koltay Tibor'; 'Katalist'
Tárgy: Re: [KATALIST] adattudósok jövője - hajrá könyvtárosok!
 

Tisztelt Lista,

előre is köszönöm a türelmet.

Az adattudomány illetékességi köre a tudományos kutatómunkák eredményekeként keletkező elsődleges (primer, tárgyi, "faktografikus") adatok. Migrációik során részben hitelesítésen, részben informatikai eszközökkel végzett adattudományi feldolgozásokon mennek keresztül (minderre vonatkozóan Király Péter pontos felvilágosítást adott).

A keletkezett dokumentumok kerülnek többek között a könyvtárakban is működő dokumentumszerverekhez, ahol repozitóriumok állományait alkotják. A könyvtári munka itt játszódik le az anyagok archiválásának és hozzáférhetővé tételének formájában.

A zavart az okozza, hogy ennek az utóbbi szakasznak a könyvtári munkájában nem elsődleges, hanem másodlagos (meta-) adatok keletkezéséről, feldolgozásáról, tárolásáról és terjesztéséről van szó, egyszerűen szólva dokumentum-feldolgozásról.

Mivel az elsődleges és a metaadat is adat, kezelőik a szemantikai, főleg generikus összefüggések iránti mély közönyük következtében nem bajlódnak a speciális kifejezésekkel (a fajfogalmakkal), hanem mindig csak a generikus (nem-) fogalmat megnevező „adatról" beszélnek. Őket ez nem zavarja, legfeljebb azokat, akik még nem tudják a dörgést.

 

Egyrészt lehet ugyan ragaszkodni ahhoz, hogy ennek a második szakasznak a könyvtári tevékenységét is adattudományinak tekintse valaki. Társulhatnak hozzá a kereskedelem orientált adatbányászat művelői is, egy kicsit jobb kilátásokkal. A terminológia érvényesítése szociális-hierarchikus szinten végső soron azon fog múlni, hogy ezt majd mennyire akceptálják a jelenleg informatikusok által művelt adattudomány informatikus és matematikus szakemberei

Másrészt kétségtelen, hogy vannak törekvések, hogy az elsődleges adatokkal való foglalkozást is bevigyék a könyvtári világba, de ezek meglehetősen ritkák.

Egyre mérget merek venni: mindkét eset könyvtári a törekvéseiről az adattudomány művelői még érdemben alig tudnak, kevés tapasztalatom mélységes érdektelenségükről vallott.

 

A fentiek mögött tehát egy, a tudomány mai világát egyre inkább jellemző kettősség áll fenn. Ugyanannak a kérdéskörnek kialakulnak a „kemény" (természettudományi-matemetikai) és „puha" (társadalomtudományi-filozófiai) területei. Ez egyetemes jelentőségű folyamat, és nagyon szép, mint minden komplexitás növekedés.

 

Parádés példa az 1977-ben Ingetraut Dahlberg erőfeszítései révén alakult Gesellschaft für Klassifikation, melyben kezdetben a „kemény", elsődleges adatokon alapuló numerikus, matematikai taxonómiai és automatikus osztályozás, illetve a „puha" metaadatokon alapuló („könyvtári", „dokumentum") osztályozás művelői békésnek látszó együttélést folytattak. Egy évtized alatt a „kemények" olyan elsöprő fölénybe kerültek, a „puhák" oly mértékben frusztrálódtak, hogy 1989-ben az üdvös szétválás mellett döntöttek.

Ma van az International Society for Knowledge Organization és német szekciója, melyben az információkereső nyelvekkel és szótáraikkal, valamint osztályozási rendszerekkel, fogalmi taxonómiákkal foglalkoznak, és lassan észbe kapva a névterekkel is, és van a németül Gesellschaft für Klassikation néven, angolul a Data Science Society néven üzemelő, lényegében matematikusokból, a formális logika művelőiből és informatikusokból álló társaság. A kellő távolság jóvoltából szent a béke és a kapcsolatnélküliség. Az utóbbi néven működik még egy erősen a kivándorolt orosz matematikusok által uralt társaság is (és még ki tudja hány másik), és folyik a kíp szmálinggal leplezett nemzetközi tudományos pozícióharc az adattudomány szociológiai vetületén.

 

Ungváry Rudolf