Tisztelt Lista!
"[...]amelynek célja a minőségi tudományos ismeretterjesztő tartalmak születésének elősegítése a Wikipédia online enciklopédiában."
Minőségi? Wikipédia? Hááááát...
Rengeteg írás jelent meg pro és kontra, ezt olvastam legutóbb:
Wikipedia Or Encyclopædia Britannica: Which Has More Bias?
http://www.forbes.com/sites/hbsworkingknowledge/2015/01/20/wikipedia-or-encyclopaedia-britannica-which-has-more-bias/#5d9ba2d31ccf
Wikipedia Or Encyclopædia Britannica: Which Has More Bias?
http://www.forbes.com/sites/hbsworkingknowledge/2015/01/20/wikipedia-or-encyclopaedia-britannica-which-has-more-bias/#5d9ba2d31ccf
Egészen eddig egy faktografikus forrásnak az volt az ismérve, hogy
A téma akkori garantáltan jeles szakemberei
-írták
-szerkesztették
-lektorálták
Nyissuk ki a Természettudományi Kislexikont, vagy a Műszaki Lexikont. A szerkesztők között olyan neveket találunk , mint például Polinszky Károly, vagy Erdey-Grúz Tibor. Mind ketten olyan munkásságot hagytak maguk mögött a saját szakterületükön, amely példaértékű, és joggal figyel a szavukra az ember.
Egy régebbi levélre utalnék vissza, amelyben Nagypál László levelére Ungváry Rudolf válaszában utalt arra, hogy amikor valakik (vélhetően a téma szakértői) átírták a legújabb kutatásoknak megfelelően a délibábos középkorról szóló cikkeket, valakik szisztematikusan visszajavították őket.
Valakik, akikről nem tudjuk kicsodák, milyen - tudományos - életútjuk van, egyáltalán a szó klasszikus értelmében jogosultak-e felülbírálni mást, már csak a tudásbéli különbségek miatt?
Nekem ez kísértetiesen hasonlít arra, amikor egy hobbimhoz kapcsolódó fórumon moderál egy 8 általánost végzett "valaki" egy hírközlő szakmérnököt - szakmai kérdésekben, amelyekhez annyit ért, mint tyúk az ábécéhez. Szellemi szintje nagyjából az 1+1-nél megakadt (egyszer velem számoltatta ki egy téglatest alakú doboz térfogatát...). Ebben a gondolat- és történetsorban körülbelül minden benne van, amia fórumokon, illetve közösségi médián terjedő információt jellemzi.
Nem lepne meg, ha a wikipédia esetében ugyanez játszódna le nagyban.
Az, hogy valaki díjmentesen beiratkozhat egy könyvtárba - a legjobb szándékkal együtt -, garantálja, hogy minőségi is lesz a produktum? Egyáltalán garantál valamit? Ha lelkes amatőr a szerkesztő, akkor igazából semmi biztosat nem tudunk.
Abban azért reménykedhetünk, hogy mindent maradéktalanul megért (mögöttes összefüggések, utalások) a szócikkből, ha valamit egy nyomtatott forrásra hivatkozva módosít is rajta. A wikipedia (és hasonlók) nem arról híresek, hogy nagy koponyáink kevéske szabadidejükben oda írogatnak.
Abban azért reménykedhetünk, hogy mindent maradéktalanul megért (mögöttes összefüggések, utalások) a szócikkből, ha valamit egy nyomtatott forrásra hivatkozva módosít is rajta. A wikipedia (és hasonlók) nem arról híresek, hogy nagy koponyáink kevéske szabadidejükben oda írogatnak.
Az, meg hogy egymást megint csak adott esetben nem feltétlenül kompetens emberek ellenőriz(get)ik, nem feltétlenül dob a "minőség" objektív mércéjén.
Emellett - nem óhajtok demagóg lenni - de a nyomtatott (esetleg digitálisan előállított, de a könyvtárból elérhető lektorált elektronikus) forrásból való idézéssel, rosszabb esetben 1:1 ollózással - közbevetés: feltűnő a hasonlóság a MEK-es Magyar életrajzi lexikon és sok magyar vonatkozású életrajz között - gyakorlatilag a fentebbi kategória rangsorban előrébb sorolása automatikusan megtörténik.
Ingyen ebéd nincs, vagy ha annak tűnik is, más máshol már kifizette az árát (Kutatások pénzbeli támogatása, adatbázis-előfizetés, előző lexikonok, enciklopédiák szócikkei, stb).
A példában: Moldován István és kollégái nem kevés munkával már webre felvitték az említett lexikont, mi haszna van annak, hogy valaki (magyar wiki szerkesztő) szó szerint átveszi azt, ami korlátlanul kereshető? A babér learatásán kívül.
A wikipédiához hasonló tartalmak csupán sokadrangú- és rendű közlésnek tekinthetőek, és valamire való helyeken nem fogadják el hivatkozási alapnak, egyébként teljesen jogosan!
Ahogy Koltay Tibor írja:
"Korábbi gondolatmenetünkhöz visszatérve, meg kell kérdeznünk azt is, hogy mi a teendőnk az internetről áradó információtömeg hatékonyabb kezelése terén? Nos, mindenekelőtt el kell sajátítanunk azt a képességet, hogy az információt kritikai szemlélettel kezeljük. Ebben a tekintetben a tudomány művelői előnyben vannak, hiszen megszokhatták, hogy válogatott anyagokkal, például lektorált folyóiratokkal dolgozzanak, és maguk is válogatnak."
"Korábbi gondolatmenetünkhöz visszatérve, meg kell kérdeznünk azt is, hogy mi a teendőnk az internetről áradó információtömeg hatékonyabb kezelése terén? Nos, mindenekelőtt el kell sajátítanunk azt a képességet, hogy az információt kritikai szemlélettel kezeljük. Ebben a tekintetben a tudomány művelői előnyben vannak, hiszen megszokhatták, hogy válogatott anyagokkal, például lektorált folyóiratokkal dolgozzanak, és maguk is válogatnak."
Forrás: A WIKIPÉDIA, A WEB 2.0 ÉS AZ AMATŐRÖK.
No ez az, amit nem nagyon sikerül tetten érnem a köznapi életben. Kiveszett a "megnézzük a lexikonban", mert azt fogadjuk el hitelesnek. Helyébe lépett a "várj, kiguglizom, és megnézem a wikipédián".
Végezetül pedig az előző cikkben hivatkozott Galántai-írás ugyanott:
A "textuális stabilitás" mint fogalom érdemes megfontolásra.
Zárszóként:
A forráskritika terén ultrakonzervatív vagyok. A biztonságot nem vagyok hajlandó feláldozni a kényelemért, és ha valaminek súlya van, akkor annak igenis utána kell menni, és nem szabad megelégedni félkész megoldásokkal. Használom a wiki-féle forrásokat, de mértékkel, és az elvárhatónál nagyobb óvatossággal, miközben azt látom, hogy más gondolkodás nélkül mindent elhisz, ami onnan jön.
Igen, lehet hiba egy lektorált forrásban is. Csupán nem mindegy, hogy ki, mikor, mennyire hibázik, és főleg az nem mindegy, mekkora tömeget vezet félre. Utóbbiban a Wiki- kezdetű felületek verhetetlenek. Gyorsan, sok emberhez eljutnak, ráadásul ingyen. Az utóbbi időkben volt jó pár "botrány" (minden csoda három napig tart) a fals cikkek kapcsán. A rekordot tartó 10 évig (!) létezett, és egy vak hivatkozásra épült (a könyvben nem volt szó arról az információról, amire utalt).
Melyik nagy név járatná le magát ehhez hasonló, finoman szólva is inkorrekt lépéssel ott, ahol a nevét adja a szócikkhez az illető - például a Műszaki Lexikon esetében?Félreértéseket nem okozva: ez az én magánvéleményem. Mind magánemberként, mind könyvtárosként: nincs kettős mérce. Bizonyos alap "tartóoszlopokból" nem szabad engedni, különben ránk omlik a tudomány csarnoka. Könyvtárosként pedig nem engedhetek a negyvennyolcból, ha elvárom az olvasótól a pontosságot, a források úgymond becsületét, magammal szemben hatványozottan magasabbra kell helyeznem a lécet.
Emellett - újra hangsúlyozom - senkit nem szeretnék bántani a véleményemmel, különösen nem azokat, akiket citáltam, és az ingyenes beiratkozás egy nemes gesztus, de nem lehet és nem szabad ilyen mértékben ezekre az ingatag forrásokra támaszkodni, úgy és ahogy egyre többen teszik.
Különösen nem szeretnék azokban a kollégákban tüskét hagyni, akik információs szakemberként helyismereti wikit szerkesztenek, netán a Wikipédiát is reménytelenül gyomlálják.
A végére két csemege: Milyen könnyű átírni a netes tartalmat.
http://index.hu/kulfold/2014/02/28/blokad_ala_vettek_a_krimi_reptereket/a_wikipedian_csatarozik_a_jobb_szektor/
http://hvg.hu/tudomany/20140719_mh17_orosz_wikipedia
Ui: Tudom, a szovjetek is kivágattak és átírattak lapokat utólag az enciklopédiáikból, de ott legalább volt esélye annak, hogy pár példány eredetiségében fennmaradjon.
Emellett: A webes tartalmak életciklusa nem hogy egy emberöltőt, de 10-15-évet is ritkán haladja meg, nem érdemes építeni rájuk, nem adnak stabilitást. Ha bezár a Wikipédia, mi lesz helyette, utána? A könyvformához bármikor bátran fordulhatok.
Esti üdvözlettel a garantáltan pontos faktografikus források pártját fogva:
Eötvös Péter Mátyás
2016. február 29. 12:11 Rózsa Dávid írta, <David.Rozsa@ksh.hu>:
Kedves Kollégák!
Tájékoztatjuk Önöket, hogy a Központi Statisztikai Hivatal Könyvtár és a Wikimédia Magyarország Egyesület február 26-án együttműködési megállapodást írt alá, amelynek célja a minőségi tudományos ismeretterjesztő tartalmak születésének elősegítése a Wikipédia online enciklopédiában. Ennek keretében könyvtárunk lehetővé teszi, hogy a Wikipédia rendszeres szerkesztői ingyenesen válthassák ki a kölcsönzést is lehetővé tevő éves olvasójegyet. A megállapodás további részletei elolvashatók honlapunkon a http://konyvtar.ksh.hu/inc/rolunk_egyuttmukodes/wikimedia.pdf linken. Az aláírás alkalmából készült fényképek megtekinthetők könyvtárunk galériájában.
Üdvözlettel,
Rózsa Dávid
________________________________
Rózsa Dávid
főigazgató-helyettes
Központi Statisztikai Hivatal Könyvtár
Cím: 1024 Budapest, Keleti Károly u. 5.
Telefonszám: (06-1) 345-6406
Honlap: http://konyvtar.ksh.hu
E-mail: david.rozsa@ksh.hu
Ez az elektronikus levél (e-mail), és a hozzá kapcsolt fájlok, kizárólag a Címzetteknek szólnak, a bennük foglalt információk bizalmasak lehetnek, melynek titokban maradásához a Központi Statisztikai Hivatalnak jogilag méltányolható érdeke fűződik. Amennyiben nem Ön a Címzettje ennek a levélnek, kérjük, törölje, és értesítse a levél küldőjét.
Az elektronikus levél engedély nélküli módosítása és nyilvánosságra hozatala szigorúan tilos, másolása, terjesztése is csak munkavégzés céljából megengedett. Az elektronikus levél elsősorban információs célokat szolgál. Kétség esetén az elektronikus levél tartalma akkor minősül hivatalos álláspontnak, ha azt a KSH erre felhatalmazott dolgozója (kérésre) cégszerűen aláírva megerősíti.
_______________________________________________
Katalist mailing list
Katalist@listserv.niif.hu
https://listserv.niif.hu/mailman/listinfo/katalist
