Kedves Könyvtárosok!
Nagyon örültem Balogh András cikkének és Kerekes Pál értelmezésének is, amelyben próbálja boncolgatni, hogyan változott a könyvtár és milyen feladatokat teljesít most? Mit jelent számunkra, és mit jelent mások számára? Ha bemegyek kedvenc könyvtáraimba, minden megjelölést igaznak érzek a KÖNYVTÁRAKRÓL, amelyeket a cikk említett. Mert mindannyian vágyunk olyan könyvtárakra (is), ahol kulturális, közösségi vágyainkat szabadon, korlátok nélkül, támogatva fogadják és kielégítik. Olyan közösségi térben, ahol csak annyira engedem „magamhoz” mások társaságát (akár virtuális értelemben is), amennyire pillanatnyilag késztetést érzek, és ott ezt akár meg is változtathatom. Sem az iskolában, sem színházban, sem múzeumban nem kapom meg ezeket az élményeket, pedig mindegyik a tudás megőrzését, átörökítését és élményszerű elsajátítását szolgálja, akárcsak a könyvtárak – csak épp más a mátrix.
A KÖNYVTÁR megnevezés védelmezőinek mindig igaza van, de most tényleg nem értem az aggodalmakat, mert szó sem volt a megnevezés kiváltásáról.
. „A könyvtár ma már messze nem az a hely, amellyé a köznyelv, a szóhasználat az elmúlt évtizedekben, az elmúlt fél évszázadban átörökítette, sztereotipizálta, hanem új jelentésekkel, új típusú használói–kulturális reprezentációkkal teli „tér”, mind a fizikai, mind a virtuális valóságát tekintve” – áll a bevezetőben.
Kerekes Pál írja: A könyvtár élményközpont. Rekreációs csarnok. Bibliopláza (egyúttal, máskülönben stb.)
Vagyis a cikk írója és értelmezője a KÖNYVTÁR új értékközvetítő szerepéről szólt, amely jelenségek – végre – megváltoztathatnák a környezetünk végtelenül elavult, nem reális könyvtár felfogását a katalógus szekrényektől övezett kontyos könyvtáros nénikkel, akik szeretik kicsit olvasóikat kordában tartani.
Jó ez a vita. Érdemes folytatni. Szerintem is jobb megoldás a könyvtár értelmezésének bővítése, mint a megnevezés „leváltása”.
Üdvözlettel:
Horváth Zoltánné, Marcsi
könyvtáros informatikus
(magánvélemény)
From: Katalist [mailto:katalist-bounces@listserv.niif.hu] On Behalf Of Kerekes Pál
Sent: Tuesday, May 19, 2015 12:06 PM
To: katalist@listserv.niif.hu
Subject: [KATALIST] könyvterek, digitális szalonok, e-book olvasó teraszok: egy 3K-ban megjelent tanulmányról
A könyvtár élményközpont. Rekreációs csarnok. Bibliopláza. Ilyen és hasonlóan izgalmas, új megközelítésekkel írja le a jelenkori könyves műveltségi központokat, a könyvtárakat, Balogh András „Könyvtár, közösségi tér, minőségi-szellemi rekreáció” című tanulmányában.
Aki jár könyvtárba, vagy csak az előtérig jut, tapasztalhatja: a néhány évtizeddel ezelőtti könyvtárhasználati szokások alaposan megváltoztak. Ez természetes, egész világunkat átalakította a virtualitás. A könyvesházban nem a karnyújtásnyira lévő könyvhöz nyúlunk, hanem a világhálót böngésszük. Sokan eleve nem is igénylik az intézmény állományát, magukkal hozzák az olvasnivalót laptopjukon, tabletjükön. „A könyvtár ma már messze nem az a hely, amellyé a köznyelv, a szóhasználat az elmúlt évtizedekben, az elmúlt fél évszázadban átörökítette, sztereotipizálta, hanem új jelentésekkel, új típusú használói–kulturális reprezentációkkal teli „tér”, mind a fizikai, mind a virtuális valóságát tekintve” – áll a bevezetőben.
A könyvtárlátogatót felhasználónak vagy továbbra is olvasónak lehet-e tekinteni? A jelentésképzés aktusait végrehajtó karakter-vadász is színre lép?
Balogh András : Könyvtár, közösségi tér, minőségi-szellemi rekreáció tanulmányának ismertetése a Könyvkonnektoron: http://konyvkonnektor.hu/?p=4778
