Kedves Péter!
Bettelheim idézett írása valóban meghatározó mű, nagyon erős ideológiai-filozófiai háttérrel. (És ilyenként aztán persze viták tárgyát is képezi.)
Bettelheim azonban a „szomorú" meséket (értve ez alatt a népszerű szentimentális történeteket, például Andersen A kis gyufaáruslányát vagy A kis hableányát) nem tekintette „tündérmesének", hiányolván belőlük a személyiség fejlődésének tükrözését, és azt a megerősítést, amit ezen keresztül az embernek nyújtani tudnak. Ezzel szemben például A hókirálynőt már kvázi tündérmeseként fogadta el.
Eugen Drewermannt idézném még, a teológus-pszichoterapeutát, aki kortársunkként tucatnyi mesét elemzett lélektani szempontból. Magyarul is megjelent például A kis hercegről szóló írása, A lényeg láthatatlan címmel. Ebben, jelentőségének és minden szépségének méltatása mellett, alapvetően lelki kudarcként értelmezi Saint-Exupéry történetét.
Üdvözlettel,
Porosz Péter
From: Katalist [mailto:katalist-bounces@listserv.niif.hu] On Behalf Of Péter Mátyás Eötvös
Sent: Monday, August 04, 2014 9:07 AM
To: Paksi Közművelődési Nonprofit Kft.
Cc: KATALIST (KATALIST@LISTSERV.NIIF.HU)
Subject: Re: [KATALIST] szomorú mesék
Tisztelt Lista!
Kedves Marianna, Éva, Péter!
Kell-e a szomorú mese? Természetesen igen. Pedagógiai végzettséggel - iskolai könyvtáros - (Örök tüske lesz bennem, hogy a KTE sosem fogja elismerni annak, pedig rengeteg pedagógia, pszichológia, stb tárgyunk volt...) szólnék hozzá a vitához.
Annak idején olvasáspedagógiából (vagy pszichológiából?) volt egyik mértékadó kötelező olvasmányunk, voltaképpen referenciánk: Bettelheim, Bruno: a mese bűvölete, és a bontakozó gyermeki lélek.
A gyermek a saját nyelvén a mesék segítségével dolgozza fel az őt körülvevő világ számára még érthetetlen történéseit.
A mesék segítségével ismerkedik meg a jó és a rossz fogalmával (előszőr csak fekete-fehér a világa, majd kap árnyalatokat is), és természetesen a születés-elmúlás körforgásával is.
Bettelheim írta: a népmeséket a nyelv és a gyermeki fantázia évszázadok alatt úgy finomította, hogy rejtett jelentéstartalmakat, finom rezdüléseket is közölni tudjon. Sokszor egy-egy gyermekkori trauma feldolgozását segíti a mesék minduntalan ismétlése.
Ebben a témában én részben vagyok csak kompetens, jó volna, ha ezzel foglalkozó szakemberek is megszólalnának.
Olyanok, akik évtizedek óta ezt kutatják.
Eötvös Péter Mátyás
U.i: Elnézést, hogy csak most reagálok, a piszkozatok közt találtam meg ezt a sebtében megírt levelet.
2014. július 30. 15:13 "Paksi Közművelődési Nonprofit Kft." írta, <konyvtar@paksivmk.hu>:
Kedves Kollégák.
A minap betért hozzám egy anyuka és megkérdezte, hogy ajánlok-e szomorú könyvet a gyerekeknek? Pl.: Bambi.
Elkezdtem keresgélni és elég sok fórumon, cikkekben találtam, hogy manapság mennyire nem ajánlatos pl. Andersen meséket olvasni. (A kis gyufaárus lány meséjére gondolva ezt meg is értem.)
Kíváncsian kérdezném, hogy a kedves kollégák mit tapasztaltak a szomorú mese-, illet ifjúsági könyvek kapcsán?
Köszönettel várom a véleményeket.
--
Üdvözlettel:
Lampert Marianna
könyvtáros
Paksi Közművelődési Nonprofit Kft.
tel.: +3675/830-356
fax: +3675/519-088
cím: H-7030 Paks, Gagarin u. 2.
http://www.csengey.hu
konyvtar@paksivmk.hu
_______________________________________________
Katalist mailing list
Katalist@listserv.niif.hu
https://listserv.niif.hu/mailman/listinfo/katalist
Elsevier B.V. Registered Office: Radarweg 29, 1043 NX Amsterdam, The Netherlands, Registration No. 33156677, Registered in The Netherlands.
