2014. augusztus 4., hétfő

Re: [KATALIST] szomorú mesék

Kedves Beszélgetők!

néhány gondolat csupán...
Javaslom  Boldizsár Ildikó könyveit , honlapját...ha már mesékről van szó...
Valamint  a HUNRA tevékenységét a mese témában is....
Ami Bettelheim könyvét illeti, ideológiai - filozófiai  háttér  ide vagy oda   -  sok igazságot  megfogalmaz.. alapmű...
Egyébként nem igen értem  mi az hogy"szomorú mese."  így nem igazán tudom értelmezni.....
Az 'Élet' sem csak szomorú vagy  vidám...hanem mindenféle....a beskatulyázás , vagy  mondvacsinált kategorizálás - torz dolgokat eredményezhet pláne  a gyereknevelésben..
Persze vannak korosztályi határok- érzelmi ,értelmi érettség okán... ezt kezelni kell..  a mesék olvasásánál is...
Azt gondolom -   nevelés talán legnehezebb és egyúttal legnagyobb feladata, segítségnyújtás ahhoz, hogy a gyermek megtalálja az élet értelmét.
Ennek a  segítségnyújtásnak (szülő, könyvtáros, tanár stb. részéről) nagyon fontos eleme az olvasás,  a mese, -  tovább megyek  :
a magyar népmese.

A népmeséket a közösségek gyűjtötték össze és hagyományozták tovább, átadva a tudást kultúraközvetítő erejükkel, a következő generációnak: a népmesék soha el nem múló bölcsességét

A népmeséinkkel egyben közelebb kerülünk lelki és kulturális gyökereinkhez, s a legkülönfélébb mesei történetek amelyek ránk maradtak , minden élethelyzetünkre választ adnak, és táplálnak – csodával, hittel, humorral  vagy épp „szomorú" mivoltukkal.

A mese az érzelmi intelligencia legfontosabb eszköze...s mint ilyen, " a szomorú " nem választható külön.


A mese és a vers mindig a gyermek valóságos lelki és érzelmi színvonalán fejti ki hatását.
Hogy egy gyermeknek egy adott életkorban melyik mese a legfontosabb, teljességgel attól függ, hogy éppen hol tart a lelki fejlődésben, hogy éppen milyen problémák foglalkoztatják leginkább.
(Bruno Bettelheim)

barátsággal, P.S.Ildikó


 

 






2014. augusztus 4. 11:36 Porosz, Peter (ELS) írta, <p.porosz@elsevier.com>:

Kedves Péter!

 

Bettelheim idézett írása valóban meghatározó mű, nagyon erős ideológiai-filozófiai háttérrel. (És ilyenként aztán persze viták tárgyát is képezi.)

 

Bettelheim azonban a „szomorú" meséket (értve ez alatt a népszerű szentimentális történeteket, például Andersen A kis gyufaáruslányát vagy A kis hableányát) nem tekintette „tündérmesének", hiányolván belőlük a személyiség fejlődésének tükrözését, és azt a megerősítést, amit ezen keresztül az embernek nyújtani tudnak. Ezzel szemben például A hókirálynőt már kvázi tündérmeseként fogadta el.

 

Eugen Drewermannt idézném még, a teológus-pszichoterapeutát, aki kortársunkként tucatnyi mesét elemzett lélektani szempontból. Magyarul is megjelent például A kis hercegről szóló írása, A lényeg láthatatlan címmel. Ebben, jelentőségének és minden szépségének méltatása mellett, alapvetően lelki kudarcként értelmezi Saint-Exupéry történetét.

 

Üdvözlettel,

Porosz Péter

 

 

From: Katalist [mailto:katalist-bounces@listserv.niif.hu] On Behalf Of Péter Mátyás Eötvös
Sent: Monday, August 04, 2014 9:07 AM
To: Paksi Közművelődési Nonprofit Kft.
Cc: KATALIST (KATALIST@LISTSERV.NIIF.HU)
Subject: Re: [KATALIST] szomorú mesék

 

Tisztelt Lista!

Kedves Marianna, Éva, Péter!

Kell-e a szomorú mese? Természetesen igen. Pedagógiai végzettséggel - iskolai könyvtáros - (Örök tüske lesz bennem, hogy a KTE sosem fogja elismerni annak, pedig rengeteg pedagógia, pszichológia, stb tárgyunk volt...) szólnék hozzá a vitához.

Annak idején olvasáspedagógiából (vagy pszichológiából?) volt egyik mértékadó kötelező olvasmányunk, voltaképpen referenciánk: Bettelheim, Bruno: a mese bűvölete, és a bontakozó gyermeki lélek.

A gyermek a saját nyelvén a mesék segítségével dolgozza fel az őt körülvevő világ számára még érthetetlen történéseit.

A mesék segítségével ismerkedik meg a jó és a rossz fogalmával (előszőr csak fekete-fehér a világa, majd kap árnyalatokat is), és természetesen a születés-elmúlás körforgásával is.

Bettelheim írta: a népmeséket a nyelv és a gyermeki fantázia évszázadok alatt úgy finomította, hogy rejtett jelentéstartalmakat, finom rezdüléseket is közölni tudjon. Sokszor egy-egy gyermekkori trauma feldolgozását segíti a mesék minduntalan ismétlése.

Ebben a témában én részben vagyok csak kompetens, jó volna, ha ezzel foglalkozó szakemberek is megszólalnának.

Olyanok, akik évtizedek óta ezt kutatják.

Eötvös Péter Mátyás

 

U.i: Elnézést, hogy csak most reagálok, a piszkozatok közt találtam meg ezt a sebtében megírt levelet.

 

2014. július 30. 15:13 "Paksi Közművelődési Nonprofit Kft." írta, <konyvtar@paksivmk.hu>:

Kedves Kollégák.

A minap betért hozzám egy anyuka és megkérdezte, hogy ajánlok-e szomorú könyvet a gyerekeknek? Pl.: Bambi.

Elkezdtem keresgélni és elég sok fórumon, cikkekben találtam, hogy manapság mennyire nem ajánlatos pl. Andersen meséket olvasni. (A kis gyufaárus lány meséjére gondolva ezt meg is értem.)

Kíváncsian kérdezném, hogy a kedves kollégák mit tapasztaltak a szomorú mese-, illet ifjúsági könyvek kapcsán?

Köszönettel várom a véleményeket.

--
Üdvözlettel:

Lampert Marianna
könyvtáros
Paksi Közművelődési Nonprofit Kft.
tel.: +3675/830-356
fax: +3675/519-088
cím: H-7030 Paks, Gagarin u. 2.
http://www.csengey.hu
konyvtar@paksivmk.hu


_______________________________________________
Katalist mailing list
Katalist@listserv.niif.hu
https://listserv.niif.hu/mailman/listinfo/katalist

 



Elsevier B.V. Registered Office: Radarweg 29, 1043 NX Amsterdam, The Netherlands, Registration No. 33156677, Registered in The Netherlands.


_______________________________________________
Katalist mailing list
Katalist@listserv.niif.hu
https://listserv.niif.hu/mailman/listinfo/katalist