Kedves Tibor,
Azt állítottam és próbáltam alátámasztani, hogy a gyarapítás, dokumentum tulajdonlás
könyvtári jelentőségét kicsinyleni (ma még szerintem) - már megbocsáss! - még korán van.
Egyszerűbben: nem értékeltem le, amit (fel)értékeltél, hanem felértékeltem, amit leértékeltél. Ennyi ;-)
- ok, értettem J
Még egy apróság: előzőek miatt abban óhatatlanul érzek valami perverziót, hogy a könyvtárak kiadásainak egyre csekélyebb hányadát teszi ki a gyarapítási keret egy olyan világban, ahol a szakkönyvek akár papíron, akár villanybőrben, de pénzért vannak.
- szerintem Te is, én is arányokról, azok eltolódásáról beszélünk, nem végletekről. Amikor sok évvel ezelőtt hasonlítgattam magyar és külföldi felsőoktatási intézmények állománynagyságát, akkor úgy láttam, hogy 1,5-3x több papírdokumentum jut egy magyar hallgatóra, mint pl. egy norvégra. (Te nyilván tudsz frissebb adatokat, nemcsak a Ti könyvtáratokból, melyeket szívesen olvasok.) Ezért – ha az arányok nem sokat változtak – megfontolandó a (fizikai) állományra költendő összeg egy részét egyéb értéknövelő szolgáltatásokra fordítani. Pl. ne csak odaadjuk a könyvet / cikket a hallgató kezébe, hanem annak használói feldolgozásához is tudjunk segítséget nyújtani – a korábbinál nagyobb arányban. (Tehát nem azt mondom, hogy ma nincs ilyen nálunk, hanem hogy feltehetően nagyobb arányban(!) vagy hatékonyabban lenne ez hasznos.)
Azt nagyon vártam (saját szempontjaid szokásos körbebástyázásán túl), hogy Téged mi gondolkoztatott el az általam vázolt... khm... minőségterpeszen? Mit mond erre a "mikulási common sense"?
- Mókás J Azon tűnődőm, hogy mit teszel a minőségterpesz után. Mi következhet abból, ha „a képzési irodalom gyűjteményi teljessége a tényleges dokumentumhasználattól független(!) minőségi elvárás"? A vázolt helyzetben mi lehet az állományalakítás alapja? Az elvárt állapot, vagy a valóság?
Üdv,
Gábor
2014. június 19. 13:50 írta, <mikulasg@gmconsulting.hu>:
Kedves Tibor,
izgalmas a kérdésfelvetésed, ugyanis
- olyan hallgatókat szolgálok mostanában ki felsőoktatási viszonylatban, akik aktuális igényeik okán nem könyvtárukba mennek információkért, s feltételezem, hogy a számukra szükséges információt tőlem szóban illetve (közvetlenül ill. közvetve) elektronikusan könnyebben kapják meg, mintha könyvespolcok között keresnék (de a tévedés jogát fenntartom J)
- fiam 3. éve tanul a műegyetemen, melynek könyvtárban elmondása szerint csak egyszer volt, fénymásolni. Minden, a tanulásához szükséges anyagot oktatói és hallhatói levelezési listákon, fórumokon, telefonon illetve személyesen beszélgetve szerez be. (Az igazsághoz tartozik, hogy mérnökinformatikusként valószerűbb ez a helyzet, mint mondjuk valamilyen humánabb szakon.)
Azaz hallgatói információs igények vannak akkor is, ha a (fizikai) könyvtárig, könyvtárosig még el sem érnek.
Ugyanakkor nagyon elgondolkodtató, amit a tematika ill. a dokumentumhasználat alapú beszerzés közötti eltérésről írsz – minőségbiztosítási felelősként(?)!
Üdv,
Gábor
From: Katalist [mailto:katalist-bounces@listserv.niif.hu] On Behalf Of G. Tibor Szabó
Sent: Thursday, June 19, 2014 12:24 PM
To: katalist@listserv.niif.hu
Subject: Re: [KATALIST] trendek, gyarapodas, minőseg
Gábor, mégis mikor szolgáltál ki utoljára felsőoktatási könyvtárban olvasókat?
A könyvtár fizikai állományán ma is elég erős hangsúly van (akár inprint, akár valami átokverte kemény DRM-es
vagy online hozzáféréses, letölthetetlen cuccról beszélünk - mert a magyar szakirodalmi piac lágy DRM-e
e-book részesedése bizony soványka).
Főiskolánknak tanúsított minőségirányítási rendszere van és a tavaszi felülvizsgálati audit során
a jelentésbe a "Gyengeségek / Fejlesztési javaslatok" közé felvették, hogy egy új - a tavaszi félévben indult – tantárgy irodalmának még csak harmada volt elérhető a gyűjteményünkben. S javasolták e tény átgondolását...
Az auditor az elérhetőség hiányára vonatkozóan nem akceptálta azt az érvelést, miszerint a tantárgyi irodalmak beszerzésének néha hosszabb átfutási ideje van (sajnálatosan inkább finanszírozási és nem logisztikai okokból), valamint igény esetén – könyvtárközi kölcsönzés keretében – általában 5 napon belül képesek vagyunk beszállítani a gyűjteményében nem található, de felhasználóinknak szükséges irodalmat.
Eddig nem a tematikák, hanem valós igények alapján gyarapítottunk, mert - bármilyen furcsa! - a tematikák irodalmainak legalább 30 százalékát a kutya sem keresi...
A felülvizsgálati audit megállapítása arra világított rá, hogy a képzési irodalom gyűjteményi teljessége a tényleges dokumentumhasználattól független(!) minőségi elvárás. Ebből a szempontból a hallgatói elégedettségvizsgálattal mért 4-es feletti eredményünk is "mellékes dolog".
Ez szükségessé teszi, hogy a "valós használói igény által vezérelt" gyarapításról a "dokumentált követelmény
által vezérelt", lehetőleg 100 %-os tematika irodalmi gyarapításra térjünk át.
Amivel nem lenne akkora bajom, ha ez valami Service Level Agreement-re épülne (tehát alapja
felhasználói és fenntartói képviseletek érdekegyeztetése lenne), nem pedig valami magasztos elvre,
melynek megvalósítása egyrészt költséges, másrészt nem teljesen - hogy is mondjam? - "életszerű" :-)
Szívélyes üdvözlettel:
Szabó G. Tibor
2014. június 18. 11:43 írta, <mikulasg@gmconsulting.hu>:
A szakkönyvtár profiljának megfelelő dokumentumok egyre inkább elektronikusak. Így a beszerzési lista egyre inkább adatbázisokat tartalmaz (amelyhez optimális esetben otthoni eléréssel is hozzá lehet férni).
A szakmai információ másik, szintén növekvő része nem könyvtári jellegű dokumentum, pl.
- szakmai konferenciák szüneteiben megszerzett lágy, kapcsolati információ
- kutatók egymás közötti félig formális feljegyzései (vö. pl. www.mendeley.com) .
Összességében egyre kisebb a hangsúly a könyvtár fizikai állományán, s egyre nagyobb a használók potenciális nyereségén. Ugyanis a felsőoktatási könyvtár megítélése egyre inkább azon múlik, hogy pl.
- mennyire eredményesek a könyvtár által szolgált kutatók
- mekkora mérhető pr-t tud kifejteni a könyvtár anyaintézete számára
- milyen gyorsan tanulnak bele a hallgatók a kutatásmódszertani fogásokba
- mennyire eredményesek az oktatók
- hogyan támogatja a kutatási ráfordítások megtérülését a könyvtár
- milyen karrierpálya áll a felsőoktatási intézményből kikerülő hallgatók előtt.
http://www.kithirlevel.hu/index.php?kh=a_felsooktatasi_konyvtarak_erteke_--_pl._javitjak-e_a_diplomaszerzesi_aranyt ) Az első hallásra meredek összefüggésekre az ALA is rámutatott.
E kérdések, célok pedig elég lazán függenek össze a gyarapodásjegyzék kérdésével!
(A témával kapcsolatos friss anyagok itt https://www.facebook.com/ElsevierMagyar is megjelennek, legutóbbi pl.: Hogyan segíthetnek a könyvtárosok a kutatók eredményességének mérésében?, lehet lájkolni, követni ;-)
Mikulás Gábor
From: Katalist [mailto:katalist-bounces@listserv.niif.hu] On Behalf Of Nagypál László
Sent: Wednesday, June 18, 2014 8:53 AM
To: katalist@listserv.niif.hu
Subject: [KATALIST] trendek, gyarapodas, minőseg
Kedves Kollégák!
Néha csodaépületeket emelnek könyvtári célra, vagy gyakrabban a meglevők korszerűsítésére (fűtés, szellőzés, festés, padló, bútorozás) óriási összegeket elköltenek. (Mint tudjuk, a kényelem a legfontosabb).
Könyveket pedig csak igen véletlenszerűen szereznek be. Igaz, hogy a minimális válogatással beömlő ajándék, hagyaték, közepes csereanyag, máshonnan átengedett fölöspéldány dokumentumokat, meg rohamszerűen feldolgoztatják, hogy jól lekössék a munkaerőt.
Időnként tényleg selejteznek is, pl. ellenkező rezsimek tukmált ideologikus cuccaiból, a természettudomány és technológia meghaladott dolgaiból stb.
Hatalmas pénzeket szereznek az értékek és (az intézmény történetéhez kapcsolható önreprezentatív) lomok digitalizálására. Látványos kiállításokat rendeznek abból, amit régi elődök szorgalmasan felhalmoztak.
Közben annak alapján minősítik/ ünneplik egymást, hogy ki végez több és aprólékosabb bürokratikus papírmunkát, kiknek jobbak bizonyos mennyiségi mutatói, futószalagjai stb.-sbt.
Lehetséges, hogy sokaknak sértő és provokatív, amit mondok, de újra elmondom, ha véleményem semmit nem nyom is a latban:
A tudományos és szakkönyvtárak / egyetemi könyvtárak esetében azt az ódivatú /állományközpontú nézetet vallom, hogy
MUTASD MEG A GYARAPODÁSJEGYZÉKEDET (címek szerint, legalább negyedévente)
ÉS ANNAK ALAPJÁN MEG LEHET MONDANI, HOGY MENNYIT ÉRSZ!!!
(Mi az a színvonalas, gyűjtőkör szerinti újdonság, ami csak nálatok hozzáférhető, csak tőletek kölcsönözhető a szélesebb környéken?)
Üdvözlettel:
NpL
_______________________________________________
Katalist mailing list
Katalist@listserv.niif.hu
https://listserv.niif.hu/mailman/listinfo/katalist
--
---------------------------------------------------------------------
Szabó G. Tibor
---------------------------------------------------------------------
_______________________________________________
Katalist mailing list
Katalist@listserv.niif.hu
https://listserv.niif.hu/mailman/listinfo/katalist
--
---------------------------------------------------------------------
Szabó G. Tibor
---------------------------------------------------------------------
