Kedves Listatagok!
Egyetértünk Ungváry Rudolffal abban, hogy a probléma nem a könyvtárosok
jelzethasználata. Indokolt azonban Balogh Béla Google-ból vett példáihoz
kiegészítést fűzni: a könyvtár saját rendszerének OPAC-ja is alkalmas
lehet a jelzetek szerinti keresésre.
Tekintsük példának a Vörösmarty Mihály Könyvtár rendszerét
(http://tlwww.vmmk.hu). A részletes keresés fülön a kereséshez az ETO
jelzet mezőt választva, a mintát Balogh Bélától átvéve kétféle keresést
indíthatunk:
1. Így: 82-322.4=945.11
Hat találatot kapunk, minden dokumentum ETO jelzete pontosan egyezik a
beírt jelzettel. Pl.:
http://tlwww.vmmk.hu/cgi-bin/tlwww.cgi?show=b181398
2. Majd pedig így: 82-322.4?=945.11
A találatok száma kilencre nő a kereső kifejezés közepére írt kérdőjel
miatt. A kérdőjel tetszőleges karaktersort helyettesít tetszőleges
hosszban, tehát a jelzet közepébe írt földrajzi alosztás tetszőleges
értéke mellett is találatot kapunk, megtaláljuk a "82-322.4(082)=945.11"
ETO jelzetű rekordokat is. Pl.:
http://tlwww.vmmk.hu/cgi-bin/tlwww.cgi?show=b222882
Üdvözlettel: Thék György
2014.01.12. 6:20 keltezéssel, Béla Balogh írta:
> 2014/1/11 <katalist-request@listserv.niif.hu>:
>> ----------------------------------------------------------------------
>>
>> Message: 1
>> Date: Fri, 10 Jan 2014 09:09:12 -0800 (PST)
>> From: "mandygabor@yahoo.com" <mandygabor@yahoo.com>
>> To: katalist@listserv.niif.hu
>> Subject: [KATALIST] ETO és Google
>> Message-ID:
>> <1389373752.95467.YahooMailBasic@web121504.mail.ne1.yahoo.com>
>> Content-Type: text/plain; charset=utf-8
>>
>> Egy kicsit változtatnék a témán. Eredeti téma:
>> szavazas - KIT Hirlevel (ETO vs. targyszavak).
>>
>>
>> A Google (és néhány egyéb keresőprogram) könyvtári alkalmazása
>> már itt van a spájzban. Nem annak vagyok a híve, hogy hagyjunk
>> mindent a Google-re, hanem azt javaslom, hogy lehetőség szerint
>> minél jobban vonjuk be a keresésekbe, azaz dolgozzunk a keze
>> alá.
>>
>> Persze csak egyszerű lépésekről lehet szó. A korábban már
>> említett amatőr kísérletben magam is ajánlottam, hogy a találatként
>> kapott ISBN számokra a Google-ben keressünk rá. Ha az online
>> katalógusokban kereshet a Google, akkor - némi zajjal - meg tudjuk
>> találni az adott műveket.
>>
>> A javaslatom: a katalógusokba vegyünk bele valami egyezményes
>> prefixumot, ami után jöhet a tárgyszó vagy ETO jelzet.
>>
>> Az "ISBN ..." mintájára bele lehetne venni a leírásokba az "ETO: ..."
>> vagy a "Tárgyszó: ..." jelsort. Ha ezután a keresésben idézőjelek közé
>> tesszük az adott ETO jelzetet vagy tárgyszót, a zaj jelentős mértékben
>> csökkenhet.
>>
>> Az ETO jelzeteket vagy tárgyszavakat kombinálhatjuk is, így meglehetősen
>> pontos találatokat kaphatnánk.
>>
>> A fagyöngyös gyilkosság című elbeszélésgyűjtemény esetében például
>> a következő sor lenne a keresőkérdés:
>> "ETO: 82-322.4=945.11" "ETO: 398.332.416"
>> Vagy: "Tárgyszó: bűnügyi novellák, világirodalom".
>>
>
> Ezek tipikusan olyan ETO-jelzetek és tárgyszavak, amik önmagukban nem
> sok mindenre jók, mert százával, ezrével hemzsegnek a nagykönyvtárak
> katalógusaiban - írnám, ha nem próbáltam volna ki. Az OSZK
> katalógusában 82-322.4=945.11 összesen 10
> darab van, ha a Google jól számolja (nem biztos, hogy jól számolja),
> mindenesetre 10-et talált. Ez pontosan 10-zel több, mint amit az OSZK
> által nyújtott LibriVision felület talált. (Jó hír: lehet keresni
> ETO-jelzetre az OSZK katalógusában! Csak meg kell adni a Google-nek a
> keresőkifejezésben, hogy "site:nektar.oszk.hu".) Hálás köszönet az
> OSZK-nak, hogy ha már a LibriVision olyan, amilyen, legalább a
> Google-t nem tiltják ki a katalógusukból.
>
> A Google egyébként remekül boldogul az alosztásokkal is, mivel minden
> nem alfanumerikus karaktert szeparátorként fog fel. Ez nagyon hasznos
> akkor, amikor a jelzet közepén megjelenik egy számomra épp közömbös
> alosztás. Ha a "82-322.4=945.11" helyett azt adom meg
> keresőkifejezésként, hogy
> "82-322.4" "=945.11"
> , akkor a 10 helyett 13 találatot kapok, pl. előkerül az Ötperces
> rejtélyek otthonülő detektíveknek, melynek az ETO-jelzetébe a nyelvi
> alosztás elé még bekeveredett egy földrajzi: "820-322.4 (73) =945.11"
> Ezt persze így nem találta volna meg a Google sem, mert itt a
> főtáblázati szám 820 a 82 helyett, de szerencsére besorolták még egy
> jelzethez - konkrétan: 793.7 (0:82-322.4) -, amiben szerepel a
> 82-322.4 karakterlánc.
>
> A Google valamikor finomított a betűhű keresésen, ami itt most nagyon
> jól jön nekünk, ugyanis hogy az összetett jelzetek részei között
> hagynak-e szóközt vagy sem, az könyvtáranként eltérhet. (Leginkább az
> alkalmazott szoftver csóválja a könyvtárakat.) Az OSZK például hagy
> szóközt, náluk a jelzet úgy fest, hogy "82-322.4 =945.11", ezt a
> Google régebben nem illesztette volna az eredeti egybeírt változatra,
> most azonban simán megtalálja már.
>
> A módszer gyenge pontjai:
>
> 1) Érzékeny az osztályozás pontosságára. A Google számára a 820-322.4
> nem a 82-322.4 részhalmaza, hanem két különböző karakterlánc. Az OSZK
> katalógusában is azért csak 10 darab 82-322.4=945.11-et találtam, mert
> inkább a 820-322.4=945.11-et használják. Abból van 170.
> Ezen egyes esetekben (hosszú jelzeteknél) valamelyest lehet javítani a
> jelzetek csonkolásával az utolsó pontig és az összetett jelzetek
> jelzetelemekre bontásával, ez azonban rendszerint növeli a zajt, van
> úgy, hogy nagyon.
>
> 2) Érzékeny az osztályozás szubjektivitására. A fagyöngyös kötetet az
> egyik könyvtár 82-322.4, a másik 820-322.4, a harmadik 82 alá szakozza
> be. Szakirodalomnál általában még sokkal rosszabb a helyzet.
>
> 3) Az is okozhat plusz zajt, ha jelzetelemekre bontva keresünk, mivel
> azokat a rekordokat is megtaláljuk, amiknél a keresett elemek
> különböző jelzet részei. De ez akár jól is jöhet, mint a fenti
> Ötperces... példa is mutatja.
>
> Az igazi mindenképp az lenne, ha az OPAC-okban lehetne _jól_ keresni
> ETO-jelzetekre, mint ahogy azt a BME OMIKK-ban megvalósították. Amíg
> máshol nem lehet, addig marad a Google.
>
> (Ha valaki esetleg napi munkához használná ezután ezt a módszert,
> annak javaslom, hogy vegye elő a TMT 2013/06-os számát, melyben Prokné
> Palik Mária cikkében felsorolja azokat a jelzetszerkesztési eseteket,
> amik egy OPAC-nak gondot szoktak okozni, és próbálgassa végig ezeket.
> Néha a Google meglepően jól használható e célra, máskor kevésbé, de
> általában nem feltétlenül úgy működik, ahogy várnánk az adott esetben,
> szóval érdemes tapasztalatokat gyűjteni.)
>
>> Mindez persze csak akkor működhetne, ha valamely webes dokumentumban
>> megjelennek ezek a deszkriptorok, és az a dokumentum kereshető.
>>
>
> Van ilyen webes dokumentum, méghozzá az OPAC-ok webes felülete,
> illetve a rajtuk megjelenített rekordok. A kereshetőség más kérdés. A
> könyvtáraknak nem kéne kitiltaniuk a katalógusukból a Google
> robotjait. Hogy aztán kitiltják-e, az szerintem a legtöbb magyar
> könyvtárnál nem tudatos döntés eredménye, hanem ahogy sikerül.
> Leginkább az OPAC részeként telepített webszerver elkövetőjétől függ,
> legalábbis erre utal, hogy egy-egy szállító termékét használó
> könyvtárak nagyjából egységesen engedik, vagy nem engedik. A
> Corvinások, Huntékások általában engedik. Az Alephesek álatalában nem
> engedik. Néhány kivétel van, tisztelet nekik.
>
> Hogy a javasolt "ETO:", illetve "Tárgyszó:" címkéket érdemes-e
> használni, az kérdéses. Ha adott könyvtár katalógusában keresünk, mint
> én az előbb az OSZK-éban, akkor nyilván felesleges. Ha mondjuk a
> magyar könyvtárak katalógusaiban keresek ("site:.hu"), akkor elvileg
> szerencsés lenne, ha azok a könyvtárak, amelyek nem hajtják el a
> keresők robotjait, ugyanúgy neveznék el az űrlapelemeiket.
> Gyakorlatilag viszont az ETO jelzetek elég egyediek ahhoz, hogy ETO
> jelzetre keresve a Google mindenféle további erőfeszítés vagy ravasz
> trükk nélkül is katalógusrekordokat hordjon elénk.
>
>
>> Mivel tudom, hogy a könyvtári katalógusok nagyon rugalmatlanok, a
>> tanulmányom ötletét megismételve azt is megfontolandónak tartom,
>> hogy mindezeket a leírásokat a katalógusokból exportált, hozzájuk
>> képest tehát külső dokumentumokban tegyük hozzáférhetővé. Mit
>> szólnának például a kollégák egy ilyen jellegű OSZK-gyarapodásjegyzékről?
>> Legalább kísérletképpen...
>>
>
> Mint fentebb: az OPAC-ok webes felületén megjelenített rekordok erre
> többnyire alkalmasak. Ha a besorolási rekordok be vannak linkelve,
> akkor azok alapján a kereső robotjai valószínűleg szépen végig tudják
> olvasni a katalógust a webszerveren keresztül, csak néhány rekordba
> bele kell terelni őket. Erre a terelésre alkalmas például a sok
> könyvtár portálján látható könyvajánló is. Ez a módszer egy dolgot nem
> tud garantálni: a teljes katalógus megjelenését a keresőben. Ugyanis
> lehetnek esetleg az adatbázisokban olyan szigetszerű rekordcsoportok,
> amikre így nem futnak rá a robotok (pl. egy speciális tudományág,
> amihez csak néhány, máshová nem besorolt dokumentuma van a
> könyvtárnak). Ezt mindig egy-egy adott könyvtárra vonatkozóan kell
> átgondolni, hogy vajon összeáll-e az adatbázis az OPAC linkjeire
> felfűzve összefüggő gráffá.
>
> Ami az OSZK-gyarapodásjegyzék ötletét illeti, van (majdnem) ilyen, az
> MNB füzetei. A rekordazonosítót amúgy is feltüntetik minden
> MNB-tételnél, csak be kéne linkelni rá a katalógusrekordot az MNB HTML
> formátumú füzeteiben. Ez az új gyarapodásra vonatkozóan a teljességet
> is (majdnem) garantálná.
>
>
>
> Üdvözlettel,
> Balogh Béla
>
> _______________________________________________
> Katalist mailing list
> Katalist@listserv.niif.hu
> https://listserv.niif.hu/mailman/listinfo/katalist
>
_______________________________________________
Katalist mailing list
Katalist@listserv.niif.hu
https://listserv.niif.hu/mailman/listinfo/katalist
