Tisztelt Lista!
Az alábbi hozzászólást már korábban elküldtem, de valami balfékség folytán valahová a világűrbe. Talán még ad valamit a vitához, amint látom Mándy Gábor gondolataival lényegében összecseng. Ecco:
"Ha már Rudi is konkrét példával élt, én is megpróbálom egy konkrét példán érzékeltetni az ETO sajátosságát az információkeresésben.
Legyen a téma pl. a „Madách kultusz”. Megfelelő dokumentumok nyilván elérhetők a Madách Imre + kultusz természetes nyelvi keresőszavakkal. Mi a helyzet egy ETO osztályozás felöl induló keresésnél? Miután a „kultusz” szó ilyen formában emlékezetem szerint nem található meg a táblázatokban (legfeljebb a vallástudomány körében, ami esetünkben nem releváns) meg kell keresnünk azt a fogalmi mezőt (és a hozzátartozó jelzet csoportot), amelyben a „kultusz” általános fogalma található, valahol a szociológia keretében, a közösségi tudat, közösségi emlékezet stb. tájékán. (A Madách vonalat most mellőzhetjük.) Ez persze nem lehet a használó feladata, ezt az osztályozó könyvtárosnak kell elvégeznie. Az eddigiekből nyilvánvaló, hogy miért okoz nehézséget a használó számára az ETO, miért merülhetnek fel kétségek hasznát illetően. Szerintem azonban mérlegre kell tennünk azt a komoly előnyt, ami abból származik, hogy a használót olyan irodalmi környezetbe juttatjuk, amely témájának mélyebb feltárására vezetheti, ha élni akar vele. Nyilvánvaló, hogy a célhoz vezető úton segitenünk kell megfelelő segédeszközök rendelkezésre bocsátásával. Ilyen lehet egy betűrendes mutató (valamilyen technikával előállított formában), de akár egy megfelelő tezaurusz is. Megjegyzem, hogy az általam pillanatnyilag látható tezauruszban a „kultusz” deszkriptornál csak vallással kapcsolatos ETO számok szerepelnek, az értelmezésem szerinti legkézenfekvőbb kapcsolat az X „hagyomány” és talán a F „szokás”. A példa talán érzékelteti, hogy az ETO ott szükséges és hasznos, ahol a könnyebb(nek látszó) verbális megközelítés helyett a nehezebb, fogalmi analízis utját kell járni. Aktuális analógiával élve: a problémák (részbeni) megoldása nem a jogalkotás, hanem a jogalkalmazás (a preciz osztályozás) körül keresendő."
Mándy Gáborhoz csatlakozva én is azt gondolom, hogy az ETO jelzetekkel végzett keresés fő problémája, hogy nem tudunk mit kezdeni az összetett jelzetekkel. Ezen nem segít a jobbról-balról csonkolás lehetősége sem. A másik nehézség, hogy az ETO-ban párhuzamos hierarchiák futnak pl. a főtáblázati számok és a földrajzi alosztások vonatkozásában. A problémák kezelésének biztosan van technikai megoldása. Annak idején az OSZK-ban az Amicus elődjénél (most nem jut eszembe a neve, kiestem az időből) a rendszer számítógépes ETO katalógusában azt a módszert alkalmaztuk, hogy az összetett ETO jelzeteket szóközökkel szavakra bontottuk, és így állítottunk elő egy KWIC indexet a bibliográfiai tételekhez fűzött ETO jelzetekből. Logikai műveletekkel dolog jól működött, de az Amicus nem folytatta (nem tudta?). Ezért ma a hosszú, prekoordinált ETO-mondatok nem sok hasznot nyújtanak a keresőnek.
üdvözlet
Zöldi Péter
