Kedves Domonkos
és tisztelt Listagok!
Végre újra egy a Domonkostól régebben megszokott alaposságú és higgadt hozzászólás.
Köszönet érte.
Nem mondom, hogy most már "minden világos" lenne,
de talán többféle mozgásra figyelhetünk ezáltal.
Más intézményvezetők és alkalmazottak is megpróbálhatnák
- hasonlóan objektivitásra törekedve -
leírni és elemeznii az alakuló helyzetet.
Üdv.:
László
Date: Thu, 21 Jun 2012 11:26:30 +0200
From: hsdhsi@gevk.hu
To: katalist@listserv.niif.hu
Subject: Re: [KATALIST] K I T - 2012/25., jún. 20. (allami vagy onkormanyzati)
és tisztelt Listagok!
Végre újra egy a Domonkostól régebben megszokott alaposságú és higgadt hozzászólás.
Köszönet érte.
Nem mondom, hogy most már "minden világos" lenne,
de talán többféle mozgásra figyelhetünk ezáltal.
Más intézményvezetők és alkalmazottak is megpróbálhatnák
- hasonlóan objektivitásra törekedve -
leírni és elemeznii az alakuló helyzetet.
Üdv.:
László
Date: Thu, 21 Jun 2012 11:26:30 +0200
From: hsdhsi@gevk.hu
To: katalist@listserv.niif.hu
Subject: Re: [KATALIST] K I T - 2012/25., jún. 20. (allami vagy onkormanyzati)
Kedves László,
ahogy én látom, a következőként néz ki a dolog.
1) A megyei önkormányzatok a közig. átalakítás során látszat szervezetté változtak, nyilvánvalóan ez a kvázi megszüntetésük, van is értelme.
2) A megyei önkormányzatok korábban intézmény-fenntartók voltak. Az intézményekkel tehát kellett valamit kezdeni.
3) A megyei önkormányzatok (az illetékbevételek elvesztése után) már képtelenek voltak saját forrásból finanszírozni az intézmény-fenntartást, emiatt eladósodtak.
4) A 3) pont miatt eléggé sok intézmény kvázi tönkrement (leépítették, leamortizálódott, stb.)
5) Az állam átvette a megyei intézményeket, azzal, hogy kifizeti a megyék adósságait.
6) A megyék adósságait (talán) rendezték, az intézmények a MIK-ekhez kerültek, az azonban, amiért a megyék eladósodtak korábban, azaz a folytonos mínusz nem lett rendezve. (Azaz már akkor sem volt elég pénz a működtetésre.)
7) A közigazgatás ráébredt, hogy nem tudja fenntartani a megyei intézményeket, mivel központi közig. szerv nem adósodhat el, a rendszerben pedig nincs pénz a mínuszok pótlására, emiatt az intézményeket javarészt visszaszorították egy elképesztő minimumra, illetve irreális bevételi követelmények takarták el a problémát (felszínesen)
8) Az intézményi lobbik beindultak, hogy ebből a tarthatatlan helyzetből kimeneküljenek, a közig. -nek is tetszetős a helyi önkormányzatokhoz vagy más fenntartókhoz való áttelepítés, azaz a mínusz átpiszkálása a másik tányérba.
9) Menet közben azonban a potenciális másik fél számára is világossá vált, hogy elegendő forrás nélkül jönne a feladat, és így már csökkent a lelkesedés.
10) Mindeközben a megyei intézmények már nem szerepelnek a 2013-as költségvetés tervei között, viszont az önkormányzati költségvetéseket is megnyirbálja az állam a hírek szerint kb. 30%-al.
Nézetem szerint tehát: sem ésszerű, sem ideológiai folyamatok nincsenek, egyszerűen "gazda" nélkül maradtak a megyei intézmények, legatyásodva, ugyanakkor nincs pénz a rendszerben a dolgot rendbe tenni, tehát a hiánynak, valamint a hiány (fájdalmas és népszerűtlen) kezelésének kell gazdát keresni.
Tehát vagy megtalálják a hiány forrását, vagy...... valójában a vagy utáni dolog már részletkérdés, persze nem azoknak, akiket érinteni fog.
A szakmai szervezetek a bennük domináló lobbiérdekek alapján cselekszenek, emellett mindeni be van rezelve (joggal), a rövidtávú túlélés a tét........ ami nagyjából egyenlő a középtávú elhalálozással, ami óhatatlanul bekövetkezik, ha a könyvtárügy nem tudja szolgáltatásait újragondolni a PGTT változásoknak megfelelően, a felhasználók és a fenntartó számára egyaránt kívánatosan és hitelesen.
Üdv.:
Domonkos
ahogy én látom, a következőként néz ki a dolog.
1) A megyei önkormányzatok a közig. átalakítás során látszat szervezetté változtak, nyilvánvalóan ez a kvázi megszüntetésük, van is értelme.
2) A megyei önkormányzatok korábban intézmény-fenntartók voltak. Az intézményekkel tehát kellett valamit kezdeni.
3) A megyei önkormányzatok (az illetékbevételek elvesztése után) már képtelenek voltak saját forrásból finanszírozni az intézmény-fenntartást, emiatt eladósodtak.
4) A 3) pont miatt eléggé sok intézmény kvázi tönkrement (leépítették, leamortizálódott, stb.)
5) Az állam átvette a megyei intézményeket, azzal, hogy kifizeti a megyék adósságait.
6) A megyék adósságait (talán) rendezték, az intézmények a MIK-ekhez kerültek, az azonban, amiért a megyék eladósodtak korábban, azaz a folytonos mínusz nem lett rendezve. (Azaz már akkor sem volt elég pénz a működtetésre.)
7) A közigazgatás ráébredt, hogy nem tudja fenntartani a megyei intézményeket, mivel központi közig. szerv nem adósodhat el, a rendszerben pedig nincs pénz a mínuszok pótlására, emiatt az intézményeket javarészt visszaszorították egy elképesztő minimumra, illetve irreális bevételi követelmények takarták el a problémát (felszínesen)
8) Az intézményi lobbik beindultak, hogy ebből a tarthatatlan helyzetből kimeneküljenek, a közig. -nek is tetszetős a helyi önkormányzatokhoz vagy más fenntartókhoz való áttelepítés, azaz a mínusz átpiszkálása a másik tányérba.
9) Menet közben azonban a potenciális másik fél számára is világossá vált, hogy elegendő forrás nélkül jönne a feladat, és így már csökkent a lelkesedés.
10) Mindeközben a megyei intézmények már nem szerepelnek a 2013-as költségvetés tervei között, viszont az önkormányzati költségvetéseket is megnyirbálja az állam a hírek szerint kb. 30%-al.
Nézetem szerint tehát: sem ésszerű, sem ideológiai folyamatok nincsenek, egyszerűen "gazda" nélkül maradtak a megyei intézmények, legatyásodva, ugyanakkor nincs pénz a rendszerben a dolgot rendbe tenni, tehát a hiánynak, valamint a hiány (fájdalmas és népszerűtlen) kezelésének kell gazdát keresni.
Tehát vagy megtalálják a hiány forrását, vagy...... valójában a vagy utáni dolog már részletkérdés, persze nem azoknak, akiket érinteni fog.
A szakmai szervezetek a bennük domináló lobbiérdekek alapján cselekszenek, emellett mindeni be van rezelve (joggal), a rövidtávú túlélés a tét........ ami nagyjából egyenlő a középtávú elhalálozással, ami óhatatlanul bekövetkezik, ha a könyvtárügy nem tudja szolgáltatásait újragondolni a PGTT változásoknak megfelelően, a felhasználók és a fenntartó számára egyaránt kívánatosan és hitelesen.
Üdv.:
Domonkos
