Az egyik az, hogy önnek igaza van.
A másik, és az a nagyobb: ön örül is ennek. Mert megvalósulni látja a jóslatát.
És a harmadik? Önnek nem fáj a veszteség: önnek nincs mit elveszíteni. Én negyven évem munkájának egy igen jelentős, mondhatni legfontosabb részét látom veszni abban, aminek ön örül.
Én mindent megtettem és teszek azért, hogy a könyv és a tudomány digitálisan IS elérhető legyen. Ön pedig mindent megtesz azért, hogy a könyv és a tudomány CSAK digitálisan legyen elérhető.
Nem baj. Majd amikor ön mefisztói kacajjal ott áll az utolsó hagyományos könyvtár bezárásánál, akkor én előveszem József Attilát és elolvasom újra: Kertész leszek... Vagy csak mondom, fejből, emlékezve a könyv illatára, amiből először olvastam.
És amikor majd befuccsolnak a gépei, mert már nem lesz elég energia, fölrobban a soros nemtudomhányadik atomerőmű, én akkor Tóth Árpádot olvasom - ha megérem. Az a baj, sajnos, lesz aki megéri. Jaj annak.
Egy lány a villamosban
Fiatal lány volt, ám ölébe ejtett
Szemmel már úgy ült, mint dús terhü nő,
Ki révedezve sejti már a rejtett
Jövőt, mely szíve alján csendbe nő,
Maga körűl minden zajt elfelejtett,
Lesiklott róla Gond, Tér és Idő, -
Körötte durva, lármás utasok
Tolongtak, s ő csak ült és olvasott.
Néztem hevűlt arcocskáját merengve:
Ki tudja, milyen sötét hivatal
Felé viszi szegény leányt a zengve
Robogó, zsúfolt, sárga ravatal?
De addig még övé a betűk lelke,
A kopott regény minden szava dal:
Grófnővé szépűl, herceg lejt feléje,
S féltérden helyezi szívét eléje.
S megáldottam magamban ócska könyvét;
Óh, mert lehet akármi ponyva bár,
Letörli egy sorsocska árva könnyét,
S a vad világ többé nem oly sivár:
Egy árnyalattal tűrhetőbb, egy gyöngéd
Sóhajjal jobb, nem fáj úgy élni már, -
Egy rossz író is így érhet föl tisztelt
Rendű és rangú harminchat minisztert!
Ó, hadd rontsák hát mások a világot,
Politikák, jelszavak és hadak!
Csak a tollakat ne fogja meg átok,
Írók kicsinyje s nagyja, rajta csak!
Isten szivét nem bízta, csak tirátok,
S míg ég és föld bús rommá omlanak,
Hű könyveinkben daloljon a lélek
Vigaszos daccal: mégis szép az élet!
Kedves Mikulás Úr, nem én leszek a Titanicon, hanem Ön. Ön lesz ott a kapitány. Mert megérdemli.
Kapitány Úr, jó utat! Üdvözli egy lemaradt utas, P. L.
2011/9/16 Mikulás Gábor <mikulasg@gmconsulting.hu>
Kell-e nevezni bárminek is, ha a használó használja? Számít-e, hogy milyen intézmény, felállás szolgálja leginkább a használót?Máshogyan fogalmazva: míg mi elvagyunk befőttként összefogástól Máraiig, könyvtári törvényestül, egyesületestül, kamarástul stb., addig a sokadik információs szolgáltatói kezdeményezés kerüli ki a meglévő könyvtárakat -- lényegében a Skaliczki-érával egyidőben, és persze azt követően is.Energiáinkat pedig felváltva fordítjuk saját fontosságunk fényezésére és a konkurensek lenézésére. Miközben rettegünk, hogy a süllyedő hajóról kirúgnak minket, ha a bekötött szemű, süket (na jó; rövidlátó, nagyothalló :-) kapitányoknak nem teszünk kedvére.Mások hasonlatával: Titanic; tovább játszó zenekar stb.Túloznék? :-)Mikulás GáborFrom: Nagypál LászlóSent: Thursday, September 15, 2011 3:07 PMSubject: [KATALIST] konyvek nelkuli konyvtar
_________________________________________________________ ESET Smart Security - Vírusdefiníciós adatbázis: 6465 (20110915) __________
Katalist mailing list
Katalist@listserv.niif.hu
https://listserv.niif.hu/mailman/listinfo/katalist
Az üzenetet az ESET Smart Security ellenőrizte.
http://www.eset.hu
__________ ESET Smart Security - Vírusdefiníciós adatbázis: 6469 (20110916) __________
Az üzenetet az ESET Smart Security ellenőrizte.
http://www.eset.hu
_______________________________________________
Katalist mailing list
Katalist@listserv.niif.hu
https://listserv.niif.hu/mailman/listinfo/katalist
--
Pintér László
nyugdíjas főkönyvtáros
7635 Pécs, Csóka dűlő 8.
Tel.: 72/226-151
Mobil: +36 30 981-88-45
Honlap: http://www.csorbagyozo.hu
