Úgy tudom,a szerzői jogi törvény több éve érvényben van. A
könyvtárosok között számos kiváló,a törvényeket alaposan ismerő
kolléga tevékenykedik,megelőzve a többmilliós büntetés kiszabását, az
ezzel járó procedurát, idejében javaslatot tehett volna,(még nem késő)
szakmai fórumokon, vagy éppen a KATALIST-on a törvény alapos
megvitatására, az alkalmazás buktatóira.Tudjuk,hogy a paragrafusok
alapos ismerete nem ment fel senkit a büntetés alól.Nem vagyok jogi
szakember,de szégyellje magát az ügyvédi iroda,ha ilyen eszközökkel
próbál nyereséghez jutni,főleg ha ismeri az adott városi könyvtár ill.
a könyvtárak gazdasági helyzetét.Érdeklődőm ez a haszonhúzás
törvényes, tisztességes??Őket nem lehet megpiszkálni??? Üdv.HM
2011/9/2 "Dr. Horváth Sándor Domonkos" <hsdhsi@gevk.hu>:
> Kedves Angéla,
>
> a szerzői jog nem vehető meg. (Néhány kivétel van, pl. a reklámozás céljára
> készült művek, de a könyvtárban számba jöhető művek esetén nem.) A szerző
> megírja a művet, ami véglegesen és mindig az övé marad, csak halálát követő
> 70 év elteltével válik közkinccsé.
>
> Ellenben a szerző megengedhet felhasználási módokat, felhasználási
> szerződésben. Így a könyv kiadójával szerződést köt, és bizonyos időre
> megengedi neki, hogy a művet többszörözze, terjessze. Ez vagy kizárólagos
> felhasználási jog, azaz csak az az egy kiadó adhatja ki a művet, vagy nem
> kizárólagos, akkor más is kiadhatja, stb.
>
> A kiadó mint a felhasználási jog jogosultja, kiadja a művet. A könyvtár a
> kiadótól műpéldányt vásárol. Nem a művet, nem jogot, hanem tárgyiasult
> terméket.
>
> Korábban az volt, hogy a szerzői jogi törvény megengedte a könyvtáraknak,
> hogy ezt a terméket ingyenesen kölcsönözzék. (Ez volt a haszonkölcsön.)
>
> Ma a törvény ezt csak egy meghatározott körnek engedi meg. (Országos
> szakkönyvtárak, közöttük a FSZEK-kel.) A többi nyilvános könyvtárnak is
> lehetővé teszi a törvény, hogy a könyvet kölcsönözzék, de ezért a
> FELHASZNÁLÁSI módért az állam immár jogdíjat fizet a jogosultaknak. A
> konstrukció azt teszi lehetővé, hogy kölcsönözzünk. Semmi mást. Ez van a
> jogszabályban, ez van az árban.
>
> Angéla logikája szerint, ha megvette a könyvtár a műpéldányt, akkor azt
> csinál vele, amit akar. Ez nem így van. Gondoljon bele, mondjuk 3000
> forintért megvette a műpéldányt, aminek a megjelentetésére a kiadó esetleg
> ráköltött 3 millió forintot. Ezt követően Angéla nézete szerint a 3000
> forintért a könyvtár már kiteheti az internetre a művet.... hmmm... nem
> érzi ebben az ellentmondást?
>
> Ezek a kérdések nem azon múlnak, hogy mit érezünk, hanem azon, hogy miként
> működik a rendszer. Téves vélekedéseinkkel természetesen odaállhatunk bárki
> mellé, bár nagyobb hasznát látnák valamiféle pénzügyi segítségnek, hiszen
> valószínűleg nekik kell kigazdálkodniuk a kérdéses összeget. A "melléjük
> állásnak" tehát konkrét és gyakorlati tere és haszna is lehet.
>
> Kiváló tisztelettel:
> Domonkos
>
>
> -----------------------------
> Dr. Horváth Sándor Domonkos
> szabályozási szakjogász, könyvtáros
> Galgóczi Erzsébet Városi Könyvtár, igazgató
> 30/504-7108
> Skype: hsdhsi1
>
> 2011.09.02. 10:15 keltezéssel, dr. Drobinoha Angéla írta:
>
> Kedves Horváth Sándor Domonkos!
> Kedves Katalist!
>
> Azért maradt egy kérdésem, egyszerre kérdezem a Listát és és Domonkost. Az
> egész ügyben a kísérletező Nagykanizsa Könyvára mellett vagyok. Ennek oka
> az, hogy úgy értelmezem: amikor megvesszük a könyveket, akár mint könyvtár
> akár mint magánszemély - Angéla -, akkor annak árában a szerzői jog benne
> foglaltatik. Tehát egyszer kifizettük már a szerzői jogot, az igy
> megvett alkotás a mi tulajdonunkba került.
>
> Avagy ez csak az egyszeri terjesztésre szól (a megvételre), de én már nem
> sokszorozhatom tovább quasi "nyerészkedésből" akár mint ktár akár mint
> magánszemély?
>
> A mai pénztelen világ sajnos "kihoz" ilyesmiket. Ha a ktári
> költségvetések megfelelő szinten lennének, ezek nem történnének.
>
> Mit gondolnak-gondoltok: az éhes Jean Valjean miért lopott kenyeret? -
> Tudom, ez nagyon sarkított hasonlat.
>
> Ugyanakkor az ezen a helyzeten ügyeskedőket, nyerészkedőket - a torrenteket
> - sem lehet jól kiszűrni, ez a fő gond és nem az amit Nagykanizs Könyvtára
> tett ebben a dologban. Nagykanizsa Könyvtára nem akart nyerészkedni,
> csak szolgáltatni.
>
> Üdvözlettel:
>
> dr. univ. Drobinoha Angéla
> ny. főkönyvtáros
> 2000 Szentendre
> Rózsakert Ltp. 10. fsz. 2.
> drobinohaa@freemail.hu
> Sola fide, sola gratia!
>
> ----- Original Message -----
> From: Horvath Sandor Domonkos, dr.
> To: katalist@listserv.niif.hu
> Sent: Thursday, September 01, 2011 9:56 PM
> Subject: Re: [KATALIST] Egy kísérlet élete és halála
> Kedves Lista!
>
> Mivel a lentiekre tekintettel már hallgatni sem merek, igyekszem tömören
> összefoglalni azt, amiben felfedezni vélem az ügy lényegét.
>
> 1) Nagykanizsa szerintem nem áldozat az ügyben, cselekménye pedig nem
> nevezhető kísérletnek, mivel az utóbbit tudományos alapon szokták
> lebonyolítani, általában etikai megfontolásokat követően, ellenőrzött
> körülmények szerint.
> 2) A jogilag kifogásolt cselekményt a legjobb indulattal is egyfajta
> "gerilla akciónak" nevezhetem, a "mindent a felhasználóért" hevület
> jegyében, ami szép dolog, ha a magunkét adjuk. Itt azonban más szellemi
> tulajdonát adták, jogilag problematikus módon, a jogosultak engedélye
> nélkül. Gondoljunk bele: a szerző megírja a művet, rámegy egy éve, a kiadó
> korrektúrázza, lektoráltatja, tördeli, kinyomtattatja - mindezzel egy csomó
> költséget vállal, közben az önköltség és a kereskedelmi ár különbségének
> nagy hányada a terjesztő zsebébe megy. Sok kiadó nap mint nap likviditási
> gondokkal küzd, stb. Megjelenik a könyv a boltokban, pár nap múlva pedig egy
> könyvtár digitalizálja, és kirakja a webre. Igaz csak beiratkozott
> olvasóinak, de ezt sem engedte meg neki senki, sem a szerző, sem a kiadó,
> sem a jog. Ez nem más, mint elvenni a másét, és szétosztani. Aki kapja,
> annak persze tetszik, dicséri az intézményt. De kérem, ezt már egy jobb
> környékről való óvodában sem csináljuk...!
> 3) A fentiek alapján alapvető tévedés mártír koszorút fonni az intézmény
> vezetésének, mert bizony nem mártírok voltak, hanem önhittek, kitaláltak egy
> szolgáltatást, és alighanem fütyültek minden egyéb tényezőre, ami a
> teóriához nem illeszkedett.
> 4) Könnyű ezzel kapcsolatban az egyébként rém gyengécskén működő szakmai
> érdekvédelemre mutogatni, máris találni egy bűnbakot. Azonban ez két
> oldalról is hamis. Ez az ügy olyan gyakorlati jogalkalmazási kérdéssé vált,
> hogy itt egyezkedni már csak az ügyvédeknek lehetett esélyük. Másfelől, ha
> az érdekvédelem egyszer felkötné annyira a gatyát, hogy a tényleges szerzői
> jogi szabályozási problémákkal rukkolna elő, Nagykanizsa botránya után már
> soha nem lesz olyan tárgyalási pozíciója, mint anélkül lett volna.
> 5) A büntetés szörnyűségéhez: ez kérem ejnye-bejnye volt ahhoz, ami lehetett
> volna. Ahogyan az intézmény vezetője is ilyesmit kapott aztán a főnökeitől.
> Tudni kell, hogy ez a peren kívüli egyezségként kialakított kártérítés nem
> reváns volt, nem reparáció volt, csak figyelmeztető lövés a kiadók részéről:
> eddig és ne tovább!
> 6) Miért volt figyelmeztető lövés, ahelyett, hogy az óceán mélyére küldték
> volna (televíziós közvetítéssel, rendőrségi statisztákkal) ezt a hajót? Nem
> másért, mert a kiadók tudják, hogy a könyvtárak a partnereik. Érdekeink
> eltérhetnek egymástól, de az általunk oly nagyra becsült könyvtári
> dokumentumok túlnyomó többségét bizony ők állítják elő. Enélkül mi sem
> lennénk azok, akik vagyunk. A speciális érdekek ütközhetnek, de az alapvető
> érdekek nagyjából azonosak.
>
> Végezetül: tényleg, és őszintén örülök, hogy nem lett ennél nagyobb baj.
> Csak a nagykanizsai helyi lap, meg a megyei napilap foglalkozott az üggyel,
> ahelyett, hogy az egész szakma beégett volna. Örülök, hogy egy kisvárosi
> szinten is kezelhető összegben megállt a kártérítés és az ügyvédi munkadíj,
> nem pedig egy nullával hosszabb összeg jött ki a végén, és mindezt az
> általam szeretetre méltónak tartott és kedvelt igazgató úr a foteljéből
> intézhette, nem pedig "szabadlábon védekezve".
>
> Itt bizony hiba történt, de a krízist sikerült kicsiny lángon ellobbantani.
> Egyfelől annak köszönhetően, hogy az igazgató kolléga bölcsen felismerte,
> hogy milyen húrokat kell pengetni, és csöndben megegyezett, másfelől annak
> köszönhetően, hogy a kiadók sem akarták ezt a valamelyik korábbi év
> kitüntetett könyvtáraként kezelt intézményt kifordítani a bundájából. A
> kiadók nem adtak ki sajtóhírt, nem náspángolták el a könyvtárakat, nem
> hurcolták meg az egész szakmát az ügyhöz kapcsolódva: a sajtóba szemmel
> láthatóan az önkormányzati anyagokból került az információ.
>
> Ami a torrentes érvelést illeti, az nagyjából olyan, mint amikor a
> cseresznyetolvaj azzal védekezik, hogy "úgyis leették volna a seregélyek".
> Igen, biztosan leették volna. De nem mi. Mert talán van valami különbség az
> információtudományi szakember és a tollas szerzet között :-)
>
> Az, hogy a jelenleg hatályos szabályozás már nem felel meg a kor
> követelményeinek, hogy mindent feje tetejére állít a technikai fejlődés, és
> előbb-utóbb gátat szakít majd, szintén nem mentség némi privát könyvtári
> gátszaggatásra.
>
> Szubjektív vélekedésem szerint ennyi a történet. A hősi dalok persze ennél
> jobban hangzanának. Mivel hallani véltem a húrok hangolását, megkockáztatom:
> jobb lenne csendben levonni a tanulságokat, és a kiadókkal partnerségre
> törekedve keresni a közös elégedettségre vezető megoldásokat.
>
> Üdv.:
> HSD
>
> 2011.09.01. 17:50 keltezéssel, László Pintér írta:
>
> Tisztelt Lista!
> Szabó G. Tibornak köszönöm, hogy gyorsabb volt nálam (hiába, én már lassuló
> nyögdíjas vagyok:), s ilyen szépen pontokba foglalva megírta - szerény
> véleményemmel teljesen egyező - mondandóját a témáról, mivel valaki a
> Katalisten "szerintem (ismét) nem a szakmát művelő (= realitások által
> kötött) könyvtáros felelősségével fogalmaz." Istenem, hogy ezt is milyen
> szépen írta! Én kicsit karcosabban fogalmaztam volna:(
> Kíváncsi lennék Horváth Sándor véleményére is, ha nem szólal meg, úgy
> veszem, egyetért ő is Szabó G. Tiborral. (Vagy netán mással?)
> Üdv: Pintér L.
>
>
> 2011/9/1 "Szabó G. Tibor" <szabo.g.tibor@pszfz.bgf.hu>
>>
>> Gábor gondolataihoz van némi hozzáfűzendőm, mivel szerintem (ismét) nem a
>> szakmát művelő (= realitások által kötött) könyvtáros felelősségével
>> fogalmaz:
>>
>> "1. A könyvtár eljárása a használóknak hozott nagy hasznot (feltehetően
>> többet, mint a büntetés)"
>> Esetünkben erre - sajnos - semmiféle bizonyíték nincs, bár nagyon
>> szeretném megismerni.
>>
>> "2. a könyvtár feszegette a kereteket (kísérletezett), ami önmagában nagy
>> érték egy ettől rettegő közegben"
>> Jogsértésnél nem lehet arra hivatkozni, hogy voltak annak haszonélvezői
>> is. Arra se, hogy mit, mennyire és miért tartunk hülyeségnek a hatályos
>> jogból.
>> Egy ilyesféle "keretfeszegetés" következménye megnyomoríthat
>> - szervezetet (finanszírozási szempontból),
>> - egyéneket (fegyelmi, elbocsátás stb.), és
>> - visszaüthet a felhasználókra is (például az biztos, hogy a büntetési
>> összegből már sosem lehet beszerezni számukra semmit).
>> Világosan kell látni: nem mindenhol lettek volna az anyagiak mellett olyan
>> enyhe személyi következményei egy ilyen kimenetelű kísérletnek, mint
>> Kanizsán.
>> Lehet úgy is kísérletezni, hogy nem robban az arcunkba az eredmény...
>>
>> "3. a hazai és a nemzetközi jogi helyzet is igen ellentmondásos, több
>> ilyen található a szabályozásban"
>> Emiatt kell például egy kockázatosnak tűnő intézkedés előtt
>> szakértői/hatósági véleményeket/állásfoglalásokat kérni (pl. KI-től,
>> független szakjogásztól, Artisjustól stb.).
>> A jogi helyzetről alkotott szubjektív véleményt pedig lehet képviselni
>> civil fórumokon, szervezetekben, hatóságok előtt.
>>
>> "4. ha a használók nem lelik a könyvtárban az elektronikus dokumentumokat,
>> letöltik torrentoldalakról (-- viszlát, állami közintézmények!)"
>> Ez általában igaz - az illegális megosztás nem csak a szerzőket, kiadókat,
>> de a könyvtárakat is megkárosíthatja...
>> Magyarországon az illegálisan megosztott tartalom magáncélú letöltését
>> (még) nem büntetik. A feltöltő/megosztó személyek viszont nálunk is
>> büntethetőek...
>> Be kell látni: elfogadhatatlan, hogy a felhasználók ingyen akarnak minden
>> friss tartalmat. Ez egyszerűen nem működik!
>> Természetesen vannak kedvezőbb értékesítési módszerek is az X ezer
>> forintos nyomtatványokénál: ha majd "begyűrűznek", az nagyon fel fogja adni
>> a leckét a könyvtáraknak.
>>
>> Hiszem, hogy a tartalmakhoz hozzá lehet férni JOGSZERŰEN ÉS KEDVEZŐEN is
>> (ha van igény e két szempont együttes érvényesítésére!), csak azt nem tudom,
>> mekkora szerepe lesz ebben a könyvtáraknak a jövőben, milyen irányba halad
>> majd a digitális kor kultúrpolitikája?
>>
>> Üdvözlettel:
>>
>> Szabó G. Tibor könyvtári szakinformátor
>>
>>
>>
>> 2011.08.31. 15:46 keltezéssel, Mikulás Gábor írta:
>>>
>>> A hír egy korábbinak lényegében megismétlése, melyről másfél hónapja
>>> írtunk a KIT-ben;
>>> http://www.kithirlevel.hu/index.php?kh=elmarasztalas_szerzoi_jogok_megsertese_miatt
>>>
>>> A vándorgyűlésen (vö.: Fitt-kocsma; Habók Lilla tollából:
>>> http://konferencia.klogplus.hu/2011/07/18/fitt-kocsma-ekonyv-es-digitalizalas-2011-07-14/)
>>> is szó volt a helyzetről, melynek egyik konklúziója volt, hogy a felek
>>> közötti párbeszéd "még fokozható". Takács Dani készített is a témával
>>> kapcsolatban agy kommunikációs felületet, melyen a feleknek van lehetősége
>>> közeledni egymás szempontjaihoz. Dani erről biztosan többet tud.
>>>
>>> A hírrel kapcsolatban néhány gondolat:
>>>
>>> -- Kár, hogy az anyag nem számol be arról is, hogy
>>> 1. A könyvtár eljárása a használóknak hozott nagy hasznot (feltehetően
>>> többet, mint a büntetés)
>>> 2. a könyvtár feszegette a kereteket (kísérletezett), ami önmagában nagy
>>> érték egy ettől rettegő közegben
>>> 3. a hazai és a nemzetközi jogi helyzet is igen ellentmondásos, több
>>> ilyen található a szabályozásban
>>> 4. ha a használók nem lelik a könyvtárban az elektronikus dokumentumokat,
>>> letöltik torrentoldalakról (-- viszlát, állami közintézmények!)
>>>
>>> Mikulás Gábor
>>
>>
>> __________ Information from ESET Mail Security, version of virus signature
>> database 6427 (20110901) __________
>>
>> The message was checked by ESET Mail Security.
>> http://www.eset.com
>>
>>
>>
>> _______________________________________________
>> Katalist mailing list
>> Katalist@listserv.niif.hu
>> https://listserv.niif.hu/mailman/listinfo/katalist
>
>
>
> --
> Pintér László
> nyugdíjas főkönyvtáros
> 7635 Pécs, Csóka dűlő 8.
> Tel.: 72/226-151
> Mobil: +36 30 981-88-45
> Honlap: http://www.csorbagyozo.hu
>
>
> _______________________________________________
> Katalist mailing list
> Katalist@listserv.niif.hu
> https://listserv.niif.hu/mailman/listinfo/katalist
>
> ________________________________
> _______________________________________________
> Katalist mailing list
> Katalist@listserv.niif.hu
> https://listserv.niif.hu/mailman/listinfo/katalist
>
> _______________________________________________
> Katalist mailing list
> Katalist@listserv.niif.hu
> https://listserv.niif.hu/mailman/listinfo/katalist
>
>
_______________________________________________
Katalist mailing list
Katalist@listserv.niif.hu
https://listserv.niif.hu/mailman/listinfo/katalist
