kedves Kollégák!
A kibontakozó eszmecseréhez annyi a hozzáfűzni valóm, hogy a szerzői jog betartása az irányadó. Ami az említett példában megvalósult, az a forgalomképes tananyag jogtalan közvetítésében érhető tetten. Amikor egy könyvtár megvásárol egy könyvet, azzal megvásárolja azt a jogot, hogy azt a bizonyos könyvet egy adott időpontban egy könyvtárhasználó számára elolvasásra kikölcsönözze. Ezzel nem sérti a szerzői jogot, mert a könyv árából a szerző, a kiadó (nyomda), a kereskedő is részesedett, summázva a szerző a művének a felhasználására bevont közreműködők segítségével jogdíjban részesült. Ha a könyvtár a birtokában lévő még nem elévült idejű (Mo.: 70 év) könyvet digitalizál, még nem követ el büncselekményt. Amennyiben ezt nyomdai (fénymásolat) uton többszörözi és ennek fejében bármilyen elértéket elfogad, vagy bevételre tesz szer, pl. a hozzáférési kód segítségével közreműködik a digitalizált anyag elolvasásán túl annak kinyomtatására, az már a szerző érdekeinek durva megsértése.
Egyébként az 5 millió forint kifizetését túlzónak tartom. A mai jogszabályok alapján érdemes lett volna a könyvtárnak perre vinni a történetet, mert két dolog történhetett volna: a.) a bíróság példát statuál, és elrettentésképp példás büntetést ró ki, hogy a Mo-i könyvtárak tartózkodjanak a szerző jpg megsértésétől, (erre eddig nincs prcedens), vagy szakértők segítségével megállapíttatja, hogy mennyi haszonra tett szert a fenti cselekménye miatt a könyvtár, és annak tételét veszi a büntetés alapjául.
Jó volna tehát ismerni az ügy részleteit, hogy korrekt állásfoglalás születhessen – mindenkinek okulásul.
Borkuti László, (Miskolci Városi Könyvtár és Információs Központ) mint könyvkiadó is.
