Kedves Katalistások!
Újra megszólal az egykori könyvtáros.Adalékokat teszek hozzá a MEK
témához.1973-ban léptem be a MEK-be, előző évben kezdtem dolgozni a Pest
Megyei Könyvtárban - még a Krisztina körúti helyen, Budán. Akkor, mint
zöldfülű pályakezdő nagyon örültem az Egyesületi tagságnak és
megtiszteltetésnek vettem. Közben meg 1974-ig jártam a KMK Könyvtárosképző
Szaktanfolyamát.
Tehát: pályakezdő könyvtárosnak vagy épp a képesítést megszerzőnek már ott a
helye a MEK-ben. Külön ajánló nélkül is.
Az első MEK vándorgyűlésem az a bizonyos remekül sikerült 1975-ös egri
Vándorgyűlés volt.ahol a könyvtáros hivatás, könyvtáros etika témakörben
voltak előadásaink. Már ott is felmerült, hogy sok olyan egyesületi tag van,
aki nem is könyvtáros még, vagy más pályáról került a könyvtárba és utóbb
szerzett képesítést.Hogy ez akkor miért lehetett így, sok oka van, melynek
gyökere az elmúlt XX. század '40-es, '50-es éveiig nyúlik vissza. Sokan
kényszerültek úgy pályát módosítani, hogy a könyvtár ahová kerültek egyúttal
menedék is volt számukra. Konkrétan tudom, hogy több későbbi neves könyvtári
szakemberünk érkezett az irodalom, történelem, vagy a reáliák területéről,
pl. közgazdász volt előtte. No, mi lett volna akkor ha valaki azt mondja pl.
Vértessy Miklósnak, hogy nincs itt helye, hiszen nem is könyvtáros, hanem
irodalmár.
1975-ben léptem be a Zenei Szekcióba és találkoztam előadásokon például
Pethes Ivánnal, Szalai Ágnessel. Később - munkahelyváltáskor - előbb a
műszaki szekcióba léptem át, majd a mezőgazdaságiba. A zeneiből
kiiratkoztam, mert az állatorvosi könyvtár profilja más volt. Azonban az
Egyesületi és Szekciótagságom hasznos volt a belépőre, mert kollégáim
szintén helyet foglaltak a MEK-ben és jártak vándorgyűlésekere is. Miután
levelező egyetemista voltam 1974-1980 közt, ezek a plusz ismeretek sokat
segítettek, amit az akkori MEK-ben és a Szekciókban gyűjtöttem össze.
Ugyanakkor ezek az idők lassan elmúlnak már, a szakmatörténet részévé
válnak-váltak azóta. Az megmarad, mint tanulság, hogy a kezdő kollégákat
(még ha "iskolások" is még) érdemes befogadni már a MEK-be.Ezzel a mai
korszellemnek is eleget lehet tenni.Látom a Katalisten az
álláskeresések. -hirdetések is megjelennek, a MEK is támogatja tanáccsal az
álláskereső kollégákat.
Miután a Pest Megyei Könyvtár témakörben is érdekelt vagyok - mint egykori
munkatárs - nagyon örülnék, ha a MEK is segítene szakmailag az ottani
kollégáknak és a döntéshozóknak is, hogy csakugyan megmaradjon Pest megye
Könyvtára.
Sajátos helyzetben, a XX. szd. '60-as '70-es éveiben több művelődéspolitikai
döntést követően került a Pest Megyei Könyvtár Budapestről Szentendrére
1975-ben. A Krisztina körúton például nem volt a Könyvtárnak
olvasószolgálata, nem folyt kölcsönzés. A "csonkítás" pontos okát és a
döntéshozsás történetét nem ismerem. Viszont a meghagyott módszerteni
csoport a feldolgozó csoporttal együttműködve nagyon jól segítette az akkori
járási és községi könyvtárakat, melyekben még sokan dolgoztak képesítés
nélkül. A konkrét segítség effektíve a könyvleltározástól, a könyvek
feldolgozásán, felszerelésén át a rendezvények szervezéséig szinte mindenben
megnyilvánult. Ha régi kolléga olvassa ezt, eszébe jut mi is volt az a
"brigádmunka". Volt mögötte munka és tartalom.
Szentendrén már olvasószolgálattal együtt - teljességben - működött a Pest
Megyei Könyvtár. Akkoriban egy megyei Művelődési Központttal integrált
rendszerben kezdett működni. Ez volt a Pest Megyei Művelődési Központ és
Könyvtár. A másik ilyen integrációs kísérleti jellegű intézmény
Dunaújvárosban volt, a Munkás Művelődési Központ és Könyvtár. Ennek
részleteibe itt nem megyek bele azért sem, mert 1979-ben elkerültem az
intézményből és a továbbiakat már csak a távolból követtem. A PMKK és az
előd intézmény pontos történetéről adatok a Pest Megyei Könyvtárban
Szentendrén.(Esetleg a Pest Megyei Levéltárban lehetnek még kiegészítő
források.)
Üdvözlettel:
dr. univ. Drobinoha Angéla
ny. főkönyvtáros
2000 Szentendre
Rózsakert Ltp. 10. fsz. 2.
drobinohaa@freemail.hu
Sola fide, sola gratia!
----- Original Message -----
From: "Horvath Sandor Domonkos, dr." <hsdhsi@gevk.hu>
To: <katalist@listserv.niif.hu>
Sent: Sunday, August 28, 2011 8:29 AM
Subject: Re: [KATALIST] Vita az Magyar Könyvtárosok Egyesületéről
Érdemes felkavarni a vizet. Nem szép látvány, feljön mindenféle üledék.
Azonban mégsem állóvíz. A felkavarás megmutatja a mélységeket, sekélységet.
Az állóvíz jól érzi magát felkavaratlanul. De egy idő után a szomjat már
nem oltja.
Ez teljesen független a (fel)kavarás motivációitól. A motivációk nem is
lényegesek. Lehet persze lengéscsillapítókat belekommunikálni a
kérdésbe... a szakma természeténél fogva biztonságra vágyik, nem szereti
a kilengéseket, ennek megfelelően, aki tompít, békít, problémát
eliminál, az megnyugvást hoz a többségnek. És természetesen a nyugalom
önmagában is érték.
Az persze az MKE-n túlmutató kérdés, hogy lehetünk-e nyugodtak? A
nyugalom a strucc nyugalma-e, fejével a homokban? Avagy, ha nyugtalanok
vagyunk, előbbre jutunk-e azzal?
Én mindenesetre amondó vagyok: nyomulnunk kellene a realitások felé.
Üdv.:
HSD
>Kedves Kollégák! Érdeklődöm, nem túlzás-e mesterségesen felzavarni a
vizet az egyik, többévtizede eredményesen működő,sokszínű tevékenységet
folytató,a könyvtároskat tömörítő (érdek)egyesület körül?
_______________________________________________
Katalist mailing list
Katalist@listserv.niif.hu
https://listserv.niif.hu/mailman/listinfo/katalist
_______________________________________________
Katalist mailing list
Katalist@listserv.niif.hu
https://listserv.niif.hu/mailman/listinfo/katalist
