Deli Zoltán kolléga által feltett kérdések NAGYON FONTOS kérdések, s
mielőtt a szál teljesen elmegy a filozófiába, jó lenne csakugyan
válaszolni rájuk. S a válaszadás közben szembesülni azzal, hogy mennyi
minden teendőnk van e téren.
> 1. Meghatározza-e valamilyen jogszabály a települési
> közkönyvtárak nyitvatartási idejét?
>
> Igen, az 1997. évi CXL törvény 54 §. (1) bekezdés d, pontja
> kimondja, hogy rendszeresen, a felhasználók többsége számára
> megfelelõ idõpontban tart nyitva.
Tegyük a szívünkre a kezünket -- Miklós is nyilván így érzi -- ez egy
nesze semmi, fogd meg jól. Miklós kötelességtudóan ezt a választ adta,
mert nem is adhatott volna másmilyet, de ezzel a jogszabályi
megfogalmazással, mindenki tudja, aki csak egy kicsit is ismeri egy
települési könyvtár életét, nem megyünk semmire.
Nincs mese, olyan jogszabályra van szükségünk, amely itt kimond egy
SZÁMOT. Heti X órában tart nyitva. Hogy mennyi lenne jó X-nek, ez egy
alapos jogszabály-előkészítő vita eredménye lesz (ha lesz), egységes
lesz-e vagy függeni fog pl. az ellátandó közösség lélekszámától, vagy
a könyvtári dokumentumok számától -- ez mind megvitatandó, de végülis
ki kell jönnie egy SZÁM-nak, amelyet a polgármester hölgyek/urak
asztalára le lehet tenni.
Természetesen a jogalkotó nem fog körbejárni köztünk, és jóságosan
megkérdezni: mondd csak, te kedves könyvtárosszakma, mit kívánsz,
milyen jogot alkossak neked...? -- nem, ilyen idilli jelenet nem lesz.
Nekünk kell odatúródni, és valamit belőlük kiverni, hacsak lehet.
És mielőtt valaki azt érezné, hogy másokra mutogatok, azzal folytatom,
hogy így kell tenniük például az MKE megyei elnökeinek.
Persze, tudom, nem lehet mindent a számok nyelvén megfogalmazni, de
azért bele lehet kezdeni a számolásba, aztán lehet korrigálni. Íme egy
mintapélda.
Egy település lakossága 10.000 lélek. 10% jár könyvtárba, az 1000
könyvtárlátogató. Egy könyvtárbajáró átlagosan háromhetente keresi föl
a könyvtárat, az legyen 17 látogatás évente minden olvasó részéről. A
könyvtár tehát évente 17.000 látogatást bonyolít le. Legyen egy
látogatás időtartama átlagosan 15 perc (az olvasó bejön, leteszi a
kabátját, visszaadja korábban kikölcsönzött könyveit, kérdez, ődöng a
könyvkiválasztó térben, odajön a pulthoz, elvégzi az új kölcsönzését,
cihelődik, elmegy). Ez átfedés nélkül évi 255.000 olvasószolgálati
perc. A tapasztalat legyen mondjuk az, hogy párhuzamosan hárman
vesznek igénybe olvasószolgálati kiszolgálást, így ennek
figyelembevételével adódik 85.000 perc évente. Amiből osztással azt
kapjuk, hogy a település heti könyvtár-nyitvatartási igénye 27 óra 15
perc.
Ha most ebben a példában valami nem annyi, amennyi, akkor is sugall
egy képletet, amelybe a paraméterek a helyi tényeknek megfelelően
helyettesítendők be, és -- reméljük -- használható eredmény adódik.
> Vagy ezt ki/mi határozza meg?
>
> Valójában az alapító dönt a könyvtár alapításról, az ellátandó
> feladatokról - a lakossága igényeinek figyelembe vételével. A
> nyitva tartás ideje is az igények figyelembe vételével állapítandó
> meg. Alkalmazható "képlet" a nyitva tartás megállapítására
> nincsen, a Könyvtári Intézetnél azonban a nyitva tartásra vonatkozó
> ajánlások elérhetõek.
Kedves Miklós! Hol?
> Beleszólhat ebbe a fenntartó önkormányzat?
>
> Hát persze.
Akkor most mielőtt teljesen felolvadnánk a fenntartó jósága előtti
leborulásban, gyorsan szögezzük le, hogy amikor a fenntartó könyvtárat
tart fenn egy településen, akkor nem kegyet gyakorol, hanem törvényben
előírt kötelességét teljesíti. Nem kívánom vitatni, hogy a
fenntartónak lehetnek (és legyenek is) elvárásai a könyvtárral
kapcsolatban, csak nem árt mindjárt a hangütés megválasztásakor
tisztában lenni azzal, hogy milyen irányban ülünk a bilin.
> 2. Van-e valamilyen jogszabály arra vonatkozóan,
> hogy mennyi könyvtárost kell foglalkoztatni (mennyi könyvtáros
> álláshely kell)?
>
> Nincs alkalmazható képlet erre sem, nincs ilyen jogszabály. A
> fenntartó által létrehozott intézményt logikusan a fenntartó
> finanszírozza. Amilyen célra létrehozta, annak megfelelően.
Az az érzésem, itt cipelünk valami elavult dolgot a szakma múltjából,
és nem bírjuk letenni. Valamikor a Sallai-Sebestyén-i időkben
elhangzott egy elejtett bütyökszabály, mely szerint 10.000 kötetre
kell egy könyvtáros. Most emiatt ott tartunk, hogy az a könyvtár,
amely mondjuk öt szakalkalmazottal dolgozik, úgy érzi, okvetlenül
görgetnie kell állományának azt a dédelgetett 50.000-es részét, amely
indokolja az öt státust, még akkor is, ha az az ötvenezres ramaty tele
van "A távolban egy fehér vitorlá"-kkal.
Sokkal inkább a feladatokból kell kiindulnunk, azok megvalósításához
szükséges létszám kiszámítását célul tűzve.
Itt ugyebár rengeteg egyéb tényező is szerepet kap, nem lehet olyan
viszonylag egyszerű számítást végezni, mint az előbb a heti
nyitvatartás esetében. Mert döntő jelentőségű például a könyvtárépület
szerkezete. Hány szint van, mennyire beláthatóak a helyiségek, van-e
külső raktár stb. stb. Ettől függ pl. az, hogy a fent kiszámított
27,25 óra heti olvasószolgálati időtartamot hány könyvtárossal lehet
"lefedni". Tegyük fel, hogy kettővel! (Ami nagyon alacsony szám, és
optimális berendezkedést tételez föl.) Erre kell tehát 54,5 emberóra
hetente.
Következik az állománygyarapítás mértéke, ezt minden könyvtár maga
tudja, hogy mennyi évente, legyen a mi példánkban 1000 könyvtári tétel
/ év. A deziderálástól addig, míg az "Újdonságok" polcra kerül a
könyv, legyen évi 700 emberóra (42 perc / könyv idővel számolva); ami
nagyjából heti 13,5 emberóra igény.
Állományrendezés, visszaosztás -- megint nagyban függ az adottságoktól
-- legyen heti 10 emberóra.
Folyamatos állományapasztás: heti 6 emberóra.
További háttérmunkák (adatbázis-karbantartás, mentések,
számítástechnikai üzemeltetési esetleg fejlesztési feladatok, honlap
&c): heti 40 emberóra.
Kiegészítő feladatok ellátása (rendezvényszervezés, plakátok
tervezése, nyomtatása, szórólapok terítése és egyéb nem szorosan vett
könyvtárszakmai feladatok) -- heti 2 óra.
Ez összesen heti 126, azaz évi 6552 emberóra. Egy kolléga évi 46 hetet
dolgozik (a többi időt szabadságon tölti, esetleg beteg), tehát egy
ember 1840 emberóra munkát ad évente. A példánkban szereplő
könyvtárnak tehát 6552 / 1840 = 3,5 fő szakalkalmazott munkatársra van
szüksége.
Beismerem, hogy a számolás hevenyészett, rengeteg aspektusra nem tér
ki: a példában szereplő könyvtárnak nincs gyermekkönyvtárosa, zenei
könyvtárosa, az említett foglalkozásokat a kollégák szabadidejükből
bonyolítják le, ha nincs pénz arra, hogy meghívjanak mondjuk
művészeket; nem szóltunk a vezetői teendőkről ("megfeledkeztünk" a
bizottsági, testületi üléseken sokszor este 11-ig részt vevő
könyvtárvezetőkről); ebben a példában nincs könyvtárkezelő és nincs
technikai alkalmazott; a számok, amelyek a példában szerepelnek,
adhatnak okot (és fognak is adni :-) lelkes vitára -- még rosszak is
lehetnek, lesz, aki kevesli majd a 42 perc / könyv "átmenőidőt", lesz
viszont, aki sokallja majd a számítástechnikára szánt időt...
Nem baj. Tessenek az Önök esetében mért, megfigyelt, becsült vagy
számított adattal helyettesíteni az enyémeket. Tessenek még
hozzávenni, amit kifelejtettem. És tessenek alkalmazni a számolási
eljárást. Működnie kell annak! (;-)
> 3. Valamint meghatározza-e jogszabály azt, hogy milyen
> könyvtáros(oka)t kell alkalmazni kötelezően (tájékoztató könyvtáros,
> feldolgozó könyvtáros, stb)?
>
> A hivatkozott CXL törvény 54. §. (1) bekezdés B, pontja azt mondja
> ki, hogy: Könyvtári szakembert alkalmaz.
> A könyvtári szakemberek az Ön által jelzett munkaköröket
> (tájékoztató, feldolgozó stb.) betölthetik.
Deli Zoltán, a szálat indító kolléga a szóbanforgó jogszabály iránt
hiába tudakozódik, mert pl. a "tájékoztató könyvtáros" nem képzési
kategória. (Nincs olyan felsőoktatási intézmény, amelyből tájékoztató
könyvtárosok kerülnének ki.) Miklós válaszával egyet kell értenünk:
akinek könyvtáros diplomája van, az legyen szíves, tudjon
tájékoztatni, feldolgozni, csinálni azt, ahová a főnöke beosztotta.
(Mindez nem mond ellent annak, hogy ha van a könyvtárban egy
tapasztalt kolléga, aki harminc éve dolgozik az olvasószolgálatban,
mindenkit ismer, kisujjában az állományismeret -- nahát akkor őt
hagyjuk meg az olvasószolgálatban!)
A létszámra vonatkoztatott, fent leírt közelítő számítások nagyjából
azt is meghatározzák, hány munkaóra esik az egyes szakirányú
feladatokra.
Tisztelettel
Csabay Károly
az MKE Békés Megyei Szervezete
elnöke
_______________________________________________
Katalist mailing list
Katalist@listserv.niif.hu
https://listserv.niif.hu/mailman/listinfo/katalist