On Sat, 4 Jun 2011, Koltay Tibor wrote:
> Kedves Katalisták!
>
> A tudományos fokozatokról jelent meg néhány állítás. Ezekhez
> hozzáteszem a magam meglátásait.
>
>> Az egyetemeken jelenleg szerezhető doktori fokozat "PhD" megfelel
>> a régebbi akadémiai kandidátusi címnek.?
>
> Igaz, bár inkább fordítva érvényes: a kandidátusi ekvivalens a
> PhD-vel, a szabályozás szerint legalábbis. Nincs a kandidátusi
> fokozat alatt.
>
> Ha tényleg igaz, hogy néhány PhD-s is elkezdte használni a neve
> után az "X tudományok doktora" megjelölést, azt teljességgel
> helytelenül teszi. Csak akkor tehetik meg, ha rendelkeznek
> ilyennel, vagyis a az MTA doktora illetve a korábban szerzett
> "tudományok doktora" címmel.
>
> Amúgy a "nagydoktori" fokozat a legtöbb országban nem létezi,
> hacsak nem a volt Szovjetunió utódállamaiban.
>
> Szerintem nem mosható össze az egyetemi doktori cím a régebbi
> akadémia doktorokéval. Az egyetemi doktor (Dr. univ.) cím
> mindenesetre már nem számít a magyar felsőoktatásban, viszont
> mindenkinek joga (a személyi igazolványában), hogy nem tudományos
> címként, hanem nevének részeként viselje. Amúgy - ha nem tévedek -
> ez a cím egy porosz jellegű hagyományt követett. Ha pedig igazam
> van, akkor fantasztikus tettet vittünk végbe a rendszerváltás
> előtt 8-) Arról van szó ugyanis, hogy sikerül ötvözni a szovjet
> rendszert a háború előttivel, amikor volt bölcsészdoktori cím.
>
> A jogászok és orvosok doktori címe hagyomány kérdése is, hiszen
> hogyan milyen lenne az, ha egy orvost doktorúrnak vagy doktornőnek
> szólítanánk.
>
> Üdvözlettel
>
> Dr. habil. Koltay Tibor, PhD
>
> (Jól írtam?)
Legjobb tudomásom szerint ezt a "fantsztikus tettet" Magyarország
valóban végrehajtotta, valóban az történt, hogy ötvöztük a szovjet
rendszert a háború előtti német rendszerrel.
Ez valamennyire a Wikipédia "Tudományos fokozat" szócikkéből is
kiolvasható, bár a szócikk némi kiegészítésre szorul.
Magyarországon, valamint néhány más volt szocialista országban a
II. világháború után a szovjet rendszert vezették be, azaz
megvonták az egyetemektől évszázados jogukat a fontosabb
tudományos fokozatok adományozására, amit a politikailag
ellenőrzött testületeknek, például a tudományos akadémiáknak
adtak. Az 50-es években az egyetemek vissazkapták a dokori cimek
adományozásának lehetőségét, azonban ez nem minősült tudományos
fokozatnak. Magyarországon az egyetemi diploma után az elsőként
megszerezhető fokozat az egyetemi doktori (közkeletű néven
"kisdoktori"), illetve 1984-től a "dr. univ." volt. Ettől
függetlenül szerezhető volt, de az esetek elsöprő többségében a
dr. univ. címet követte az MTA Tudományos Minősítő Bizottsága
által adott kandidátusi fokozat (C.Sc.).
45 után, pontosabban 47-49 körül valóban megvonták az egyetemektől a
doktori fokozat adásának jogát, és eltörölték az egyetemi
magántanár, címzetes rendkívüli tanár, stb. címeket. Az egyetemeken
bevezették az adjunktus, docens beosztásokat, a tanársegéd és a
tanár megmaradt. Bevezették a kandidátusi és a "tudományok doktora"
fokozatokat. Ezeket a Tudományos Minősítő Bizottság (TMB) adta. A
kandidátusi fokozat megszerzéséhez egy hároméves ún. "aspirantúra"
elvégzése után, disszertáció megvédésével lehetett eljutni, tehát a
követelmények kb. megfeleltek a mai PhD fokozat követelményeinek.
Kandidátusi fokozatot elvileg aspirantúra nélkül is lehetett
szerezni, megfelelő tudományos teljesítménnyel, kérelem beadása
után.
Aspirantúrára csak azt vették fel, és kandidátusi disszertációt
csak az nyújthatott be, aki politikailag megbízható volt.
Sorozatosan utasítottak el szakmailag megfelelő pályázatokat arra
hivatkozva, hogy az illető nem felel meg a politikai megbízhatóság
követelményének.
A doktori cím eltörlésének volt egy olyan sajátos következménye,
hogy orvosok kerültek ki az egyetemről doktori cím nélkül. Ennek
következtében előfordult, hogy a patikában nem váltották be a
receptet, mert csak "Kiss János" volt a recepten aláírva, nem pedig
"dr. Kiss János".
Az egyetemek valóban az 50-es években kapták vissza a doktori címek
adományozásának lehetőségét, mégpedig pontosabban 1956 után,
tudtommal 1957-ben. Ezt mindenki 1956 vívmányának tekintette.
Orvosok és jogászok auttomatikusan megkapták a doktori címet, más
szakokon disszertáció megvédésével lehetett megszerezni.
(Volt még 56-nak egy-két ilyen vívmánya, volt, amin ma talán
mosolyoghatunk: ilyen vívmány volt az egyetemeken az "akadémiai
negyedóra" visszaállítása, ezután az előadások nem reggel 8-kor,
hanem negyed 9-kor kezdődtek.)
Mivel most már az egyetemeken 2-3 év munkával doktori címet lehetett
szerezni, a szakmák kénytelenek voltak újraértékelni a kandidátusi
fokozat megszerzésének feltételeit. Nem tudom, hogy valahol
lefektették-e szabályzatban, de a továbbiakban kandidátusi fokozatot
nem lehetett 3 évi aspirantúrával szerezni, hanem ennél magasabb -
tudományszakonként különböző - követelményeknek kellett eleget
tenni, publikációs tevékenységet felmutatni.
A "nagydoktori" címet 1995-ig a TMB, azóta az MTA adja.
Megszerzéséhez mindenképpen a PhD, illetve a kandidátusi fokozatot
jóval meghaladó tudományos tevékenység szükséges. Tehát PhD
fokozattal rendelkező, de MTA (illetve korábban TMB által
adományozott) nagydoktori fokozattal nem rendelkező személy
jogtalanul nevezi magát az "X tudományok doktorá"-nak.
Korábban, egészen kivételes eseményként egy-két alkalommal
előfordult, hogy kandidatúrára benyújtott disszertációra a bizottság
ajánlása alapján azonnal nagydoktori fokozatot adjanak.
A PhD cím bevezetésekor a kandidátusok automatikusan megkapták a PhD
címet. Egyetemi doktorátussal rendelkezők kérelmezhették, a
kérelemhez mellékelniük kellett a doktorátus megszerzése után
végzett tudományos, publikációs tevékenységük dokumentumait. Az
egyetem döntötte el, hogy a kérelemre megadja-e a PhD fokozatot.
Tehát kandidátusi fokozat nélküli egyetemi doktorokból is lehetett
PhD.
Tudtommal volt még egy szocilasita táborbeli ország, ahol
ragaszkodtak a német alapú doktori rendszerhez, ez - nem meglepő
módon - a Német Demokratikus Köztársaság (NDK) volt. Bár az 50-es
években tudommal ők is átestek a doktori cím eltörlésén, a patikában
be nem váltott receptekkel együtt, azonban később a doktori rendszer
visszaállt és működött.
> ----- Eredeti levél (Original Message) -----
> Feladó: Nagypál László <lnagypal@hotmail.hu>
> Dátum: Péntek, Június 3, 2011 3:54 du
> Tárgy: [KATALIST] tudomanyos fokozatok es cimek
> Címzett: katalist@listserv.niif.hu
>
>>
>> T. Lista! Csak a magyarországi helyzetről kérdezem, írom:
>> Régebben "tudományok doktora" cím az un. nagydoktorokat jelölte,
>> mely a mostani az "MTA doktora" címnek felel meg. A cím viselői a
>> nevük után "DSc"-t használnak. Ez egyetemeken jelenleg
>> szerezhető doktori fokozat - név után "PhD" betűkkel jelölve
>> vagy a név előtt "dr /Dr (?)" - megfelel a régebbi akadémiai
>> kandidátusi címnek. (Van még a PhD után egyetemen szerezhető
>> "habilitált doktor" fokozat, név előtt "dr habil." van írva; és a
>> viselhető , de már nem szerezhető régi, szovjet mintájú, vagy a
>> bizonyos foglalkozásokhoz még ma is járó "dr univ.", melyet a név
>> előtt "dr"-rel jelölnek, s nem számít tudományos fokozatnak, csak
>> az egyetemi diploma egyik változata. Újabban néhány PhD-s is
>> elkezdte használni a neve után az "X tudományok doktora"
>> megjelölést. Valami zűrzavar lehet a szabályzásban, ha régebbi
>> akadémia doktorok és a mai egyetemi doktorok így összemoshatóak?
>> Esengve kérem, hogy javítsanak ki, tegyenek helyre. Üdv.
>> (NpL) Mándy Gábor írta:
>>>
>>> És amiről nem beszéltünk még: a szöveg közben nagybetűvel
>>> írt doktori cím. Az angolban rendben van, de a magyarban
>>> indokolatlan. (Még olyan tévképzetet is táplál, hogy a
>>> "nagydoktort" kell Dr-rel írni. Nem. Tudomásom szerint
>>> csak a név után szokás feltüntetni: az ilyen vagy olyan
>>> tudományok doktora.)
Mindezt nagyrészt emlékezetből írtam le, alaposabb utánanézés
nélkül, ha valaki pontosabb adatok alapján kiigazít, megköszönöm.
Üdvözlettel
Zimányi Magdolna
E-mail: mzimanyi@sunserv.kfki.hu |URL: http://www.kfki.hu/~mzimanyi
--------------------------------------------------------------------
