Kicsit messzebbről szeretnék hozzászólni a könyvtárosok munkaerő-piaci
helyzetéhez.
Úgy tanultam "töriből még gimiben", hogy anno a géprombolók elmaradottak
voltak, mert azt hitték, hogy a gépek kiszorítják őket a munkából (örülök,
ha kijavít valaki). Kis csacskák, nem gondoltak arra, hogy két évente
nyugodtan átképezhetik magukat újabb szakmákra, és akkor megőrizhetik
versenyképességüket. Az nem számít, hogy ez nekik mennyi stresszt okoz, az
államnak mennyi plusz költséget. A lényeg, hogy a gépek olcsóbban elvégzik
az ő munkájukat (és felszabadítják az embert a méltatlan féle munka alól
(szép ígéret, s látjuk, hogy a könyvtárosok között is vannak már szabad
emberek, akik már élvezhetik ennek előnyeit). Ez az olcsóság pont abból
következik, hogy a gépi munka költségeinek egy részét (a közgazdaságtan
jelenlegi dogmatikájának hódolva) nem veszik figyelembe, mivel azok nem
közvetlenül jelentkeznek. (Illetve a kultúra által is meghatározott
észlelésünk nem segít, hogy ezeket lássuk, ildomosnak tartsuk a mítosz
ellenében szóvá tenni.) Tehát a fröccsöntött jobb, mint a faragott, a füst
elszáll, a mérget elviszi a folyó valahová a végtelenbe, a hulladék (pár
ezer év alatt) lebomlik, a munkából kiszorultak majd megoldják, nem kell
nekik faluról városba, idegen országba vándorolva azt kockáztatniuk, hogy
ott sem sikerül munkát találniuk, s nyomorgókká, vagy megélhetési
bűnözőkké válnak, s egyik sem hat ránk vissza (Aztán mégis). Valóban,
egyénenként a bolygó egészéhez képest gondolhatjuk azt, hogy a Föld
végtelenül nagy, csakhogy a gazdaságunk már van olyan méretű, hogy a
Bioszférára hatni tudjon. Ugyanakkor erkölcsileg, felelősségben még nem
vagyunk olyan szinten, hogy egy ilyen mértékű hatást bölcsen tudjunk
irányítani (mi így együtt, hehe).
Ez a jelenség, hogy pl. a könyvtárosok is ilyen kiélezett versenytársaivá
válnak egymásnak jelzi, hogy van még mit tökéletesíteni a világon (Oh).
Viszont érdemes tudatosítani, hogy amikor a környezetvédők jajonganak,
hogy fogyik a bálna, akkor ma már erről ne azt gondoljuk, hogy jó hát
megleszünk bálna nélkül, hanem azt, hogy a jelenlegi társadalmi/gazdasági
berendezkedés annyira elégtelen, hogy attól egyszerre fogyik a bálna, és a
munkahely is (de ugyanettől válik luxussá a méregmentes élelmiszer, stb.,
stb). E problémák ugyanannak az önáltatásnak (amely a lehetséges világok
legjobbika, ne feledjék!) a tünete.
Ezért mondják a fenntarthatósággal foglalkozók, hogy a világ szociális és
környezeti problémái egy rendszerben léteznek, ezeket egyszerre kellene
megoldani. S mivel ez egy nagy beszélgetés, amiről a különféle vallási
tanítóktól, a rendszerben gondolkodó ökológusokon át az alternatív
közgazdászokig sokaknak van mondandója - ez izgalmas feladatot jelöl ki a
Könyvtár számára is, hogy t.i. keretet, helyszínt adni ennek a
beszélgetésnek a jövőről (hogy a direkt demokraták javaslatai szerint
kellene lépnünk, esetleg a tradicionalizmus oldaná meg a jelen problémáit,
netán Buddha, avagy Marx, ámbár utóbbi egyesek szerint sátánista volt,
kérdés, hogy akkor ekként vajon mondhatott e máig érvényeset, vagy egy
filozófus technikakritikájával kell-e a mérnököknek foglalkozniuk, vagy
elég ha arra figyelnek, hogy munkájuk legyen?)- már ez is persze -kicsit
szemérmetlenül -megkérdőjelezné a világot jelenleg mozgató ideológiánkat
és jelentős kognitív feszültséget okoz(na). Részben persze ezt a feladatát
ma is teljesíti a könyvtár, ezért (is) jó könyvtárosnak lenni... na jó
abbahagyom.
Üdvök
Gondos G
_______________________________________________
Katalist mailing list
Katalist@listserv.niif.hu
https://listserv.niif.hu/mailman/listinfo/katalist
