2011. március 21., hétfő

Re: [KATALIST] wikipedia es szakirodalom

Amiből a diáknak készülnie kell (forrás) bármely oktatási szinten, az
jobb esetben meg van határozva.
Ha nincs meghatározva, úgy bármely forrásból készül, elfogadható a
válasza, hiszen a kérdéshez nincs
hozzárendelve egyfajta "helyes válasz", vagy a helyesnek elfogadható
alternatívák köre :-)

Számomra az a probléma, amit az "ezoterikus marxizmus" tárgyú
válaszomban Mihály Ottótól hivatkoztam:
"a tudományt" gyakran paradigmák sokasága képviseli (pl. evolúcióelmélet
vs. intelligens teremtés;
a globális felmelegedés emberi hatásra vezethető vissza vagy sem),
melyek néha bizony párhuzamba állíthatók
képviselőik világnézeti vagy pénztárcára visszavezethető elköteleződésével.
A tudomány művelőinek ugyanarra több, egymástól eltérő vagy épp egymást
kizáró válasza is lehet,
ez egy tény és önmagában nem baj. Baj, hogy fogalmunk sincs, miként
kezeljük (kulturáltan) ezt a többféleséget.

Személyes tapasztalatom: iskolarendszerünk minden szintje rosszul
tolerálja az órát adó tanártól vagy a hivatalos tankönyvtől eltérő
álláspontokat.
Mindig törekedtem sokféle forrást használni, és gyakran belefutottam
abba, hogy minek - a nem kanonizált tudás
a hazai oktatás számára tabu. Ami nincs benne a tanár fejében vagy a
tankönyvben, az kb. nincs is, de ha van, hát nagy baj.

Ilyen általános pedagógiai hozzáállás mentén gyorsan válik bármely nem
kanonizált forrás olcsó céltáblává.
"[...]-t használtál, hülye kölök?"
(A "..." helyére tehető szabadon a Wikipédia is. Különösen, hogy nem üt
vissza. Miért is tenné?)

Nem az a baj, hogy vannak elkötelezettjei a magyarok hun származásának
vagy a dákoromán kontinuitásnak, hanem az, hogy
se beszélgetni, se együtt sörözni nem tudnak - hogyan tudnának tehát
bármi értelmeset és jót együtt felépíteni?
Ez viszont már szörnyű :-(

Szabó G. Tibor


2011.03.21. 9:23 keltezéssel, Nagypál László írta:
> Kedves Lista!
>
> Szerintem abbol lehet gond, ha a vizsgaztato vagy orat tarto tanar
> -- egyetemen vagy kozoktatasban-- mast ad fel,
> mint amibol a diak keszul (pl. Wikipediabol).
> Oran meg lehet vitatkozni forraskritika gyakorlasaval,
> de vizsgan vagy dolgozatban mar nemigen.
>
> Akadnak temakorok (nemzetkozileg is),
> amelyekben mar szinte otven-szaz eve alig irtak olvasmanyos,
> de ugyanakkor szakszeru konyveket.
> A tudomanyos kozossegek altal elfogadott tekintelyes folyoiratok
> szakcikkeit pedig igen kevesen kepesek es hajlandoak olvasni.
>
> A tortenelem sok ember szamara erosen erzelmi kerdes (is),
> masok meg azon "kejelegnek",
> hogy bizonyithato apro adatokkal konyortelenul arnyaljak a kepet.
>
> "Csak" az angol Wikipediarol beszelek most
> (-- magam mint a kozepangol irodalom szabadidos kutatoja a konyvtaroskodason kivul--),
> nem akarnek a hazai kulturharcban itt allast foglalni.
> (Mindenfele oldalra lennenek -- kulonbozo merteku --
> konkret kritikai megjegyzeseim, de megtartom ezeket magamnak.)
>
> Udv:
> NpL


__________ Information from ESET Mail Security, version of virus signature database 5970 (20110321) __________

The message was checked by ESET Mail Security.
http://www.eset.com

_______________________________________________
Katalist mailing list
Katalist@listserv.niif.hu
https://listserv.niif.hu/mailman/listinfo/katalist