Kedves Dani!
A vérnyomásnövekedés helyett kérlek, irjál inkább többször a Katalistre, mert sokan olvassák, ha sajnos nem is írnak.
Az érvelés elvezet az aranyhídhoz, amelyet az eltérő nézőpontok megvitatására inkább ajánlanék - mert akkor kiderülhet, hogy nem a nézőpontok különböznek (szerintem), vagy nem lényegesen, hanem az emberek. A centralizáció és a decentralizáció folyamatosan váltja egymást, egyik sem jobb, mint a másik, csak más. Jobb attól lesz, amit mi emberek belőle csinálunk. (Lehetőleg együtt.)
Az érvelés elvezet az aranyhídhoz, amelyet az eltérő nézőpontok megvitatására inkább ajánlanék - mert akkor kiderülhet, hogy nem a nézőpontok különböznek (szerintem), vagy nem lényegesen, hanem az emberek. A centralizáció és a decentralizáció folyamatosan váltja egymást, egyik sem jobb, mint a másik, csak más. Jobb attól lesz, amit mi emberek belőle csinálunk. (Lehetőleg együtt.)
Horváth Zoltánné, Marcsi
From: katalist-bounces@listserv.niif.hu [mailto:katalist-bounces@listserv.niif.hu] On Behalf Of Dániel Takács
Sent: Saturday, February 26, 2011 5:45 PM
To: katalist@listserv.niif.hu
Subject: [KATALIST] kell-e minden könyvtárban katalógust építeni?
bár megfogadtam, hogy nem nagyon fogom olvasgatni ezt a listát többet, mert a vérnyomásomon többet ront, mint amennyi hasznos tudást és információt szerzek róla, azért emellett nem lehetett nyugodt lelkiismerettel, szótlanul elmenni.
Kezdjük akkor onnan az ötletek megalapozottságát és súlyát, hogy számoljuk össze, mennyit is fizettek eddig a magyar könyvtárak az integrált könyvtári rendszerek fejlesztőinek és szállítóinak. Mennyibe kerül egy átlag előfizetés egy könyvtárnak évente? (És senki ne jöjjön azzal, hogy speciális igények stb.) Hány könyvtár választott, és milyen rendszert? Mennyire elégedettek vele _a valóságban_? (Nem a statisztikákra és a pogácsás-kávés vendéglátásokra gondolok, hanem valós adatokra. Ja, olyan meg nincs.) Mennyibe került az államnak eddig az az X fajta rendszer, amit fenntart az adófizetők pénzéből? (Demagóg vagyok, vállalom.) Nagyvonalúan tekintsünk el a most kidobandó 100 milliótól, viszont hozzá számolandó az összes EU-s pályázat is, amelyet nem értelmes célokra fordítottak. És hol vannak az adatok, amelyeket a könyvtárak bevisznek ezekbe a rendszerekbe? Mert persze, tök jó, hogy utáljuk a felhőt, de inkább bízom 10 amazonra és gúglira az adataimat, mert tőlük visszakapom, amikor csak akarom, és olyan formában, ahogy én akarom. Hogy a szolgáltatási környezetről ne is beszéljek.
És hol tartunk mi? Hol van egy olyan könyvtári informatikai termék, ami egy valódi piacon is megállna? Mert én nem látok egyet sem. Az egy dolog, hogy mennyire bonyolultak a könyvtári termékek, az meg a másik, hogy megérik-e a pénzüket. Az meg a harmadik, hogy arra még mindig nem adott senki se választ, hogy egy tízmilliós(-) országban hova nyílik ennyi virág, mert lassan nem lehet elférni a réten (arról ne is beszéljünk, hogy még rondák is).
Csatlakoznék Andrishoz, hasonlóakat vetettem fel tavaly év végén én is: http://ek.klog.hu/2010/12/13/konyvtarprogram/. Nagyon könnyű Orwellt kiabálni, amikor a valódi teljesítmény kiderülésének veszélye fenyeget. Vagy rossz lenne a központi rendszer? Jó, akkor szüntessük meg a központi támogatást is, ezentúl mindenkit csak az olvasói tartanak el, mert a központi támogatás az elnyomó hatalom aljas eszköze. Így máris máshogy néz ki, nem?
Az a probléma, hogy az egész integráció, dezintegráció, adatkezelés, szolgáltatás-témakör teljesen átalakult. Nem hiszem, hogy akár 10 éve is bárki el tudott volna olyat képzelni, amit ma a Facebook, a Google vagy az Amazon kínál. Egyszerűen technikailag nem volt lehetséges. Ez nem divat kérdése, vagy filozófiai irányé, ez egész egyszerűen technológiai kérdés, és tegyük hozzá, hogy tökéletesen lehetetlenné teszi a központi adatkezelést is, hiszen ami a felhőben van, az kismillió helyen van szétszórva a világon. Az internet pedig szabad, és előbb-utóbb be fogja temetni a dinoszauruszokat, amik közé én is tartozom jelenleg. Aki nem hiszi, járjon utána, pár link: http://thepiratebay.org/, http://ncore.cc/, http://bithumen.be/, http://btdigg.org/.
Amit én látok: az idősebb korosztály egyszerűen nem érti, hogy miről lenne itt szó. Amit Andris mond (és én is), az egy központilag fenntartott rendszer, ami köré épül a közösségi fejlesztés. Mint a Firefox böngésző motorja, és a csillió kiegészítő. Ez rossz lenne így? Nem hiszem. A központi magért felel az állam (bárcsak felelne), bővítményekért, egyéb kiegészítőkért a fejlesztők. Erre épül az egész modern web api-szolgáltatása is. Ez egy hihetetlenül jól működő és versenyképes modell, amelynek átvétele világszínvonalúvá tehetné a magyar könyvtárügyet. De ha azon veszekszünk, hogy a magyar és külföldi cikkeket decsakazértis külön adatbázisban kell tartani, amikor az csak egy metaadat, hogy milyen nyelvű az adott dokumentum, akkor nem jutunk sehova.
Elnézést kérek a kissé összefüggéstelen kifakadásért, de azt hiszem, jogos, mert az, ami itt megy már mióta, az szánalmasnak is rossz. Mi történt a porosodó cikk után? Mi lett a TÁMOP-pályázatokból? Hol van a könyvtárak digitális tartalomkezelése? Hol vannak a könyvtárak vezetői, akik elmondják, hogy mit csinálnak, hova mennek? Hol tartunk az országos stratégia megvalósításában? Ki felel ezért az egészért?
Utóirat, hogy aki szeretne tenni valamit, vagy csak leírni a gondolatait, azt sok szeretettel várom a megújult klogon, az előzetes regisztráció 2011. március 1-től indul.
Kérem, hogy a válaszokat cc-zék a címemre közvetlenül is. Köszönöm.
Üdvözlettel,
