A téma indulásakor néhány emlékforgács közreadására éreztem késztetést,
majd elsodortak más teendők. A megdöbbentő debreceni hír azonban újra
írásra serkent.
ad könyvtár és pizza
Az USA-beli Denver (610.345 lakos 2009-es adatok szerint) városi
könyvtárának marketingese mesélte el egy hajdani MKE-s rendezvény
meghívottjaként, hogy miként tudták megnyerni maguknak a helyi sajtót.
A sajtónyilvánosság fontossága egy kulturális intézmény számára nem vitás,
akár helyi, akár országos (nyomtatott vagy elektronikus) sajtóról
gondolkodunk. Egy könyvtár honlapja önképet sugall (ez is fontos), a sajtó
azonban beszámol, tükröztet, véleményez stb.
A denveri könyvtárosok sajtóreggeliket szerveztek. Mivel kínálták az
újságírókat? Pizzával - amit ők, könyvtárosok sütöttek (nyilván nem a
munkahelyi büfében). Az étel mellett érdekes, a városlakók számára
releváns szakmai híreket tálaltak.
ad könyvtár és keresetkiegészítés
Jármy Imrét, a Szabolcsból elszármazott magyar könyvtárost a Kongresszusi
Könyvtár gyarapítási vezetőjeként ismerhettem meg a kilencvenes évek
elején. A Washington-környéken lakó főosztályvezető úr egy munkaebéd során
elmondta, hogy keresetkiegészítésként(!!) juhokat tart. Nem viccelt.
Helyettesének, egy maláj származású férfiúnak az esete még különb, már az
abszurdba hajló, de igaz. Hazafelé készültünk a washingtoni tanulmányútról
(l. még "Varsóból - vagy Amerikából - jöttem" in KL/L), és mivel még az
internet előtti világban éltünk, és sem írható CD-nk, pendrive-unk vagy
digitális fényképezőgépünk nem lehetett, irdatlan mennyiségű és súlyú
papíranyag képezte hivatalos útipoggyászunkat. A szállodai londinert
kértem meg a kb. 50 kilós csomag mozgatására.
A londiner készséggel jött, majd ahelyett, hogy azt kérdezte volna, melyik
csomagot viheti a taxihoz, mást kérdezett: emlékszem-e rá, Mr. Jármy
irodájában találkoztunk 5 napja, ő a helyettes ugyanis. Hét végén
szállodai alkalmazottként keresi meg a fizetéskiegészítését, amire nem a
következő űrturistajelöltként van szüksége ...
Döbbentemben annyit tudtam csak kérdezni, hogy akkor most kollégák
vagyunk-e, tehát ő nekem úgy segít, vagy ???? Elmosolyodott, és megmondta,
hogy mennyi borravalót vár.
ad könyvtár és társadalmi közege
Sosem tudtam elfogadni, hogy egy nyilvános kulturális intézmény
önszántából hetekre bezárjon. Az önfelszámoláshoz vezető lépcsőfokként
ítéltem meg, hiszen maga bizonyítja, hogy mennyi ideig lehet élni a
szolgáltatásai nélkül.
Hogy a nyári zárva tartás országos szokássá vált, ahelyett, hogy
csökkentett nyitvatartással oldanák meg az intézmények a szabadságok
kiadását - hát ez egy másik gondolatkörhöz tartozik.
Ámde most Debrecen, helyesebben a Hajdu-Bihar megyei könyvtár lesújtó
esetére kell figyelnünk. És, emlékezzünk: az OSZK sem egyszer kellett
kényszerintézkedést hozzon - pedig a nemzeti könyvtárunk.
A kérdésem az, vajjon meg tudná-e szólítani a város, a megye
olvasóközönségét, szolgáltatásainak felhasználói körét egy költségvetési
csapdahelyzetben lévő könyvtár? Ismerek olyan kedvező kimenetelű esetet,
amikor egy félmilliós város könyvtárának szervezett BARÁTI KÖRE levélben
sürgette a helyi önkormányzatot, a fenntartót a helyzet megoldására.
A technikai lebonyolítás módját az indokolja, hogy az eset szintén az
internet előtti időkben történt. A lényeg mégis az, hogy az a könyvtár még
a csődhelyzet előtt, nem WEB 2.0-ás módszerrel, de abban a szellemben,
megszervezte a támogatói körét.
S igen, a fenntartó meghallotta a közösség hangját.
ad könyvtár, mint a kultúra párlata avagy helyeink szentsége
Számos nyugat- és észak-európai országban vált szokássá, hogy
társadalmilag "kiürült" helyeket, például templomokat más közösségi célra
alakítanak át. Láttam kertészettörténeti kiállítást, teázót, sőt - az
IFLA parlamenti szekciója szervezésében - egy hajdani templomból
kialakított étteremben vacsoráztunk Glasgow-ban ... ez egy
deszakralizációs folyamat része.
Térségünkben e megszentelt helyek éppen fordított életszakaszukat élik -
nem véletlenül. A hajdani Szovjetunió kárpátaljai területén templomokból
létesített ateista múzeumok (igen, léteztek ilyenek!) újra visszanyerték
eredeti funkciójukat. Mert a helyi társadalomnak szüksége és igénye volt
rá. Mert a helyi öregek az otthonaikba mentett templomi felszereléseket
szépen visszavitték, és a helyi közösség újraszenteltette e helyeket.
Magyarországon az elmúlt években, évtizedekben új könyvtárak épültek, vagy
jelentős rekonstrukciójuk valósult meg.
Újfajta közösségi tereket hoztak létre (l.pl. egyetemi könyvtárak), mert
új felhasználói szokások alakultak ki. De maradt a könyvtár az, aminek
rendeltetett.
A Méliusz Könyvtárat is nemrégiben avatták. Hosszú évek vajúdása nyomán
dőlt el, hogy a megye és a város új könyvtárat építtet. Biztosan nem
azért, hogy "társadalmilag kiürüljön" ....
Kell, hogy legyen jó, jobb megoldás annál, mint a szénszünet ....
Boldog új évet, Debrecen, Méliusz és Szabó Magda városa!
Üdvözlettel:
Haraszti Pálné
_______________________________________________
Katalist mailing list
Katalist@listserv.niif.hu
https://listserv.niif.hu/mailman/listinfo/katalist
