Nem könnyű a cloud computing meghatározása, pedig elég sokan próbálkoznak vele, lám Király Péter megpróbált rendet teremteni a különféle meghatározásokból eredő félreértések vagy nézetkülönbségek között. Ahogy én is írtam a Gartner tanulmány idézésével, elsősorban más infrastruktúráját, szoftverét használjuk saját szolgáltatásainkhoz a "felhőzés" tiszta esetében. De vannak a "hybridek"! A Gartner tanulmány világos meghatározást ad, ahogy idéztem előző levelemben (IAAS,PAAS, SAAS), ám a tanulmány többi részében aztán különféle nézőpontokból alaposan körbejárva a kérdést a tiszta kép elhomályosult bennem, és minden "befelhősödött" (!), ezért aztán én is kalandoztam kicsit.
A különféle írások között voltak olyanok, amelyek épp megrendítették a belső tisztázó munkámat, ezért Péter alábbi cikkéből idézett mondattal kicsit játékosan foglalkoznék:
"... ha a YouTubeon szolgáltatok, az már lehet, hogy "felhő", mert saját szolgáltatásaimra nem a saját infrastruktúrámat használom" - ezt tiszta kép szerintem is. Viszont ha a YouTube-ról leveszek egy filmet és beillesztem a katalógus rekordba, vagy beteszem a könyvtári adatbázisba, akkor az nem fordítottja annak, hogy a YouTube-on szolgáltatok? Igénybe veszem más szoftverét - akkor ez mi is? Nem rendelkezem a szoftverrel - de használom a szolgáltatáshoz, de nem illesztem be (nem "embedded"). Milyen gyűjteményből vettem? Hát honnan is...?
Számomra nagyon jelentősnek tűnik az a megoldás, hogy saját adataimat kreatív módon kiegészíthetem hálózati információforrások alapján, amelyek közös használatát semmi nem tiltja, és ebben az építkezésben nem korlátozhat semmi, csak a józan ész, az arányérzék és saját felhasználóim ismert igényszintje. Eljuthatok a kiadvány szintről a mű szintű leírásokig (most nem az FRBR-re gondolok). Ez nézetem szerint több, mint a mashup, mixelés, vagy bővítmény, mert a végeredmény nyújt hozzáadott értéket, nem egyszerűen csak bővül.
Ide tartozik az a gyakorlat is, amelyre az OCLC a WorldCat Local termékkel ad lehetőséget, egy "host" rendszeren tárolt rekordkészletből letölthetem saját használatra azokat, amelyekhez nekem vannak dokumentumaim, ha egyáltalán a rekordhoz tartozik fizikai dokumentum. Mert lehet, hogy a dokumentum valahol máshol van, de elektronikusan letölthetem, és kiegészíthetem más fontosnak vélt adatokkal a szolgáltatásaimhoz. (Pl. tagging! Sőt MOKKA!)
Szerintem a "felhőzés" okot ad arra, hogy saját szakmánk területén elgondolkozzunk a jelentőségéről és eszközeiről is, ezért volt örömteli Péter beszámolója a LITÁ-ról. És fontosak a hozzászólások is, amelyek mutatják, hogy igazán szükséges a cloud kérdés áttekintése.
Aztán még van a címke felhő, amiről eddig nem is írtunk... Azért, mert az hiába felhő, megint csak teljesen más. (Az elv azért rokon: valahol van valami friss dolog a hálón, amelyet lehívhatunk - honnan is? Hát a "felhőből").
Véleményem szerint a cloud - és az infrastruktúra, a platform, vagy a szoftver bérlése nem a könyvtári tevékenységet veszélyezteti, sőt még a könyvtári informatikusokat sem, mert ma már annyira specializálódott az informatika, hogy bőven marad feladat, amely lehet, hogy átalakul, mássá válik. De érthető, hogy ha birtokolunk valamit, amelyet sok évig nélkülöztünk, nagyon fontossá válhat, és nem szívesen mondunk le róla, mert biztonságot is jelent. Félelmeinkben benne van az a kétség, hogy vajon bérleti díjra lesz-e jövőre is pénz?
Üdvözlettel:
Horváth Marcsi
Könyvtáros informatikus
-----Original Message-----
From: katalist-bounces@listserv.niif.hu [mailto:katalist-bounces@listserv.niif.hu] On Behalf Of Péter Király
Sent: Wednesday, October 13, 2010 10:40 AM
To: katalist@listserv.niif.hu
Subject: Re: [KATALIST] Cloud computing
Két hozzászólást szeretnék tenni az eddigi vitához:
1) (Horváth Zoltánné, Marcsi felvetéséhez:) szerintem az nem felhő, ha
a katalógusban külső forrásból vett adatok (tartalomjegyzék, címlapkép
stb.) találhatóak, ez egyszerűen mixelés, mashup, vagy bővítmény.
Szerintem a felhő elsősorban a szolgáltatás infrastruktúrája felől
nézve érdekes, a saját szolgáltatásunk a saját szerverünkön van, vagy
más szerverén. Ilyen szempontból számomra mint szolgáltató számára
mindegy, hogy a YouTube azt a videót, amit beillesztek a könyvtári
blogra saját szerverein, vagy valahol a "felhőben" tárolja. Viszont,
ha én mint intézmény amellett döntök, hogy nem építek saját
videotárat, hanem a Yale, Harvard és mások mintájára YouTubeon
szolgáltatok, az már lehet, hogy "felhő", mert saját szolgáltatásaimra
nem a saját infrastruktúrámat használom. A felhő továbbá mindenképp
rejt nagyságrendi és stabilitási kritériumokat is: nagy mértékben és
szinte azonnal skálázható (vagyis, ha egyik napról a másikra
megszázszorozódik a forgalom, nem jelent gondot az infrastruktúra
százszorozása), a szerverek nagy mennyisége miatt méretgazdaságos,
sokszor "zöld" energiát használ fel (nap-, víz-, szélenergia),
redundáns tárolás, rendszeres adatmentés, 24 órás műszaki segítség,
földrajzilag allokált, esetleg CDN is elérhető (content delivery
network, ami a statikus tartalmakat a kérés feltételezett helyéhez
legközelebb eső szerverekről szolgálja ki, (egyelőre) fiktív példával
élve a kárpátaljai olvasót a MEK beregszászi tükörszerveréről),
pontosan mért szolgáltatások, magas fokú IT biztonság. Vagyis MOKKA,
ODR, MEK stb. (egyelőre) nem "felhő" mert ezek a kritériumok nem
teljesülnek.
2) (Bor Ambrus hozzászólásával kapcsolatban:) szó sincs arról, hogy a
szolgáltató bármilyen tulajdonrészt kapjon abból a tartalomból, ami az
ő infrastruktúráján fut. A könyvtár csak a szolgáltatás egy részét
helyezi a falakon kívülre, mint ahogy használja az elektromos,
távközlési és egyéb közműveket is a szolgáltatások terjesztésére. A
LITA konferencián volt olyan vélemény, hogy a könyvtár egy idő múlva
lehet, hogy el fogja veszíteni például az őrzési szerepét, mert mások
(Google, Internet Archive stb.) ezt jobban fogják csinálni, és
elsősorban magára az információszolgáltatásra fog összpontosítani.
Ennek a folyamatnak egyik fázisa a saját informatikai infrastruktúra
leépítése. (Én ezzel elsősorban azért nem értek egyet, mert a
tapasztalat azt mutatja, hogy a sikeres hosszú távú megőrzésnek
legfontosabb feltétele a sok példányú, földrajzilag elosztott,
független tárolás, és ez fontosabb faktor, mint a technikai
felszereltség minősége.)
Végül: igen, a felhő pénzbe kerül, de a lényege, hogy ez a költség
kisebb, mint a saját IT infrastruktúra fenntartása. A LITÁn voltak
olyan előadások, melyek kifejezetten arra fókuszáltak, hogy mennyi is
ez az összeg, mennyit lehet megtakarítani, sőt léteznek olyan
kalkulátorok (excel táblák formájában), melyek ezeket a költségeket
különféle hipotéziseket összevetve (milyen szolgáltatásokat szeretnék
használni, milyen a meglevő géppark, hány évre tervezek stb.) pontosan
kiszámolják. Én egy ilyen előadáson sem voltam, mert más témák jobban
érdekeltek, úgyhogy pontosabb útmutatást nem tudok adni, de a
konferencia honlapján elérhetőek az előadók nevei és szerencsés
esetben az előadásaik is: http://connect.ala.org/litaforum.
A legjobbakat!
király péter
http://eXtensibleCatalog.org
_______________________________________________
Katalist mailing list
Katalist@listserv.niif.hu
https://listserv.niif.hu/mailman/listinfo/katalist
_______________________________________________
Katalist mailing list
Katalist@listserv.niif.hu
https://listserv.niif.hu/mailman/listinfo/katalist
