Korábban én kértem, hogy ha valaki a Wikipédia egészéről akar véleményt mondani, akkor vegye legalább azt a fáradtságot, hogy konkrétumokkal jön elő (bár a hibalista generálásnál sokkal hasznosabb a hibák javítása) – így köszönöm Csabay Károlynak, hogy vette a fáradtságot.
Azt hiszem, kevés nyomtatott forrásra lehet elmondani, hogy ha valaki egy független levelezőlistán felvet egy hibát, azt jó eséllyel napokon – néha órákon – belül ki is javítják.
Korábban arra nem hívtam fel külön a figyelmet, hogy a Wikipédia két legfontosabb alapelve közül az egyik az ellenőrizhetőség, amely azt követeli meg, hogy (majdnem) minden állításhoz tartozzon egy külső forrás, ahol ellenőrizhető egy-egy adott állítás. A döntéshozás módja pedig a forrásokra, érvekre alapozott meggyőzés és a konszenzuskeresés: A „lexikonszerkesztés nem bekiabálással megy" a Wikipédián sem, és néha felvet olyan kérdéseket (pl. a helyesírás terén) amelyeket még korábban nem tettek fel vagy vitattak meg a szükséges szakmai alapossággal, amikor szükség van a szerkesztők döntésére. (A másik legfontosabb irányelv a semleges nézőpont.)
Egy másik fontos tulajdonsága a Wikipédiának, hogy közösségi és társasági-, interperszonális interakciók színhelye: ennek egyik velejárója, hogy a súrlódásmentes együttműködéshez és beilleszkedéshez szüksége van némi empátiára, kommunikációkészségre és stressztűrésre (különösen az olyan esetekben, ha valakinek nem sikerül meggyőznie a többieket az igazáról, ami megesik – függetlenül attól, hogy igaza van-e az illetőnek). A beilleszkedést a közösség oldaláról lehet könnyíteni és segíteni (és ezzel aktívan foglalkoznak pl. a mentorálást végző szerkesztők) , de ha valaki megsértődve elvonul az első vita után, azt senki nem fogja engesztelni és visszahívni, hirtelen.
Az „önkényességre" reagálva: már korábban belinkeltem, ezen a listán a valószínűség-számítás vitalapját,[1] ahol az érvek, példák és analógiák alapján (megerősítve a Wikipédia azon irányelvével, hogy az tartja magát az akadémiai helyesíráshoz, illetve az Osiris helyesírási szótárához) a jelenlegi írásmód nyert, függetlenül a matematikusok által használttól. Az ilyen szakmai használattól való eltérés gyakori a Wikipédián, de ebből nem vonnék le semmilyen hitelességi vagy viselkedésbeli következtetést – ez inkább dicsérendő, vagy minimum elfogadandó.
A Wikipédia nem kitalálja az új szavak helyesírását, hanem egy választott és nagy tekintélyű forrás- és szabályrendszert követ (felismerve annak hibáit, következetlenségeit, mellyel hozzá is járul a szótárak és szabályok fejlesztéséhez) és részesít előnyben más alternatívák előtt – ez egyszerű választás kérdése, ugyanúgy, ahogy a Világbank is az amerikai angolt és a Webster szótárat választotta[2] az EU meg a britet[3]. A Wikipédia hitelét szolgálja az egységes helyesírással közvetített koherens, gondozott szövegkép; a választott szótártól való eltéréseket nehéz karban tartani több százezer cikken és ennél jóval több szerkesztésen keresztül, így a kivételek alkotása csak ritkán és nagy gonddal történik. A valószínűség-számítás esetén nem született konszenzus arról, hogy annak kivételnek kellene lennie – ezt a csapatjáték szellemében illik elfogadni és továbblépni.
Az apró bosszúságok mellet amit ez okoz, esetleg elsiklik a kósza szemlélő amellett, hogy a gondozott Wikipédia-szócikkek (természetesen nem az összes, de azért az olvasó észreveszi, ha egy szócikk gondozva van) helyesírási színvonala mennyivel magasabb a magyar átlagnál akár a neten akár a médiában (kezdetnek érdemes megfigyelni az idézőjelek és nagykötőjelek és az idegen szavak toldalékolását megfigyelni). Személyes tapasztalat, hogy félév wikizéssel többet fejlődött a helyesírásom, mint 8 év általános iskolai nyelvtantanítással – és tudom, hogy sokan vannak így ezzel. Ez szerintem többet ad hozzá az enciklopédia hiteléhez, mint amennyit egy-egy nyomdahiba elvesz.
Visszatérve a hibalistára, én nem vonnék le messzemenő következtetéseket egy óra keresgélés után, ha csak az alábbi hibákat és korábban kijavított hibákat találnám meg. Az említett hibák egyike sem olyan, hogy az ember kételkedni kezdjen a Wikipédia használhatóságában vagy általános hitelességében.
A konkrét példák közül, az ókori római naptár esetén véletlenszerűen talált könyv (az angol Wikipédiáról nem is beszélve) alátámasztja a hónap nevét és a napok számát.[4] Ha lenne is hiba a szócikkben, az nem orvosolható egy egyszerű felkiáltással, hanem komolyabb utánajárást igényel.
Ciprus példája érdekes. A baloldali közlekedés kapcsán nem sokat jelent, hogy egy térképen egy ici-pici pontocska két évvel ezelőtt milyen színű volt... Főként, hogy ki tudja, hogy két éve benne volt-e az adott térkép a magyar Wikipédia vonatkozó cikkében?
A kontinens-besorolás tekintetében valóban pontosításra szorul a szócikk, de érdemes a lehetőséget kihasználni és egy pár percre elgondolkodni, hogy hogy is lenne jobb valójában, azon túl, hogy a Kis-Ázsia -- Ázsia összemosás enyhe fogalomzavar. (Pl. kezdve ott, hogy Ázsia és Európa egy kontinenst alkot. Külön érdemes megfigyelni az angol Wikipédia cikk erre vonatkozó két lábjegyzetét és az abban hivatkozott forrásokat[5])
Ezen kívül 3 elütési/figyelmetlenségi hiba volt. Az egyiket Csabay Károly már korábban javította, így ez sem okozott kárt az olvasóknak.
A katolikus kronológia cikk valószínűleg az 1801-es francia konkordátumra utalt[6] és véletlenül lemaradt a „Franciaország". Ha valaki komolyabban utánajár a dolog hátulütőjének, menet közben megírhatná pár szócikkben, hogy miket tudott meg.
Bocskay esetében valóban nem következetes a szócikk, de ez a két karakter eltérés kis problémát okozhat az átlagos olvasónak. A szócikk mindkét alakban megtalálható és linkelhető is, minden gond nélkül (a Wikipédiában használt átirányításoknak köszönhetően).
Ezen kívül még volt két probléma a matematika területéről. Az egyiket azóta már kijavították, a másik cikk még nem változott. Utóbbi, inkább didaktikai, mint ténybeli.
Ezzel csak arra kívánok rámutatni, hogy ez a hibalista kevésbé volt produktív az enciklopédia szempontjából, mint ha az érintett vitalapokon lettek volna felvetve a vitatott kérdések, ahol normálisan meg lehet őket beszélni és rögtön egyértelművé vált volna, hogy hol és ki téved és a mi legjobb módja a tévedés javításának.
A Wikipédia hitelessége szempontjából pedig azért improduktív, mert nem igazán szemlélteti azt, hogy a Wikipédia hiteltelen lenne (a problémák egy része már rég – egy esetben évekkel ezelőtt – ki volt javítva, a másik része gyakorlatilag nyomdahiba volt, a harmadik része meg nem teljesen egyértelmű vagy komoly).
Üdvözlettel,
Damokos Bence
