Örömmel töltött el, hogy Nemes Erzsébet - saját és Katsányi Sándor
kutatási eredményeinek közzétételével - objektív érveléssel szállt be a
korántsem csak szakmai vitába.
Magam egy kérdéspárnak a felvetésével csatlakozom az együttgondolkodáshoz.
Akiről (most éppen Sz.E-ről) beszélünk:
1. alkotott-e, teremtett-e, adaptált-e szakmai értéket a közjó szolgálatában?
2. avagy rombolt-e szakmai értéket, eredményt?
Meggyőződésem, hogy Szabó Ervin esetében az első kérdésre igennel lehet
válaszolni, ráadásul még maradandó értéket is hozott létre. A két fővárosi
könyvtár (gyűjtemény) vetélkedése viszont elsősorban nem az ő személyéhez
köthető - az összeolvasztás/szétválasztás kérdésében nem ő volt a
mozgatórugó.
Az át- és visszanevezésekhez egy eset:
a Podmaniczky család egyik tagja - nem a városatya! - jelentős
földterületet adományozott a fővárosnak (nagyjából a mai Nyugati
pályaudvar területét). A főváros ezt később úgy honorálta, hogy egy ott
kialakított főutat az adományozóról nevezett el.
1951-ben az utca nevét megváltoztatták Rudas László kommunista filozófus
emlékének megőrzése érdekében. A helyhez a filozófust nem kötötte semmi.
40 év után az utca visszakapta a Podmaniczky nevet.
Kétség nem fér hozzá: kettejük közül Podmaniczkynak volt lehetősége arra,
hogy földi javakat adományozzon a köz számára abból, amit családja - az
akkori tulajdonviszonyokból eredően - birtokolt. Ámde nemcsak lehetősége
volt, hanem élt is a lehetőséggel. Tett valami hasznosat. Cselekedete a
főváros fejlődését szolgálta, nevének megörökítése a főváros történetéhez
tartozik.
Talán egyetérthetünk abban, hogy a tetteket, ha azok a közjót szolgálják,
el kell ismerni.
Kőrössy érdemei nem lesznek kevesebbek attól, ha Szabó Ervinéit nem
retusáljuk. És Hamvas Béláról készüljön hozzá méltó szobor, és állítassék
fel akár a FSZEK központi könyvtárában - emlékezzünk rá így is.
Üdvözlettel:
Haraszti Pálné
_______________________________________________
Katalist mailing list
Katalist@listserv.niif.hu
https://listserv.niif.hu/mailman/listinfo/katalist
