néhány reflexió, csak röviden.
> Egy másik, könyvtárakon túlra is tekintő értelmezési lehetőség:
> A használó is a piac része, ahogyan a könyvtár is, az internet,
> könyvesbolt, mozi stb., melyben alapvetően (különböző úton, módon,
> áttételekkel) az első figyelmét és pénzét szándékozik megszerezni az
> összes többi -- szolgáltató. A használó (többnyire) igényei tudatában
> széttekint, és azok kielégítése érdekében szolgáltatásokat szerez
> közvetlen és közvetett térítésért a piac szereplőitől.
>
Nyilvánvaló, hogy a felhasználó az úr. A kiegészítésem azt célozta, hogy
ha már a monopol piacos elméletet emlegetted, visszautaljak, hogy az
hogyan hangzott el valamikor (mondjuk tőlem). :-)
> A könyvtárfennartó (akire a használó a demokratikus gépezeten
> keresztül több-kevesebb hatást gyakorol) engedelmeskedve törvényi
> kötelességének, könyvtári szolgáltatást tart fenn, vagy vásárol a
> használó számára. Mely, ha jól működik, akkor kedve lesz a használónak
> igénybe venni, ha nem, akkor igényeit máshol, más által elégíti ki,
> azaz választ a piac lehetőségei között. Magyarországon a lakosság kb.
> 87%-a használja információs igényei kielégítésére a könyvtáron kívüli
> szolgáltatókat. A könyvtárfenntartó akkor is fenntartja az intézményt,
> ha a használók alternatív utakat inkább igénybe vesznek.
>
A kérdés, hogy miért tartja fenn? Azért tartja fenn, mivel információs
alapjogként, ingyenesen kíván alapszolgáltatást juttatni. (De nem csak
információs alapjogként, hanem művelődéshez való jogként, a tanulás
támogatására, stb. stb. -) Az ingyenes szolgáltatás is a könyvtár
"monopóliuma". Nyilvánvaló, ha oda süllyedünk, hogy ingyen sem kellünk,
akkor nem tart fenn, vagy elgondolkodik a hiba okán.
A 87% ütősen hangzik, nem lenne rossz, ha kifejtenéd, hogy milyen
információs igényekről van szó esetükben, és azt milyen intenzitással
veszik igénybe? Ha a saját információs igényeimet nézem, egészen biztos,
hogy a vonat-menetrendtől a valutaárfolyamokig ezerféle igényem van,
amit pl. az internetről elégítek ki. Kicsit mintha azt sugallnád, hogy
87%-nak nem kell a könyvtár...
> Én tehát nem a könyvtári piacról beszélek, hanem az információs (és
> könyvtári) piacról. Melyben nem könyvtári szereplők is kínálnak
> könyvtári jellegű, vagy azokat helyettesítő szolgáltatásokat.
>
Az előbbi alapján, abban a közkönyvtárnak az egyik lába van csak benne.
Persze ez könyvtártípustól változik.
> Az óragyártók számára is hasznos, ha az órapiacon kívülre tekintenek,
> pláne, ha az emberek egyre inkább telefonjukra pillantanak, ha az időt
> akarják tudni. (N.b.: a luxusóráknak még sokáig meglesz a piaca.)
>
A telefon már nem csak az órát váltja ki, hanem sok egyebet is. A
telefon/óra kontrasztolás (Te is tudod) szimplifikáció. A technológiai
fejlődés sok mindent maga alá temet. Legalábbis a 2013-ra várható
napkitörésekig, ami egyes vélekedések szerint visszaállítja majd a
kőtáblák becsületét :-)
> Domonkos utolsó megjegyzése: "ismerethiányt feltételezne, ha azt
> gondolnánk, a könyvtári szolgáltatás jelenleg teljes egészében
> kiváltható lenne alternatív lehetőségekkel". Rendben, de mi is a
> könyvtári szolgáltatás (túl a sallaisebestyénen)?
> - Bibliográfiakészítés, dokumentum-feldolgozás? -- Sok országban, pl.
> az USA-ban "ősidőktől" piaci vállalkozás készíti.
> - Dokumentum-szolgáltatás? Ezekre millió online és offline vállalkozás
> van.
> - Tájékoztatószolgáltatások? Jellegtől függően ott az internet, az
> oktatási intézmények, az ügyfélközpontok, tanácsadók stb.
> - Helybenolvasás? A jobb könyvesboltok, kávézók rég kínálják.
> - Közösségi--szociális funkciók? Közösségi szoftverek, plázák,
> sportklubok, egyházak stb. -- jelleg szerint más-más módon.
> S érdemes hozzá tenni, a felolvasóóra, a tanulószoba, a wii, a
> hangstúdió stb. -- korábban nem volt tipikus közkönyvtári
> szolgáltatás, ám egyre gyakoribb a könyvtári jelenlétük. Ezért nem
> tudok pontosan reagálni a felvetésre. Belátom ismerethiányomat :-)
>
Erre csak annyit, hogy a könyvtári szolgáltatás lényegében egy országot
lefedő rendszer (komoly hibái ellenére is). Komplexen nyújtja az általad
felsorolt szolgáltatásokat, egy helyen, állandó nyitvatartási időben,
képzett személyzettel. A könyvtár "hosszútávfutó", így értelmezhető
esetében egyebek mellett a gyűjtemény fogalma, ami egy "jobb kávézóban"
talán nem ... stb.
> Inkább: a könyvtár igyekezzen saját meglévő tudását, gyakorlatát
> átgondolva
> - más piaci szereplőkkel (benne: más könyvtárakkal) együttműködve, vagy
> - az általuk ki nem használt piaci résekre felfigyelve, azt
> kihasználva, vagy
> - a többi szereplőtől vett szolgáltatásokat egyedi csokorba kötve
> kínálni az egyes használói közösségek számára.
>
Ez rendben.
> Nem temetni kell a könyvtárat. Sokkal inkább: újragondolni :-)
>
Ebben egyetértünk. Nemsokára ez is elindul. Ha nem felülről, akkor alulról.
Üdv.:
HSD
_______________________________________________
Katalist mailing list
Katalist@listserv.niif.hu
https://listserv.niif.hu/mailman/listinfo/katalist
