adekvát. Ahogyan írja: egyik értelmezési lehetőség. (Különösen érdekes
benne a diplomáciai ok, mely a piaci okot "helyettesíti". A logisztikai
szempont -- OK.)
Egy másik, könyvtárakon túlra is tekintő értelmezési lehetőség:
A használó is a piac része, ahogyan a könyvtár is, az internet, könyvesbolt,
mozi stb., melyben alapvetően (különböző úton, módon, áttételekkel) az első
figyelmét és pénzét szándékozik megszerezni az összes többi -- szolgáltató.
A használó (többnyire) igényei tudatában széttekint, és azok kielégítése
érdekében szolgáltatásokat szerez közvetlen és közvetett térítésért a piac
szereplőitől.
A könyvtárfennartó (akire a használó a demokratikus gépezeten keresztül
több-kevesebb hatást gyakorol) engedelmeskedve törvényi kötelességének,
könyvtári szolgáltatást tart fenn, vagy vásárol a használó számára. Mely, ha
jól működik, akkor kedve lesz a használónak igénybe venni, ha nem, akkor
igényeit máshol, más által elégíti ki, azaz választ a piac lehetőségei
között. Magyarországon a lakosság kb. 87%-a használja információs igényei
kielégítésére a könyvtáron kívüli szolgáltatókat. A könyvtárfenntartó akkor
is fenntartja az intézményt, ha a használók alternatív utakat inkább igénybe
vesznek.
Én tehát nem a könyvtári piacról beszélek, hanem az információs (és
könyvtári) piacról. Melyben nem könyvtári szereplők is kínálnak könyvtári
jellegű, vagy azokat helyettesítő szolgáltatásokat.
Az óragyártók számára is hasznos, ha az órapiacon kívülre tekintenek, pláne,
ha az emberek egyre inkább telefonjukra pillantanak, ha az időt akarják
tudni. (N.b.: a luxusóráknak még sokáig meglesz a piaca.)
Domonkos utolsó megjegyzése: "ismerethiányt feltételezne, ha azt gondolnánk,
a könyvtári szolgáltatás jelenleg teljes egészében kiváltható lenne
alternatív lehetőségekkel". Rendben, de mi is a könyvtári szolgáltatás (túl
a sallaisebestyénen)?
- Bibliográfiakészítés, dokumentum-feldolgozás? -- Sok országban, pl. az
USA-ban "ősidőktől" piaci vállalkozás készíti.
- Dokumentum-szolgáltatás? Ezekre millió online és offline vállalkozás van.
- Tájékoztatószolgáltatások? Jellegtől függően ott az internet, az oktatási
intézmények, az ügyfélközpontok, tanácsadók stb.
- Helybenolvasás? A jobb könyvesboltok, kávézók rég kínálják.
- Közösségi--szociális funkciók? Közösségi szoftverek, plázák, sportklubok,
egyházak stb. -- jelleg szerint más-más módon.
S érdemes hozzá tenni, a felolvasóóra, a tanulószoba, a wii, a hangstúdió
stb. -- korábban nem volt tipikus közkönyvtári szolgáltatás, ám egyre
gyakoribb a könyvtári jelenlétük. Ezért nem tudok pontosan reagálni a
felvetésre. Belátom ismerethiányomat :-)
Inkább: a könyvtár igyekezzen saját meglévő tudását, gyakorlatát átgondolva
- más piaci szereplőkkel (benne: más könyvtárakkal) együttműködve, vagy
- az általuk ki nem használt piaci résekre felfigyelve, azt kihasználva,
vagy
- a többi szereplőtől vett szolgáltatásokat egyedi csokorba kötve
kínálni az egyes használói közösségek számára.
Nem temetni kell a könyvtárat. Sokkal inkább: újragondolni :-)
Mikulás Gábor
----------------------------
> Más: Mikulás Gábor a könyvtárral kapcsolatos elavult elméletként említi,
> hogy monopol versenyző egy monopol piacon. És ő ezt úgy elemzi, hogy a
> könyvtár és a felhasználók a piaci szereplők.
>
> Valójában a hivatkozott eszmefuttatás más szereplőkben gondolkodik, tehát
> a piaci környezet szereplői nem a felhasználó és a könyvtár, hanem
>
> a) a könyvtár fenntartója (aki könyvtári szolgáltatást vásárol),
> b) a könyvtár (akitől a könyvtári szolgáltatást vásárolja a fenntartó)
>
> Példa erre egy önkormányzat, amelynek kötelező feladata a nyilvános
> könyvtári ellátás biztosítása. A piacon ő lép fel egyedüli vásárlóként, és
> a szolgáltatást rendszerint a saját maga által létrehozott intézménytől
> "vásárolja meg" az éves költségvetés biztosításával.
> De a KSZR-rendszerben ez már tisztultabb: a települési könyvtárak egy
> nyilvános könyvtártól vásárolják meg a nyilvános könyvtári ellátást (mozgó
> könyvtár). Ez általában a megyei könyvtár, vagy egy városi könyvtár.
> Elméletileg itt a szolgáltató könyvtárak már versenyhelyzetben is
> lehetnének, de nincsenek, egyrészt logisztikai okok, másrészt diplomáciai
> okok miatt.
>
> A fenti képletben tehát a felhasználó nincs benne, hiszen részére a
> fenntartó biztosítja a könyvtári ellátást, amíg az a kultúrpolitika
> törvényben rögzített akarata szerint kötelező feladat. A felhasználó
> "hiánya" az egyik fő oka a rendszer viszonylagos merevségének, de
> stabilitásának is. A felhasználó magatartása relatíve hosszabb távon
> lecsapódik a kultúrpolitika alakítóinál, és visszahat a rendszerre. A
> visszahatás módját gazdasági és értékpreferencia szempontok is
> meghatározzák.
>
> Az azonban ismerethiányt feltételezne, ha azt gondolnánk, hogy a könyvtári
> szolgáltatás jelenleg teljes egészében kiváltható lenne alternatív
> lehetőségekkel, és ez nem vezetne a társadalom elbutulásának
> felgyorsulásáig, ami alighanem az alternatív szolgáltatókat is maga alá
> temetné.
>
> (A fentiek elméleti játszadozások, más megközelítések bőséggel
> elképzelhetők.)
>
> Üdv.:
> HSD
>
>
>
>
> _______________________________________________
> Katalist mailing list
> Katalist@listserv.niif.hu
> https://listserv.niif.hu/mailman/listinfo/katalist
>
> __________ ESET Smart Security - Vírusdefiníciós adatbázis: 5433
> (20100908) __________
>
> Az üzenetet az ESET Smart Security ellenőrizte.
>
> http://www.eset.hu
>
>
>
__________ ESET Smart Security - Vírusdefiníciós adatbázis: 5435 (20100908) __________
Az üzenetet az ESET Smart Security ellenőrizte.
_______________________________________________
Katalist mailing list
Katalist@listserv.niif.hu
https://listserv.niif.hu/mailman/listinfo/katalist
