A kollegina ezt az adatot feltehetőleg a Horváth-Papp Könyvtárosok
kézikönyvéből vette, csakugyan a 4. kötet 231. oldalán ez az adat áll.
Nem kell bizonygatnom, mennyire tisztelem a szerkesztőket, Kastaly
Beatrixot, a szóbanforgó fejezet szerzőjét szintúgy, de ezt a 18 fokot
kicsit sokallom.
A Sallai-Sebestyén (az 1965-ös kiadás 90. oldalán) 16-18 fokot mond,
annak a különbségtételnek a közbevetésével, hogy az olyan terekben,
ahol könyv és könyvtárhasználó közönség huzamos ideig van együtt, a
hőmérséklet értelemszerűen akár magasabb is lehet.
Maga Kastaly Beatrix viszont A könyvtári állomány védelme és megóvása
c. dolgozatában (1986-os kiadás 38. oldal) a 13-18 fokot nevezi
optimálisnak.
Amennyiben olyan raktári térről beszélünk, amelyben olvasó nem
tartózkodik (és könyvtáros is csak ameddig szükséges), az alacsonyabb
hőmérsékletre szavaznék. A magasabb hőmérsékletű levegőből a
páratartalom könnyebben csapódik ki a viszonylag hidegebb könyvön, ami
veszélyt jelent a könyv számára. Szerintem a megfelelően száraz
raktárhelyiséget 10 fok körülire elegendő befűteni.
Az alacsony hőmérsékletnek persze megvan az a veszélye (ahogy ezt a
Sallai-Sebestyén ki is emeli), hogy a relatív páratartalom (ugyanannyi
pára jelenlétében) megnő. Vagyis, ha a raktár falai nedvesek, akkor mi
tűrés-tagadás, jobban be kell durrantani. Az 50-60% körüli relatív
páratartalmat kell stabilizálni.
Csabay Károly
_______________________________________________
Katalist mailing list
Katalist@listserv.niif.hu
https://listserv.niif.hu/mailman/listinfo/katalist
