>Ezek alapján egy jogkövető antikváriumnak is figyelnie kellene arra,
hogy egy korábban eladott műpéldányt nehogy véletlenül olcsóbban
visszavásároljon, mert akkor a két független adásvétel valójában
egyetlen bérleti tranzakcióvá ugrik össze?
Nem az a lényeg, hogy a már eladottat ismét megvásárolja, hanem az, hogy
a szoláltatás mire irányul?
Az antikvárium vásárol és a könyvet a vételárnál drágábban eladja. De
nem vállal kötelezettséget arra, hogy az adott könyvet ismét
megvásárolja, mégpedig egy kiszámítható (előre tudható) áron.
Szoláltatásának nem az a célja, hogy ugyanazt a művet minél többször
visszavegye és újból eladja. Ez a lényegi különbség. Esetünkben az
adásvétel és a bérlet elhatárolásánál a kínált konstrukció és a
bevételszerzés célja egyaránt figyelembe jön. Nézetem szerint akkortól
bérlet, amikortól az antikvárium elkezdi hirdetni, pl. hogy "amit nálunk
megvesz, azt 500 forinttal olcsóbban visszavesszük." Mert akkor már ez a
szolgáltatás...
>A másik, amin elgondolkodtam, hogy a bérbeadásnak vajon mennyire
előfeltétele az, hogy a bérbeadó a bérbeadás teljes ideje alatt
tulajdonolja a bérbeadott dolgot? Egzakt jogi definíciót rövidke google
kutakodás után erre a kérdésre sajnos nem találtam, de a hétköznapi
logikám azt súgja, hogy fogalmilag nem adhatok olyasmit bérbe, ami
igazából a "bérbevevő" tulajdona. Márpedig a szóban forgó esetben az
első adásvétel után a könyv tulajdonjoga már nem a cégé, hanem az olvasóé.
Ez remek meglátás! Erre a logikára alapul az egész ügylet. Csakhogy
amikor kvázi önálló szolgáltatás az, hogy visszaveszik a művet, és a
"vásárló" él is ezzel, akkor nyilvánvalóvá válik, hogy nem a megvásárlás
szándékával vitte ki. Ebben az esetben tehát színlelt szerződésről
beszélünk. Egy esetből ez nem rekonstruálható, de tömeges formában való
megjelenés alapján levonható a következtetés, hogy az ügylet nem
tulajdonjog átruházást takart, hanem bérbeadást. Ami a szolgáltatót
leginkább védheti az ügyletben az az opcionalitás, tehát hogy elvileg ő
sem tudhatja a tranzakció kezdetén, hogy végleges-e a tulajdonváltozás?
Én erre alapoznám a védelmüket. Erre viszont azt válaszolnám, hogy attól
még bérlet, hogy a felhasználó döntésén múlik, mi lesz belőle: vétel
avagy bérbeadás.
>Azaz az "utólagos felgöngyölítés" során eltekinthetünk-e attól a
ténytől, hogy a "bérlés" ideje alatt a könyv igazából a "bérlő"
tulajdonában volt?
A Ptk. azt mondja, hogy a színlelt szerződés semmis. Tehát ha az
adásvételi szerződés utólag színleltnek bizonyul, akkor ugyebár nem
beszélhetünk arról, hogy tulajdonában lett volna a bérlőnek, mivel az
adásvételi szerződés "nem létező."
> "A szerző érdeke, hogy a művét megvegyék, és ahhoz a kereskedelmi
forgalomban kereskedelmi áron jusson a vásárló. A használtan történő
forgalomba kerülés nem jelent problémát, mert az árat a felhasználó
egyszer már kifizette." Az első felhasználó itt a "cég". Ő eleve
megvette a könyvet, a szerző megkapta utána a jutalékát (ideális
esetben). Ha innen nézzük, akkor a visszavásárláskor a könyv igazából
már a használtan forgalomba kerülés "cselekményét foganatosítja" :-),
ami a fentiek szerint nem jelent problémát.
A jogkimerülésről beszél. A szerzői jogi jogosult itt a kiadó, aki a
sokszorosítás és a terjesztés jogát megvásárolta a szerzőtől. Amikor az
első vásárló megvásárolta a művet, lezárult az ügylet. Ha később eladja,
akkor a mű tovább fut a kereskedelmi forgalomban. Nincs semmi baj, ha
mindegyik ügylet adás-vétel. Azonban ha a cég arra rendezkedik be, hogy
az adás-vétel mellett, opcionálisan sokszorosan megforgassa a művet,
azaz ugyanarról a műről annyi bőrt húzzon le, ahányat csak a körülmények
lehetővé tesznek, akkor eljutunk odáig, hogy a szolgáltatás már nem
kizárólag adásvételt céloz meg.
"A szerző érdekét az sérti, hogyha a művét (anélkül, hogy ebbe
beleegyezett volna, és díjazást kapna érte) egy olyan konstrukcióban
kínálják, amelynek során lehetőség van arra, hogy az ár kis részéért
hozzájusson a felhasználó. Ráadásul egymás után sorozatban többen.
Ekkortól már a vesztesége közgazdaságilag is mérhető pl. a kiadónak,
hiszen a vásárlóközönsége a megvásárlás helyett kap más alternatívát."
>
> >Egy "sikerkönyvnél" szerintem az antikvárium pontosan ezt a vásárlás
> helyetti más alternatívát tudja. Már ha itt is él az előző logika,
> hogy két adásvételt egybeszámítunk.
> Megveszem teljes áron, aztán ha kiolvastam beviszem az antikváriumba.
> Ha keresett a könyv, nem olvastam salátára, akkor jó eséllyel beveszik.
> Az egyenleg: egymás után többen is elolvashatják a könyvet a teljes ár
> egy részéért.
>
> Makroszintről nézve, a piac által igényelt példányszámok tekintetében
> nem érzek szignifikáns különbséget aközött, hogy ugyan ahhoz a céghez
> vihetjük vissza a könyvet, vagy egy másikhoz.
>
Önnél egybemosódik az, hogy a tipikus könyvvásárló megvásárolja a
könyvet és vagy megtartja, vagy megpróbálja eladni antikváriumba, ami
vagy sikerül vagy nem, vagy ilyen árréssel veszik be, vagy olyannal,
illetőleg amikor a cég garanciát vállal arra, hogy valamivel olcsóbban
visszavásárolja, ezzel motivál, mintegy biztat erre a visszavitelre.
A makroszintű elemzésével sem értek egyet, ugyanis a tipikus felhasználó
nem viszi be az antikváriumba eladni a már elolvasott könyvét. Halmozza,
rakosgatja, újraolvassa, stb. Az antikváriumok sincsenek mindig
felvásárlós kedvükben. Csak azt veszik be, amiben kereskedelmi fantáziát
látnak. A fő tendencia a nyomtatott műveknél az egyszeri eladás.
Antikváron úton ismét piacra kerülhet a mű. De alapesetben nincs
visszavásárlási garancia, és amíg a sima kereskedelmi forgalomban a
művet eladják egyszer, esetleg antikvár forgalomban még egyszer, addig a
vita tárgyát képező esetben a használhatatlanná válásig szolgált a mű.
Mondjuk 6-8 felhasználót. Számoljon utána, és azután mondja, hogy nincs
szignifikáns különbség... Igazán makroszintről persze csak úgy
beszélhetnénk, ha tömeges elterjedtséget feltételeznénk.
Üdv.:
HSD
> Üdvözlettel,
> Németh Péter
>
> _______________________________________________
> Katalist mailing list
> Katalist@listserv.niif.hu
> https://listserv.niif.hu/mailman/listinfo/katalist
_______________________________________________
Katalist mailing list
Katalist@listserv.niif.hu
https://listserv.niif.hu/mailman/listinfo/katalist
