Kedves Lista Olvasók!
Magyarországon is egyre több helyen találkozhatunk már különböző közösségek által működtetett szabadboltokkal. Bizonyos könyvtárak ( közösségi szerepe, gyűjtőköre, elhelyezkedése stb. miatt) igen alkalmasak lennének ilyen egységek kialakításához. Csak egy picike szabad helyiségre van szükség, és néhány lelkes dolgozóra akik informálják az embereket a szabadboltok létezéséről, működésükről.
Mindenféle nagy szavakat kihagyva (minthogy egy kényelmes pulóver értéke nem megfizethető) ; a szabadbolt egy olyan bolt, ahova szabadon hozhat be bárki árút (tiszta, működő, hasznos... ruhákat, műszaki cikkeket, bútorokat, bármit), és szabadon vihet el.
A könyvtáros szerepe igen nagy, hiszen ha kilakítja ezt az egységet, az emberek informálásával egyre elterjedtebbé és kedveltebbé válhat ez a "kereskedési forma". Így a könyvtárosnak fontos lehet gyakorlati tanácsokat adni, segíteni új szabadboltok megszervezésében, melyek már igazi önszerveződő közösségi terek lehetnek.
( Az igazán elvetemülteknek bemásoltam ide egy rövid elképzelést a squat könyvtár(ak)ról.)
Tisztelettel:
F. Zs.
___________________________________________________________________________________________________________________
Egy könyvtár az emberekért, az emberek egy könyvtárért.
Dolgozatom témájaként, egy Magyarországon még nem létező "könyvtártípust" választottam,
amely a squatting meghonosításával, itthon is megvalósíthatóvá fog válni."A squat (magyarul
foglalt ház) olyan elhagyott vagy használaton kívüli ingatlan, amit a tulajdonos tudta nélkül
erőszakmentesen birtokba és használatba vettek többnyire alternatív csoportok. A házfoglalók
angol elnevezése a squatter.A squatterek nem állnak semmilyen klasszikus jogviszonyban az
ingatlan tulajdonosával. Mégis gyakran jogot formálnak az elfoglalt területre a tulajdonjog helyett
pusztán a foglalás jogán. A squattolás nem újkeletű fogalom, története egészen a tulajdon
ideájának megjelenéséig nyúlik vissza. Sok országban magában is bűncselekmény, más helyeken
viszont csak a tulajdonos és a foglalók közti polgárjogi vitaként tekintik. A tulajdonjog és az állam
tradicionálisan többnyire a tulajdonost védi, mindazonáltal sok helyütt, ahol a squatterek a
gyakorlatban birtokosaivá váltak az épületeknek, magukat a törvényeket igazították a helyzethez,
legitimizálandó a fennálló állapotokat."i Egy ilyen elfoglalt épület alkalmas egy könyvtár
kialakításához, amely sajátossága az lenne, hogy nulla kezdőtőkéből az emberek számára hasznos,
önfenntartó bibliotékát hozzunk létre.
Az első lépések, ha már rendelkezünk egy squattal, akkor gyűjtsünk megfelelő embereket a
közösségi élet beindításához. Hívhatjuk bajban lévő ismerőseinket és ismeretleneket lakni (mivel a
foglaltházak egyik fő feladata a szállásnyújtás), barátainkat beszélgetni, különbőző zenekarokat,
színtársaulatokat fellépni vagy bármilyen szervezeteket előadásokat tartani, akik ingyen
eljönnek.Valószínűleg rengeteg eddig számunkra ismeretlen személyt ismerhetünk meg az
előadásokon. A házban lakó közösséggel szervezhetünk demonstrációkat, részt vehetünk mások
által létrehozott rendezvényeken, ahol szintén sok emberrel találkozhatunk.
Ha sikerült elérni, hogy a foglaltházban pezsegjen az élet, akkor felvethetjük a "becsületkasszás
könyvtár" kialakítását. Egy könyvtárohoz szükség van: dokumentumokra (könyvek, folyóíratok,
cd-k stb.), egy helyre, ahol ezeket tároljuk (ebben az esetben a squat néhány szobája), valamint egy
katalógusra, amit általában egy könyvtáros készít el. Érdemes az épületben egy külön bejárattal
rendelkező részt kiválasztani a könyvtár számára, így az utcáról könnyen betérhetnek az olvasni
vágyók.
A helyszín kiválasztása után a következő lépés a könyvek és egyéb dokumentumok beszerzése.
Ne felejtsük el, könyvtárt elsősorban hasonló érdeklődésű emberek fogják használni, akik már
eddig is látogatták a squattot. Kérjük meg a squattba rendszeresen ellátogató ismerőseinket, hogy
adományozzanak könyveket, egyéb dokumentumokat a könyvtár számára. Ezzel a módszerrel
mindenki jól jár, hiszen létrejön egy állomány, ahol a könyvtárhasználok külön az ő érdeklődési
körüknek megfelelő könyvekkel találkozhatnak. Vegyünk egy példát. Én érdekelt vagyok a punk
zenei irányzat történetében, szívesen olvasnék róla, azonban rengeteg könyvet a 70-es évek óta
nem adtak ki újra. Abban az esetben ha valaki a közösségből rendelkezik egy ilyen könyvvel, és
azt odaadja a könyvtárnak, akkor a felhasználóknak lehetőségük lesz a könyv elolvasására. Így
ritka, régi vagy kevés számban kiadott könyveket is többen elolvashatnak.
Egy ilyen állománnyal rendelkező könyvtárban is szükség van egy biliográfiai tételeket
tartalmazó katalógusra. A katalógust takarékossági szempontokból akár papírból is
elkészíthetnénk, most azonban vegyük úgy, hogy a könyvtáros (aki nyilván önként, ingyen, a
közösség érdekében szívesen végzi el feladatait) rendelkezik egy saját számítógéppel/laptoppal.
Ezen a gépen a könyvtárosnak feltétlenül ingyenes és nyílt forráskódú szoftvereket kell használnia,
ilyen például a felhasználóbarát felülettel rendelkező Linux Ubuntu. Itt idézném az Ubuntu
filozófiáját:
"1. Minden számítógép-felhasználónak rendelkeznie kell kell a szabadsággal, hogy letölthessen,
másolhasson, használhasson, futtathasson, fejleszthessen, tanulmányozhasson, cserélhessen és
megjavíthasson szoftvereket bármilyen célra anélkül, hogy engedélyezési díjat kelljen érte fizetnie.
2. Minden számítógép-felhasználó használhasson általa választott nyelvű szoftvert.
3.Minden számítógép-felhasználó meg kell adni minden lehetőséget, hogy a szoftvert használja,
akkor is, ha a felhasználó a munka mellett valamilyen fogyatékossággal rendelkezik."ii
A katalógus elkészítése után a könyvtár el is kezdhet működni. Mivel ez egy alacsony
példányszámú könyvtár és beíratkozási díj nincs, hogy el ne lopják a könyveket, csak
kézikönyvtárként üzemelhet. Törekedni kell, hogy a könyvtár minél többet legyen nyitva. Ideális
esetben éjjel-nappal van bent egy könyvtáros, aki segít az olvasoknak eligazodni a dokumentumok
között.
A speciális állomány és nyitva tartás miatt egyre több ember fog ellátogatni a könyvtárba.
Ilyenkor már érdemes a könyvtár polcai közé pénzgyűjtő urnákat elhelyezni. Ezekbe az edényekbe
bárki elhelyezhet nagyon kevés, vagy éppen nagyon sok pénzt (van aki szégyelli, hogy
gazdag/szegény), amit a könyvtár szolgáltatásaiért cserébe ad. A befolyt összeget nyilvánvalóan
állománygyarapítási célokra kell felhasználni. Állománygyarapítási célra pénzt lehet gyűjteni pl. a
könyvtárban történő tea-, sütemény- és limonádévásárral is.(Természetesen becsületkasszás
rendszerben/a vásárolt árúért mindenki annyit fizet amennyit tud.) A könyvtár felszerelésének
korszerűsítlése, bővítése érdekében a felhasználókat rendszeresen tájékoztatni kell, hogy könyvtár
tárgyi adományokat is elfogad. (Például: polcok, fotelok, asztalok, székek, izzók, lámpák és lámpa
búrák, otthon már leselejtezett számítógépek stb.)
Végül, de nem utolsó sorban az általam elképzelt könyvtár szociális szerepéről szeretnék pár szót
ejteni. A squattokat általában kétféle típúsú ember látogatja. Egyik az aktivisták, akik
önmeghatározásból, tudatosan szeretnének egy közösség részévé válni, segíteni környezetükön,
szeretnek közösségben lenni és lakni. A másik csoport,az úgynevezett "kitaszítottak" csoportja, ide
tartoznak azok az emberek,akik a valamilyen okból a tásadalom perifériájára szorultak. Ilyen ok
lehet a munka és a lakás elvesztése, érzelmi válság, rossz családi háttér, faji, vallási vagy egyéb
megkülönböztetés stb. Ezeknek az embereknek nyúlt segítet a squatt mind lakhellyel, mind emberi
segítség útján. A könyvtár szerepe kiemelten nagy ebben a segítség nyújtásban. Tarthatunk
felolvasó esteket, beszélgetéseket, vitákat különböző művekről, ajánlhatunk az olvasó számára
olyan könyveket, amelyek potitív hatással vannak az illető személyiségfejlődésére.
Személyes véleményem szerint, egy ilyen könyvtárban sok fiatalt szoktathatunk rá a rendszeres
olvasásra, hiszen "az ifjak jobban adnak egy vagány aktivista könyvtáros szavára", mint egy
unalmas iskolakönyvtároséra. Ezenkívül pozitív, ha a fiatalok a könyvtárba járnak felolvasó
estekre, filmvetítésekre, stb. és nem az utcán garázdálkodnak
Remélem megfelelő képet alkottam egy szabad és ingyenes, anti-kapitalista, független
könyvtárról, amely megvalósítása ma még utópia, de 1-2 emberöltő múlva talán elérhetővé válik.
i http://hu.wikipedia.org/wiki/Squat 2009. 11. 23.
ii http://www.ubuntu.com/community/ubuntustory/philosophy 2009. 11. 23.
Írta: Ferencz Zsanett
Hotmail: Trusted email with Microsoft's powerful SPAM protection. Sign up now.
