Persze, persze, a Könyvtári Intézet honlapján, a fórumban, regisztráció után kéne... de úgy érzem, sok jelentősége nincs annak, hogy mit szólunk hozzá. 200 oldalas anyagot 2 munkanapra kiadni véleményezésre egyszerüen felháborító, és inkább formalitás, mint valós kiváncsiság. Röviden összefoglalnám, hogy én mit szűrtem le, persze leszubjektívezhetően, a dokumentumból - így esetleg az is betekintést nyer, akinek nincs érkezése hirtelenjében elolvasni az eredetit. Aki unja már az egész kérdést, annak a http://en.wikipedia.org/wiki/Design_by_committee cikket ajánlom, aminek égető relevanciája itt sajnos egyáltalán nem vicces.
A tanulmány több kritikus (általam is sokat feszegetett) kérdésre nem ad választ, s azt sem tisztázza, hogy ezeket miért nem érzi megválaszolandónak. Összességében az érződik rajta (nekem), hogy az alkotók nem vitatták meg egymással a többiek által írt részeket, és nem törekedtek egységes álláspont kialakítására. A tanulmány nem jelöl ki egységes jövőképet, sőt, rögtön azzal nyit, hogy a 10 évvel ezelőtti helyzethez képest "az alapvető célok most sem változtak" - pedig az igen alapos "Nemzetközi kitekintés és hazai kezdeményezések" fejezet adna erre jó alap lenne. Élből elvet olyan felvetéseket, amik a 24. órában... szóval megfontolandóak lennének. És nem teszi le a voksát a dán, a német vagy bármely más bevált - és a hazai viszonyoktól eltérő modell mellett, csak emlegeti őket. Az egyes fejezetek - pl. annak tekintetében, hogy végülis ki a MOKKA célközönsége - ellentmondásba keverednek egymással.
A MOKKA ill. az ODR évek óta várt összevonása... a tanulmány alapján szerintem kb. elmarad. Ugyan egységes betöltési rendszerről szó van, amiből (kicsit elnagyolva, de) a bibliográfiai adatok a MOKKA, a lelőhelyek, státuszok, és az előbb említett bibliográfiai adatok egyszerűsített változata az ODR adatbázisába (igen, továbbra is különálló rendszer, új neve "lelőhelytár") kerülnének. A MOKKA-ból ezután rekordokat (katalogizálóknak; de nehogy legyen benne lelőhely) az ODR-ből lelőhelyeket, státusz adatokat, és persze magukat a könyvtárközi kéréseket érhetjük el (könyvtárköziseknek; de nehogy olyan alaposan lehessen benne keresni mint a másikban). Éveken át ez a megkülönböztetés volt a két rendszer párhuzamos fentartásának magyarázata... s ez a párhuzamosság most nagyrész megmarad, ugyanezekkel - a véleményem szerint mesterséges - érvekkel, de megfejelve a két rendszer közötti adat-szinkronizizáció problémájával. A könyvtárosoknak tehát továbbra is két rendszert kellene használniuk. Az hogy az olvasó melyiket használja nem tisztázott. A "MOKKA tanulmány" nyilván a MOKKA-ról szól, de ha abban nem lesznek lelőhely adatok, státuszok, akkor az egész webkettes hóbelebanc, amit a tanulmány néhol bedob, irreleváns, hisz az olvasók nem bibliográfiai tételeket, hanem hús-vér könyveket (lelőhelyeket) keresnek (de nem feltétlenül könyvtárközi kölcsönzés szándékával - amit az ODR szándékozik lefedni, külön).
A nem-összevonásnak a technikai háttere is érdekes. A terv szerint a két rendszer a saját szervere mellett a másikén is ottlez másolatként, mentési és terheléselosztási célokkal. Ez jó, de a megvalósítást igencsak bonyolítja, hogy a két intézmény két teljesen eltérő architektúrájú, s ezért nem csereszabatos gépet választott. Persze minden megoldható, csak drágább, időigényesebb és nehézkesebb lesz. Az OSZK (HP; Intel architektúra; gondolum valami Linux) ill. DEENK gépválasztása (Sun; SPARC architektúra; Solaris operációs rendszer) érthető. A HP minőségi szervereket gyárt, és az Intel architektúra olcsóbb, a SUN gépek viszont - legalábbis a közhiedelem szerint - ideálisak az Oracle adatbáziskezelőhöz, ami ugye a Corvina alapja. A tanulmány egyébként külön kitér az Oracle előnyeinek ecsetelésére, idevágó, olcsóbb, és ugyanúgy életképes alternatívák szimpla megemlítését is mellőzve.
Itt kerül elő a következő, már ugyancsak feszegetett (és jogi képviselőkkel való dobálózásba fulladt) kérdés, hogy mi van, ha esetleg nem az e-Corvina Corvina rendszere lesz a MOKKA alapja. A tanulmány meglehetősen érdekes (félreérthető?) követelményeket állít a leendő szállítóval szemben a rekordfeltöltéssel kapcsolatban: "Azokban az esetekben, amelyek már eddig is működtettek hasonló lehetőséget, a szolgáltatás az IKR-ben változtatás nélkül is tudjon üzemelni." A "Java-s feltöltő kliens"-re (e-Corvina termék) hivatkozva pedig: "Ilyen kliensre az ezt használó könyvtáraknak szüksége van, így a rendszernek továbbiakban is ki kell szolgálni az ebben megvalósított funkciókat, ennek érdekében minden ilyen kliens számára a szükséges interfészeket kell nyújtania.". Nem tudom... szerintem a feltöltő programra nem feltétlenül van szükség, az csak az egyik lehetséges megoldás, viszont ennek tükrében talán érthetőbb Corvina-kompatibilitást ecsetelő blogbejegyzésünk háttere.
A várvavárt MOKKA használati mutatók... A tanulmány szerint 2010. január 16 – 2010. február 17. között 175346 keresés történt, ez 23 munkanappal, és napi 8 órával számolva, kevesebb mint 8000 keresés naponta. Balázs László TMT-s cikke (2010/2) viszont 16-18000 keresést említ. Egyébként a dolognak nem sok jelentősége van, az egyik és másik érték is könnyedén teljesíthető, sőt a percenként 1000 lekérdezéses cél is, amit a tanulmány követelmények állít fel. De azért jó lenne tudni hogy miből jön a kb. 2x-es eltérés...
Említésre méltó még a e-Corvina által írt "mik a tervezett fejlesztések" rész, ahol kizárólag a WebOPAC-ban szükséges változtatások merülnek fel (az a bizonyos nem-is-lényeges 5%), az ismert hiányosságokra, és javításuk szükségességére viszont semmi utalás nincs. Viszont kérdés, hogy ez: "WebPAC-ban az alábbi kisebb-nagyobb fejlesztéseket kellene elvégezni (MOKKA-ban vagy attól függetlenül is)" hogy kerül egy MOKKA tanulmányba? Meg vannak ilyen mondatok, FRBR témában: "Ezzel is el kellene indulni, de úgy tűnik, hogy azért ezt jól megcsinálni nem nagyon egyszerű.", "Az nem tűnik elégnek, amit most a könyvtárportál csinál, hogy csak a műveket lehet látni, és akit ennél több érdekel bajlódjon az egyes könyvtárak helyi azonosítója alapján elérhető helyi rekordjaival." és egy gyöngyszem: "Valami hosszabbtávú és lépesenként megvalósítandó stratégiát kellene kialakítani." - egy ilyen tanulmányban épp ezt a startégiát szerettem volna elolvasni...
Az is érdekes, hogy milyen dolgok hiányoznak a tanulámányból, mire nem reflektál a TMT-s cikksorozatból, de akkor mostmár tényleg abbahagyom... Kiváncsian várom inkább mit mondanak mások a tanulmányról.
Sok jót,
K. András
2010/3/24 <bankeszi@oszk.hu>:
> Kedves Kollégák!
>
> Elkészült a MOKKA szakértői bizottságának javaslata a fejlesztésre. A
> dokumentum elérhető a http://www.ki.oszk.hu/107/news.php?item.561.16
> címen, a Könyvtári Intézet honlapján.
>
> Várjuk az észrevételeket és az alkotó javaslatokat. A KI honlapján is
> lehet hozzászólást beírni (regisztráció után), vagy el lehet küldeni az
> észrevételeket a bankeszi@oszk.hu címre. A hétfőig beérkező javaslatokból
> az arra érdemesek bekerülnek a dokumentumba, még a közbeszerzés kiírása
> előtt. A később érkező észrevételek a rendszertervet módosíthatják,
> amelyet már a nyertes pályázóval közösen készítünk el.
>
> Előre is köszönjük, ha javaslataikkal hozzájárulnak a munkánkhoz!
>
> A szakértői bizottság tagjai nevében
>
> Bánkeszi Katalin
> OSZK
>
>
> _______________________________________________
> Katalist mailing list
> Katalist@listserv.niif.hu
> https://listserv.niif.hu/mailman/listinfo/katalist
>
> Kedves Kollégák!
>
> Elkészült a MOKKA szakértői bizottságának javaslata a fejlesztésre. A
> dokumentum elérhető a http://www.ki.oszk.hu/107/news.php?item.561.16
> címen, a Könyvtári Intézet honlapján.
>
> Várjuk az észrevételeket és az alkotó javaslatokat. A KI honlapján is
> lehet hozzászólást beírni (regisztráció után), vagy el lehet küldeni az
> észrevételeket a bankeszi@oszk.hu címre. A hétfőig beérkező javaslatokból
> az arra érdemesek bekerülnek a dokumentumba, még a közbeszerzés kiírása
> előtt. A később érkező észrevételek a rendszertervet módosíthatják,
> amelyet már a nyertes pályázóval közösen készítünk el.
>
> Előre is köszönjük, ha javaslataikkal hozzájárulnak a munkánkhoz!
>
> A szakértői bizottság tagjai nevében
>
> Bánkeszi Katalin
> OSZK
>
>
> _______________________________________________
> Katalist mailing list
> Katalist@listserv.niif.hu
> https://listserv.niif.hu/mailman/listinfo/katalist
>
