Szeretném még egyszer hangsúlyozni, hogy a nyílt szoftverek __kezelését__
illetően semmiféle különbség nincs a nem nyílt szoftverekhez képest, vagyis
ugyanannyi tanulással, előképzetséggel működtethető egyik is, másik is -
hogy egy példát hozzak: nehezebb kezelni-e a Firefoxot mint az Internet
Explorert? Az Ubuntu Linux semmifel sem kevésbé (vagy jobban)
felhasználóbarát mint bármely más asztali operációs rendszer. Nem tagadom,
vannak pilótavizsgát igénylő nyílt forráskódú rendszerek IS, ezek azonban
nem a végfelhasználók számára készültek (ahogyan - teszem azt - az Oracle
adatbáziskezelő sem).
A Takács Dániel által idézett Drupal in Libraries jelentés szerzői
például a New York államban területi alapon szerveződő és működő
BOCES (Együttműködő Oktatási Szolgáltatások Testületei - boces.org)
nevű hálózat munkatársai, akik kifejezetten a kis, falusi könyvtárak
technológiai segítésével foglalkoznak. Vagyis a könyvtárak összefogtak
és közösen alkalmaznak egyetlen technológiai segítőt. A jelentés
két esettanulmányt is közöl, az egyik a fisg4info rendszer, ami egy
kifejezetten iskolai könyvtárak számára készült portálrendszer, a másik
pedig egy hasonlóan térségi, de közkönyvtári hálózat, az Idahoi Könyvtári
Bizottság "E-Branch in a Box" (kb. "készen kapott elektronikus
fiókkönyvtár") nevű csomagja, ami szintén egy kész rendszert biztosít
azoknak a könyvtáraknak, akik a hazaiakhoz hasonló gondokkal küszködnek.
Ennek a két példának a közös nevezője:
- adott egy Open Source szoftver és mozgalom, ebben az esetben a Drupal
- ennek van egy központi eleme, és mellé még jelenleg valamivel több, mint
5000 ilyen-olyan modul
- jó sok könyvtár összefogott, és kijelölt egy-két embert, akik - nem
programoztak!!!, hanem - értő módon összeállítottak egy csomagot a kész
rendszerekből az igények alapján
- a fenntartással nem a könyvtárak foglalkoznak, hanem ezek a közösen
alkalmazott szakértők
Az, hogy melyik program személyfüggő, melyik nem, szintén nem Nyílt
Forráskódú
sajátosság, lapozzon vissza Ungváry Rudolf szerdai levelére
(https://listserv.niif.hu/pipermail/katalist/2010-February/020208.html).
Sőt, mivel a
forráskód nyílt, kevésbé személyfüggő a projekt - nem egyetlen ember
tudja-tudhatja ugyanis a nagy "titkokat". Egyébként a komolyabb,
sikeresebb rendszereket, és ebbe beleértem a Kohát is, sok tucatnyian,
esetenként
sok százan, vagy sok ezren fejlesztik, igen kicsi a valószinűsége, hogy egy
ember kiesése megbénítaná a munkát. Pl. a VuFind rendszert egy bizonyos
Andrew Nagy (nagyapja magyar volt) alkotta meg. Andrewt a VuFind
sikere (pl. az Ausztrál Nemzeti Könyvtár is ezt használja) a világ egyik
legnagyobb digitális tartalomszolgáltatója,
a ProQuest egyik, könyvtári szolgáltatásokkal foglalkozó leányvállalata, a
Serials Solution csábította el. A projekt azonban nem halt el. De még ha el
is hallna, számos olyan rendszer létezne, ami importálná az elbukott
rendszerben
megtermelt adatokat (beállításokat, a dizájn részleteit stb.), hiszen ezek
az esetek többségében nyílt szabványokon alapulnak (pl. OAI-PMH,
MARCXML, Dublin Core stb.).
Tisztelettel,
Király Péter
_______________________________________________
Katalist mailing list
Katalist@listserv.niif.hu
https://listserv.niif.hu/mailman/listinfo/katalist
