Tisztelt Nagypál László!
Köszönöm az észrevételeit a „Fantasztikus könyvtár” íráshoz.
A filozófia terminológia használata valóban nehézzé teszi a az eredeti tanulmány, Balogh András értekezésének olvasását. De mit lehet tenni? Egy Heidegger bekezdés megértése több időt vesz el mint három más egész modern regény. Egymásba csúszó értelmezések, valahonnan az előző mondatból induló megjegyzések, sorjázó jegyzetek, és hogy véletlenül se érjen a végére az ember, ógörög idézetek, természetesen görög ábécével. Ezzel nem azt akarom mondani, hogy csak az ilyen féktelenül hullámzó közlésmód a helyes, de néha van ilyen. Mint a posztban írtam is: „Balogh András tanulmánya nem könnyű olvasmány. Olyannyira nem, hogy írásának második felével, az olvasó ember újraértelmezésének kísérletével ebben a posztban nem is foglalkozom. A következőkben ismertetem majd ezt a részt. Mi tagadás, többször, különböző napszakokban, előre vállalt nyitottsággal lehet nekifutni Balogh András értekezésének. De megéri, úgy gondolom, függetlenül attól, hogy egyetértünk-e felvetéseivel vagy sem.”
Konkrétan az íróságra vonatkozó észrevételéhez: éppen ez a legnehezebb kérdés. Az a jövő könyvtára, ahonnan az olvasók nem visznek, hanem ahová visznek befelé könyveket? Nem kiadjuk majd a pultról ezentúl a műveket, hanem bevesszük? Nem véletlen ez a felvetés. És éppen ezért helyezi Balogh András a könyvtári mechanizmus középpontjába a könyv helyett a szöveget. A self-publishing, más néven: az örömírás, az elektronikus könyvkeletkeztetés jelen van. A betűmű hagyományosan egy magas kultúra leképeződése. Megfordult a helyzet: ma az egész társadalom helyzetbe került, nem fentről lefelé terjednek a minták, hanem minden irányból. Ez a könyvtárat is érinti. Hol lesz itt a minőség, és mit fogunk érteni rajta? Ez a jövő kérdése egyelőre.
Az emberek szeretnek könyvtárba járni. Ragaszkodnak ehhez a helyhez. Egyre többen bújnak a könyvek közé, ugyan nem veszik le a polcokról a köteteket, hiszen saját laptoppal jönnek, a képernyőre csalogatják a szöveget. Ahol a hajdan a FSZEK-ben a katalógus-szekrények labirintus-folyosói voltak, most színes fotelek vannak, világos, tágas termekben üdítő fiatalosság. Így jó, jön majd más is.
A blogok, a posztok, a web-esszék terjednek. Van-e helyük a könyvtárakban? Ma néha egy-egy világrengető fordulatot a politikusok Twitteren jelentenek be. A média platformjai helyett Facebookon terjesztenek fontos véleményeket. Megesik, hogy a nagy híradók a fórum bejegyzésekből idéznek. Névtelen hozzászólók odavetett mondatait tanulmányozzák és idézik a kommentátorok a mérvadó, véleményformáló lapokban, médiumokban. Hová tartozik ez az új írásbeliség? Levéltárakba, könyvtárakba, archívumokba?
Igaza van, és ebben egyetértünk: az önértelmezésre, értelmezésre szorítanak az események, a változások. Ezt sok irányból lehet megközelíteni: gyakorlatból, szervezeti szempontból, elméletileg, és akár filozófiailag is. Minden publikáció, konferencia, vita érdekes lehet.
Köszönöm, hogy elolvasta és véleményezte az ismertetőt, üdvözlettel:
Kerekes Pál
From: Katalist [mailto:katalist-bounces@listserv.niif.hu] On Behalf Of Nagypál László
Sent: Wednesday, January 13, 2016 1:17 PM
To: katalist@listserv.niif.hu
Subject: Re: [KATALIST] Útban a "fantasztikus könyvtár" felé
Kedves Lista!
Nem olvastam a két tanulmányt, csak gyorsan a két rövid levelet.
(Egyszer majd belenézek a cikkekbe, amikor alkalmam és időm lesz,
mert ugye hosszabb "kötelező"-ket én sem szoktam feladni levelezőknek szabadidejükre.)
A két listás levél alapján kérdezném:
Nem lehetne még közérthetőbb magyar nyelvre fordítani (nem filozófusok számára)
a könyvtárral bizonyos összefüggésbe hozható német filozófiai fogalmakat?
(A tükörfordítás nem mindig szerencsés.)
Nehezen tudom elképzelni, hogy az "ittlét" végbemegy,
még inkább, hogy "végbemenése" van neki.
Nem tudom, hogy milyen lehet az a "létjelleg".
Számomra valaki (valami) vagy itt van, vagy nincs itt,
esetleg az "ittléte" megvalósul(?) vagy sikeres.
A "diszkurzív platform"-ra és a "dialogicitás"-ra pedig
lehetne-e magyar kifejezéseket vagy körülírásokat találni?
Nem vagyok ellensége a könyvtárral kapcsolatos filozófiai gondolkodásnak,
születhetnek belőle érdekes eszmefuttatások.
A másik levéllel kapcsolatban kérdezném:
Biztos, hogy mindenki "író"-vá válik, aki írást használ?
A "könyvtár"-ba minden írott szövegnek be kell-e kerülnie?
A történelem során mindig könyvtárba került-e minden írásos megnyilatkozás?
Elég indokolt-e, hogy változzon a szemlélet?
Félreértek valamit?
Kétségeim ellenére csak biztatni tudom a könyvtár és a könyvtárosok
(ön)értelmezésére irányuló törekvéseket.
Üdvözlettel:
NpL
Feladó: Katalist <katalist-bounces@listserv.niif.hu>, meghatalmazó: Balogh András <balogh@fszek.hu>
Elküldve: 2016. január 13. 10:58
Címzett: Kerekes Pál; 'katalist'
Tárgy: Re: [KATALIST] Útban a "fantasztikus könyvtár" felé
Kedves Kerekes Pál! Tisztelt Lista!
9 milliárdot írtam.(?) Nos, úgy látszik, nemcsak a szövegek sokszorozódtak meg egyfajta "bővített újratermelési koncepcióval"...:-)
No, de félre a tréfával, köszönöm szépen Kerekes Pálnak ajánló sorait, mely a fantasztikus könyvtárral kapcsolatos (hermeneutikai) téziseimet mutatja be. Ugyanitt szeretnék köszönetet mondani újfent is Fehér M. István professzor úrnak, aki találkozásunk óta látja a fantáziát a hermeneutikai könyvtárfogalom kidolgozásában. Nagy ajándék a szakmának, hogy Professzor Úr mindezeket a törekvéseket támogatva, akadémiai horizonton fogalmazta újra a hermeneutika könyvtárra értelmezett téziseit, adott új szempontokat a kutatásnak tanulmányával a 3K-ban.
A hermeneutikai könyvtár-filozófia, Gadamertől átvett és általam újraértelmezett tézisei szerint, az írás a könyvtári „ittlét végbemenésének eredeti formája”, „magának a könyvtárnak az eredeti létjellege”. A közösségi, diszkurzív platformokon való együttes jelenvaló-lét, az írásban manifesztálódó, nyelvjátékon alapuló dialogicitás: ez "a" (fantasztikus) könyvtár.
Üdvözlettel: Balogh András
Feladó: Katalist <katalist-bounces@listserv.niif.hu>, meghatalmazó: Kerekes Pál <kerekes.pal@t-online.hu>
Elküldve: 2016. január 12. 11:35
Címzett: 'katalist'
Tárgy: [KATALIST] Útban a "fantasztikus könyvtár" felé
Mi lesz, ha mind a kilenc milliárdnyi ember, azaz a földkerekség minden lakója „íróvá” lesz - teszi fel a kérdést Balogh András a 3K 7-8. számában megjelent tanulmányában. Ez a könyvtár aranykorához vezet? A levegővétel természetességével képzett szöveg-matéria rendezése lesz a könyvtárosok munkaköre? Vagy éppen fordítva: a Gutenberg-éra, mint kifutó projekt, magával rántja a könyvtárt, mint intézményt, ha nem is a bukásba, de valamiféle informatikai átrendeződés felé formálva a jelenlegi rendszert? Olyan szisztéma váltás jöhet, amelyben a tartalom szolgáltatás helyét a ma még meghatározhatatlan metodikájú tartalom szervezés veszi át, könyvespolcok nélküli hangárokba dizájnolt környezetben?
Tulajdonképp mi indítja a tanulmány íróját filozófiai fejtegetésekbe a könyvtár lényegének meghatározása érdekében? A szerző konkrétan megadja a kiindulási pontját: „Manapság a könyvtártudomány hagyományos, történetileg kialakult, „historizmustól terhelt” fogalmi kategóriái már nem adnak kielégítő tudományos választ arra a kérdésre, hogy mi a könyvtár.”
A tanulmányról ismertető: http://konyvkonnektor.hu/?p=5025
| konyvkonnektor.hu Kerekes Pál | E-könyv, E-könyvtár |
