A "tudástőke" összetételt nemigen kedvelem, nem használom. A manapság divatos "kapcsolati tőke" szókapcsolatot meg egyenesen ízléstelennek, bántónak tartom.
Az viszont izgalmas kérdés, hogy a cselekvőképességet mennyiben határozza meg az elért pozíció, és milyen cselekvési hajlandóságot mikor / hogyan változtat meg.
Nem kellene elmennünk az "állomány nélküli könyvtár" eszménye felé.
Inkább az a baj, ha mindenhol szinte ugyanaz az állomány érhető el, nincs határozott tartalmi profil és felelősség. Szerintem is kell (bizonyos helyeken) selejtezni, de a gyarapítást is elsősorban minőségileg, tartalmilag kellene rostálni (hordozótól függetlenül).
Számomra a legnagyobb baj az lenne, ha a "minőség- és a használó-központúság" pusztán a gátlástanul eluralkodó kereskedelmi szemléletet álcázná.
Az IFLA vezetői kiáltoztak a helsinki konferencián -- a belinkelt referátum címe alapján --, hogy "elég az állományközpontú könyvtárból"? A skandinávoknál egyébként feltételezhetően jut pénz külföldi szakkönyvek vásárlására, legalábbis régiónként egy-egy intézményben.
Arrafelé a helyi és az országos demokrácia tanulásának és begyakorlásának is terepe lehet a települési könyvtár.
(Felénk nézve egyelőre sokkal szkeptikusabb vagyok.)
Ha nem is mindenképpen KIT-hírlevélben, de szívesen olvasnék magyarul (kritikus szemlélettel) arról a szerintem létező veszélyről, hogy a könyvtár mennyiben válhat a szórakoztatóipar részévé, kik és miért törekednek túlzottan elvinni abba az irányba. A "library and agnotology" esetleg a "library and the production of ignorance" témakörök is érdekelnének egy kicsit. Fáradtság és szemérem tiltja, hogy próbáljam itt most lefordítani ezeket. (Munkaidőben még a saját munkakörömet sem tudom rendesen ellátni, szűk szabadidőmet pedig távolról sem érzem elegendőnek a kialakult más nehéz érdeklődési területeimre.)
Üdvözlettel:
NpL
From: mikulasg@gmconsulting.hu
To: katalist@listserv.niif.hu
Date: Mon, 30 Mar 2015 19:41:13 +0200
Subject: Re: [KATALIST] szavazas - KIT Hirlevel (kutatók karrierje)
Kedves László,
igen, a karrier kifejezésnek is lehetnek negatív zöngéi, akár a könyvtár kifejezésnek, vagy a legtöbb dolognak, s mely mögött az egyik mozgatórugó az
- álszerénység lehet (melyik ember ne szeretne több jót tenni, mégha magasabb beosztás is járhat érte :-),
- másik az a keserű tapasztalat, hogy a tudástőke gyakran nincs szinkronban a pozíconális hatalommal.
Ugyanakkor a karrier kifejezésnek van szimpla "szakmai életút" szinonimája is -- hogy az "életpálya" kifejezést most inkább tudatosan kerüljem.
A feltett kérdés lényege: a könyvtáros mennyiben folyjék bele ennek szolgálatába (már amennyiben az a használó számára fontos).
Én is kíváncsi vennék, konkrét felmérésre a használói igénykifejezést tekintve. Ennek jellemzően alacsony szintjéről elsőként a könyvtárosképzésben halottam, azután személyesen tapasztaltam könyvtárban és független információs tanácsadóként egyaránt, és használóként pedig magam is produkálom a tüneteket. Éppen ezért fordulok potenciálisan okosabb, vagy a dolgokat más szemszögből (is) látó emberhez. Ugyanis pontosan a többféle személet megismerése adhatja a kérdés jobb megfogalmazásának alapját.
Másik oldalról: könyvtáros segítségére is szolgál a használók legalábbis látensen, rosszabb esetben jól láthatóan lenézett "buta", vagy "amatőr" kérdésfeltevése. Éppen ezért ha következetesen - mindenféle mért vagy nem mért -- használói kívánság ellenére pl. könyvtári szakrend szerint sorolja a turisztikai könyveket és nem országnevek szerint, akkor az vaskos állományközpontú szemléletről tesz tanúságot - a minőség- és használóközpontúval szemben (legyen az akár minőségbiztosított, kitüntetett stb. könyvtár - vö. intellektuális vs. pozícionális hatalom, feljebb).
Erről jut eszembe: http://kithirlevel.hu/index.php?kh=eleg_az_allomanykozpontu_konyvtarakbol
Üdvözlettel,
Gábor
