A szerzői jog rossz a demokráciának?
Joost Smiers holland politológus azt javasolja legújabb, No Copyright
című könyvében, hogy a szerzői jogot teljes mértékben el kell tüntetni,
ezáltal ugyanis a kultúra sokkal változatosabbá válna és a társadalom is
nyerne.
A könyvnél a 69 éves Joost Smiers szerzőtársa Marieke van Schijndel
volt. Az Amszterdamban élő politológus jelenleg az Utrechti Művészeti
Főiskola Művészeti és Közgazdaságtani Kutatóközpontjában dolgozik.
Korábban a Kaliforniai Egyetem (UCLA) vendégprofesszora volt és számos
országban tartott előadásokat a kultúripar fejlődéséről és a szellemi
tulajdonról. A No Copyright angol nyelvű verziója szabadon elérhető az
Institute of Network Cultures honlapján.
"Hogy miért veszítette el a szerzői jog a legitimációját? Nos, a
kultúrát az óriáscégek irányítják és határozzák meg, ennek köszönhetően
egy olyan rendszer jött létre, amely a kasszasikerekre épül és amely
minden más művész számára problémát jelent, őket ugyanis alig veszik
figyelembe. Mindez azt eredményezi, hogy nem valósulhat meg a kulturális
változatosság. A nagy cégek befektetéseit a szerzői jogon keresztül
védik. A nagy produkcióknál a költségvetés akár 60 százalékát is
reklámra és marketingre fordítják, emiatt pedig kárt szenved a szabad
verseny. Nekünk nem ez a világ kell."
"Mindenki számára hasonló keretfeltételeket kell biztosítani, ehhez
pedig szükség van a szerzői jog eltüntetésére és a nagy vállalatok
versenyjogának a szűkítésére. Egyszerűen nincs szükségünk ezekre a
konszernekre. A jelenlegi rendszer rossz a legtöbb művész számára és
rossz a demokráciának is. Azért rossz a demokráciának, mert a
kommunikációnk jelentős részét privatizálják. Nem reagálhatok
alkotásokra; ugyan írhatok róluk kritikát, de nem változtathatom meg a
műveket. Számos kultúrában lehetőség volt és van még ma is arra, hogy a
zenét módosíthatjuk. Ez az élő kultúra. A szerzői jog azonban
lefagyasztja a kultúrát és a társadalmunkban arra vagyunk ítélve, hogy
passzív fogyasztók legyünk."
"Lehetővé kellene tenni a munkák megváltoztatását és hogy erre
építkezhessünk. Amennyiben ez nem lehetséges, akkor elveszítjük a
kultúránkat. Ha én most a kulturális alkotásokat az eredetitől eltérő,
más módon használom vagy módosítom, akkor kapok egy levelet egy
ügyvédtől és egyből rendőrségi ügyem lesz. Ahhoz, hogy fellépjenek a
szerzői jogsértésekkel szemben, beavatkoznak az emberek magánéletébe, ez
pedig megengedhetetlen" - emelte ki a politológus.
Joost Smiers szerint a jelenlegi rendszernél minden jobb, még az olyan
változtatások is, mint a szerzői jogvédelem időtartamának lerövidítése.
A fő kérdés az: milyen gazdaságot akarunk? Nem kell, hogy nagyvállalatok
uralják a piacot és csak ezek férhessenek hozzá a szellemi
tulajdonjogokhoz. Olyan piac is létrehozható, amelyben mindenki szerepet
vállalhat és amely lehetővé teszi, hogy különböző dolgokat közösen
fejlesszünk ki. Meggyőződése, hogy egy ilyen piac megvalósulása esetén a
művészek a jelenleginél kicsit többet kereshetnének és egyúttal
változatosabb tartalmak jelennének meg.
Szerinte a reklámok közönségbefolyásoló ereje csökken, és a mostani
mikrofizetési rendszereket mindenképpen tovább kell fejleszteni. Azonban
azt is tudomásul kell venni, hogy bármilyen változások is lesznek,
mindig akadnak majd olyan emberek, akik nem akarnak fizetni a művekért.
Viszont ha a fizetés egyszerűbbé válik, akkor a felhasználók többsége
élni fog a lehetőséggel. Az átalánydíjas megoldásokat is tovább lehet
fejleszteni, de ezek addig biztosan nem működnek majd, amíg a piacot a
nagy cégek uralják.
"A jog már most is lehetőséget ad arra, hogy fellépjünk az alkotásainkat
eltulajdonító vagy jogtalanul felhasználó személyekkel szemben, és ehhez
nincs szükség a szerzői jogra. Amennyiben nem lesz szerzői jog, akkor
sokkal könnyebben lesz azt mondani, hogy a munkám ezen és ezen az
alkotáson alapul. Akkor létrejöhet egy nyilvános vita, amire jelenleg
nincs lehetőség. Akkor majd szabadon lehet beszélni mindenről.
Napjainkban egyetlen dologra számíthatok: egy ügyvédi felszólításra. Ez
azonban nem az a párbeszéd, amire a társadalmunknak szüksége van. A jövő
szerintem az lesz, hogy a művészek maguk kínálják majd a műveiket és
jobban fognak keresni, mint most a YouTube vagy a Spotify segítségével.
Az alkotóknak egyébként nem feltétlenül kell eladókká is válniuk,
találhatnak is valakit, aki segít nekik ebben."
"A vállalatok kisebbek lesznek és meg fog változni a karakterük is.
Nincs szükségünk "iparra". Közepes vagy kis cégek lesznek, amelyekben a
művészek sokkal nagyobb befolyással rendelkeznek majd és közvetlenül
kapcsolatban lehetnek a közönséggel, a rajongóikkal. Ők fognak fizetni a
munkájukért vagy például az úgynevezett crowdfunding segítségével
finanszírozzák majd a művek elkészítését. A tartalmak digitalizálása
miatt teljesen meg fog változni a kultúra. Bátornak kell lennünk ahhoz,
hogy a gazdasági alapfeltételeket is módosítsuk, egy ilyen lépéssel
ugyanis csak nyerhetünk" - szögezte le végül a No Copyright társszerzője.
http://www.sg.hu/cikkek/92586/a_szerzoi_jog_rossz_a_demokracianak
Az e-könyv innen tölthető le:
http://www.networkcultures.org/_uploads/tod/TOD4_nocopyright.pdf
_______________________________________________
Katalist mailing list
Katalist@listserv.niif.hu
https://listserv.niif.hu/mailman/listinfo/katalist
