1. Mielőtt még átolvasnám nagy örömmel a kapott linkeken lévő írásokat, és még jobban örülnék a kapott gondolatoknak, nagyon nem értek egyet azzal, hogy " ezt itt most zárjuk le és térjünk vissza rá egy év múlva."
Nincs egy évünk, fél évünk sincs, nem lehet abbahagyni ilyen sok időre a vitákat, elemzéseket. Túl sokat hallgat a szakma.
2. A másik nagy gondom, hogy könyvtár zsugorodásról festünk sötét fellegeket, holott csak a könyvtár kategória tartalmát és terjedelmét kellene kibővíteni.
Egyre inkább az információ hatalmát érezzük minden munkaterületen, a tudományok információ- és adatleíró forradalmat élnek át. Ki tudunk ebből maradni?
A többi gondolat nagyon értékes
3. A globális szolgáltatók persze győzhetnek ott, ahol mi eszköz és fedezet nélkül amúgy sem lehetünk versenytársak, ezért az együttműködést célszerű keresni. A globális szolgáltatók mindenkit veszélyeztetnek - inkább használni kellene őket.
4. A magyar tartalom várható hiánya sajnos tovább növeli a "kisország"helyzetünket, mert a falaink közül még kijutunk a hálóra, de ki ért, ki olvas bennünket? Mégis mindig "ki kell menni", ha lehet.
5. A "kalóz" felhasználásoknak egyik nagyon komoly oka az, ami az adózásé: a jogos felhasználás a jövedelmünkhöz viszonyítva aránytalan és megfizethetetlen, egy hazai diák számára járhatatlan út.
6. A kalóz használattal a könyvtárak nem tudnak versenyezni, mert szabályok szerint működnek - de minden lehetőséget ki kell használni, ami nem tilos. Valóban igazságtalan, hogy az állami pénzen (adóból) létrehozott tartalmakat a felhasználók a könyvtárban is kétszer fizessék meg? Sőt háromszor: a könyvtár fenntartásával és a használati díjjal.
7. A könyvtárak működése, a felhasználók igénye, a környező technika stb. olyan hatalmasat változott, hogy a szükséges és igényelt tudást egy személy nagyon nehezen tudja magának megszerezni és folyamatosan frissíteni - ezért polarizálódik a szakma, mert véget ért a könyvtáros polihisztorok kora is.
Valószínű, hogy az egyértelmű "a könyvtáros" fogalom csak a misszió tekintetében él: gyűjt, rendez, feltár, tájékoztat, olvas (!), a többi összetevő már nagyon sokszínű: könyvet, web oldalt, programot, portált, kutatást, tesztet, képtárakat stb. és mentorál, mert horizontálisan (is) művelt.
Majd 50 év múlva látható lesz, hogy most mit csináltunk.
De erről most kell tájékoztatni a fenntartót, a főnököt, az olvasót...(Takács Dani kesergésére üzenem).
Miért hallgat mindig az "eredmény"? (bocs)
Üdvözlettel:
Horváth Zoltánné, Marcsi
Könyvtáros informatikus
-----Original Message-----
From: katalist-bounces@listserv.niif.hu [mailto:katalist-bounces@listserv.niif.hu] On Behalf Of Büki Balázs
Sent: Wednesday, April 18, 2012 2:10 PM
To: katalist@listserv.niif.hu
Subject: Re: [KATALIST] Halis-féle rettegés
Köszönöm Don Quijoténak, Erzsébetnek és Tibornak a részletes és csak
időnként személyeskedő ;-) válaszait!
Két dolgot szeretnék leszögezni, mert vitapartnereim mintha az
ellenkezőjét próbálták volna számba adni:
1. Senkit sem buzdítok jogsértésre! Csak azt próbálom jelezni, hogy
mintha ebben a témában is olyan - egyébként a kultúrtörténetben sokszor
előforduló - jelenség zajlana éppen, hogy egy következő nemzedék minden
lelkiismeretfurdalás nélkül átlép olyan dogmákon, melyek védelmében az
előző nemzedék még inkvizíciós hivatalokat üzemeltet(ett).
2. Nem kívánom sem a könyvtár, sem a könyvek halálát. Meggyőződésem,
hogy a könyvtárosok képesek (lennének) a két világ között a hidat
megépíteni, majd ezen a hídon képesek (lennének) "átvinni a szerelmet a
túlsó partra"!
Javaslom, hogy ezt itt most zárjuk le és térjünk vissza rá egy év múlva.
Jóslataim az elkövetkezendő egy évre:
1. A könyvtári intézményrendszer mind horizontálisan mind vertikálisan
tovább fog zsugorodni. Ez (nemzet)gazdasági kérdés, de a témánkhoz tartozik.
2. Szerzői jogi kérdésekben (könyvtárak-kiadók, stb.) semmilyen
előrelépés nem lesz.
3. Elérhetővé válnak itthon is a nagy globális szolgáltatók (Google
Play, Apple Store, Amazon) alkalmazás- és tartalomboltjai, szerény
magyar tartalommal.
4. A magyar ekönyv-piacon nem lesz áttörés. Továbbra is csak kis, bátor
kiadók (Publio, Fapadoskönyv, Syllabux, stb.) és egy-egy nagy
(Multimediaplaza, Bookline, stb.) meri vállalni az ekönyvek kiadásának
"kockázatát".
5. Az ekönyvolvasók, táblagépek és nagyobb képernyős okostelefonok
penetrációja tovább nő, persze a legnagyobb növekedés az olcsó androidos
táblagépek és nem a méregdrága iPad3-ak szegmensében várható. Egyre több
használó fog szembesülni a legális magyar tartalom hiányával.
6. A "kalóz-életérzés" egyre inkább teret nyer majd a kalózoldalaktól a
kalózpártig. (Elterjed, ami már most is létezik, a tiniwarez: 13-16 éves
lányok saját privát letöltöoldalakon cserélgetik egymás közt a Darren
Shant meg a Szent Johanna gimit.)
7. Egyre több könyvtáros fogja a saját bőrén tapasztalni, hogy nem képes
kiszolgálni az olvasók igényeit, illetve azt, hogy képes lenne, de csak
jogsértés árán.
És legeslegvégül három javaslat:
1. Hallgassák meg Bujdosóné Dr. Dani Erzsébet előadását, ami a
Networkshopon hangzott el: "Neumann kontra Gutenberg-galaxis? - Különös
tekintettel a generációs olvasási szokásokra"
Link sajnos még nincs, de itt lesz valahol:
http://nws.niif.hu/nws2012/index_desktop.php
Ha Erzsébet olvassa a listát, kérem adjon elérhetőséget, ha van!
2. Olvassák el Lawrence Lessig: Szabad kultúra című könyvét. Ingyenesen
és persze jogtisztán letölthető a MEK-ből:
http://mek.niif.hu/03200/03207/html/
3. És végül egy kisvideó, standup comedy kategória, de elgondolkoztató
(angoltudás szükséges hozzá):
http://webisztan.blog.hu/2012/03/16/mi_tortenne_ha_tonkremennenek_a_kiadovallalatok
Büki Balázs
könyvtári informatikus
2012.04.17. 18:33 keltezéssel, "Szabó G. Tibor" írta:
> "[...] az egyetemek csodaszép repozitóriumokba tömik a digitalizált
> tartalmat (metaadatok, harvesztelés, tüzijáték, minden),
> aztán elzárják a diákok elől: DRM, dedikált hálózat, dedikált
> munkaállomás, szofisztikált jogosultsági rendszer,
> csak nehogy az olvasó kényelmesen elérje például otthonról vagy a
> könyvolvasójára tölthesse."
>
> Balázs,
>
> ez a kényelmetlenség annak a következménye, hogy meddig lehet elmenni
> jogszerűen.
> Nem rettegésből tartjuk be a törvény(eke)t, hanem józanságból (meg
> valami tiszteletből,
> hogy t.i. a Másik fél érdeke is érdek, tehát méltánylandó).
> A kereteket pedig csak tisztelettel és jó szándékkal feszegethetjük, bár
> Santa's watching you :-)
>
> Szolgáltatóként azt közvetítjük, amit a szabályozási keretek között
> lehet: nyomtatottat, ingyenes
> e-book-ot, esetleg dedikált hozzáférést... E-olvasótermet nem kínálunk,
> a gondolata meglehetősen
> halott: röghöz kötés, mert ahogy írtad is, mindenki "például otthonról"
> akarja a frankót.
>
> Igen, ha nem tudom az e-book olvasón a szükséges jogtiszta tartalmat
> adni (ami szomorú), akkor ráhagyom
> a kölkökre, hogy megoldják maguk a problémát szkenneléssel, torrenttel...
> Ha nekik "megéri" bevállalni a kockázatot, hát lelkük rajta, de
> helyettük és tőlünk ez nem várható el
> és messze nem fair ilyen elvárást lengetni. Azt, hogy miért nem mi
> vívjuk ki helyettük azt,
> amit a joguknak vélnek = totális digitális hozzáférést, ráadásul
> ingyenesen(?).
>
> Akkor lenne lelkiismeret furdalásom,
> - ha nem kérnénk meg minden szakdolgozót (a céges titkosítókon kívül),
> hogy járuljanak hozzá a webes közzétételhez,
> - ha akkor is inpintet szereznénk be, amikor olcsóbban, hatékonyabban és
> törvényesen juthatnának olvasóink az e-formátumhoz,
> - ha nem javasolnám, hogy csak azt lehessen Magyarországon
> tankönyvvé/jegyzetté nyilvánítani, amihez minden tanuló
> elektronikusan is hozzáférhet.
> Hogy ingyenesen-e, az más kérdés, mert a szellemi javak ingyenes
> hozzáférése ugyan jól hangzik, de egyfajta demagógia.
>
> Burmeister Erzsébettől kérdezted, de én is próbálok válaszolni arra,
> hogy "az én problémám nem az önök problémája?"
> Igen, a miénk is, míg nem kreálsz belőle egy számunkra megoldhatatlan
> problémát (= totális digitális hozzáférés
> ingyenesen). A Jóisten kompetenciái és a mieink bizony különböznek!
> A hozzáférés lehet ugyan nagyon kényelmes (pl. a jakuzziból, éjfélkor,
> vízálló iPaddel elérhető), de attól nem
> lesz ingyenes nagyon-nagyon sok (kurrens) tartalom.
> Én azonnal egyetértenék az Erzsébet-utalványra kapható e-könyvvel is, de
> ez semmin nem változtat ;-)
>
> Most vitatkozhatunk újra a halál utáni hetvenen meg egyéb dolgokon, de
> nem csak a könyvtáraknak,
> hanem a könyvnek mint terméknek is versenyképesnek kell maradnia
> (mindegy, milyen hordozós),
> tehát a szerzők, kiadók/terjesztők számára profitot kell termelnie. A
> használati érték javítása
> (pl. DRM kiiktatása) kannibalizálhatja a hasznot, ha túl sok a potyaleső
> - és ezt nem csak a kiadók harsogják,
> de bizony sok szerző is, ami elgondolkodtat.
>
> Ne példálózzunk Amerikával: ott kapitalizmus van és farba rúgják a
> tolvajokat, a normális meg kifizeti
> az e-bookért az átlag 5-10 dollárt, amennyit a magyar nem akarna/tudna -
> egy 2010-es cikk szerint
> szórakoztatóra 820 Ft-ot, tanuláshoz/munkához 1580 Ft-ot költenénk
> e-könyvenként
> (http://ekonyvolvaso.info/felmeredmeny_3-2506431).
> Amerikában az e-book piacot az olvasóeszközök szolgáltatói és a kiadók
> uralják, törekedve
> arra, hogy a könyvtárakat kiiktassák a hozzáférésből (pl. több kiadó nem
> engedi az e-book kölcsönzését).
> Ennek a kérdésnek a megoldásában sajna az USA könyvtárai sincsenek
> előbbre, a Library Renewal és
> hasonló kezdeményezésektől függetlenül:
> http://www.youtube.com/watch?v=wca3vjnITWU
>
> "Ezt a Halis-féle rettegést (és/vagy vállvonogatást, hogy nincs mit
> tenni, ez van) én találtam ki?"
> Igen, ezt Te találtad ki rettegésnek vagy vállvonogatásnak: ezek a Te
> megközelítéseid rólunk.
> Mi a szakmában ezt sokan sem rettegésként, sem vállvonogatásként nem
> éljük meg - attól persze
> még frusztráló, hogy a kedvező szabályozáson kívül már szinte* minden
> rendelkezésre áll :-)
> [*Leszámítva a hazai bődületes, kurrens e-tartalom szegénységet...]
>
> Ezzel én eljutottam a határra, ami elválasztja a könyvtárosok dolgát a
> szakpolitikusokétól, miniszterekétől,
> törvényalkotókétól vagy a "könyvfogyasztás" többi érdekeltjétől. Te
> helyettük pofozol bennünket
> azért, aminek nem vagyunk az okai - a következményei esetleg, de arról
> sem mi tehetünk, hogy szakmánk
> a "szűkös hozzáférés" nem túl nemes állapota mentén repülte be pályáját
> a Gutenberg-galaxisban.
>
> Kicsit úgy beszélsz velünk erről a témáról, mint mikor valakinek a
> főnökkel van baja, de az asszonyt veri
> (mer' az úgyse üt vissza).
>
> Barátsággal üdv.:
>
> Szabó G. Tibor könyvtári szakinformátor
>
>
> 2012.04.16. 18:09 keltezéssel, Büki Balázs írta:
>> Kedves HSD!
>>
>> Köszönöm válaszod, sokmindent írsz, még elmélkedni fogok rajta, de
>> egyet gyorsan kiragadok.
>>
>> 2012.04.16. 15:37 keltezéssel, Horvath Sandor Domonkos, dr. írta:
>>> A Halis-féle rettegés lényege, hogy az igazgató kolléga éppen hogy nem
>>> rettegett, sőt, pontosan azt valósította meg, vagy nagyrészt azt, amik a
>>> jogilag laikus ötleteléskor általában elhangzanak. Végül is kifizette az
>>> árát. És csak azért annyit, mert a könyvkiadók is kultúrlények, és nem
>>> akarták Nagykanizsát csődbe vinni, ill. egy könyvtárigazgatót bíróság
>>> elé állítani.
>>
>> Nem, nem ez a lényege! A Halis-féle rettegés pl. úgy néz ki, hogy a TF
>> könyvtárosai rettegnek, amikor 50 éves Népsportokat digitalizálnak.
>> Nem mernek kitenni az internetre egy 1962-es Fradi-Dózsa meccsről
>> szóló tudósítást, nehogy szerzői jogsértésért bepereljék a könyvtárat
>> és kifizettessék velük az elmaradt szerzői jogdíjat.
>>
>> Ez a rettegés, Domonkos!
>>
>> Az egész Networkshop arról szólt, hogy az egyetemek csodaszép
>> repozitóriumokba tömik a digitalizált tartalmat (metaadatok,
>> harvesztelés, tüzijáték, minden), aztán elzárják a diákok elől: DRM,
>> dedikált hálózat, dedikált munkaállomás, szofisztikált jogosultsági
>> rendszer, csak nehogy az olvasó kényelmesen elérje például otthonról
>> vagy a könyvolvasójára tölthesse. Több előadó külön kitért arra, hogy
>> milyen trükköket vetnek be az olvasók elriasztásra.
>>
>> Ez a rettegés, hány példát hozzak még?
>>
>> Az OSA beszélgetésben az egyik könyvtáros kolléga így fogalmazott:
>> "A Halis-ügy óta jogászkommandók járják a könyvtárakat és megpróbálnak
>> olyan helyzetet előidézni, hogy a könyvtáros jogot sértsen. Az
>> emberben már van egy félsz és énszerintem a könyvtáros-társadalomban
>> nem találunk olyan könyvtárost, aki ne úgy állna a dologhoz, hogy ő a
>> használónak mindenképpen oda akarná adni az információt, de meg van
>> kötve a keze."
>>
>> Na ez is a rettegés!
>>
>> (A Networkshopon volt egy szerzői jogi szekció is, (amin nem
>> voltak könyvtárosok, mert két párhuzamos szekcióban volt szó
>> a könyvtárakról), Tószegi Zsuzsanna (SZTNH) mint egy szikrázó szemű
>> amazon osztotta ki az előadások utáni hozzászólásokban kreatívan
>> érvelő hallgatóságot, akik mint mondtam inkább rendszergazdák voltak,
>> mint könyvtárosok ezért róluk lepattant. Öröm volt nézni!)
>>
>> Szóval erről most csak ennyi: csak az utóbbi pár nap élményei.
>>
>> Büki Balázs
>> könyvtári informatikus
>
>
> __________ Information from ESET Mail Security, version of virus
> signature database 7061 (20120417) __________
>
> The message was checked by ESET Mail Security.
> http://www.eset.com
>
>
>
> _______________________________________________
> Katalist mailing list
> Katalist@listserv.niif.hu
> https://listserv.niif.hu/mailman/listinfo/katalist
>
_______________________________________________
Katalist mailing list
Katalist@listserv.niif.hu
https://listserv.niif.hu/mailman/listinfo/katalist
_______________________________________________
Katalist mailing list
Katalist@listserv.niif.hu
https://listserv.niif.hu/mailman/listinfo/katalist
