Kedves Kollégák!
Annyit szeretnék hozzáfűzni Rudi – rá jellemzően tárgyszerű – soraihoz, hogy Peti egyike volt azoknak a mestereknek akiktől generációk tanultak, és szakmai és emberi elkötelezettségükön és példájukon nőttünk fel. Azt remélem nem vagyok egyedül, akik hálásak mindazért amit tőle kaptunk.
Isten nyugosztalja!
Bánki Zsolt
Bánki Zsolt István
Magyar Nemzeti Levéltár
Informatikai és Innovációs Igazgatóság
Digitális Szolgáltatásfejlesztési Osztály
Osztályvezető
+36 1 437 0669 / 2669
+36 30 346 9836
From: Katalist <katalist-bounces@listserv.niif.hu> On Behalf Of Rudolf Ungváry via Katalist
Sent: Sunday, January 19, 2025 8:28 PM
To: Katalist <katalist@listserv.niif.hu>
Subject: [KATALIST] Egy személyiség a könyvtárgépesítési előidőkből elment
Búcsúzás
Szűcs Jenőné Asbóth Erzsébet 2025. január 18-án reggel eltávozott. 1936-ban született, a magyar könyvtári számítógépesítés megvalósításának egyik úttörője volt. Annak ellenére, hogy az '56-os forradalomban való részvétele következtében 1957-ben kitiltották az összes egyetemről és főiskoláról, idővel visszaküzdötte magát a könyvtár-magyar szakra. 1965-ben lett az OSZK munkatársa, 1969-ben a kurrens Magyar Nemzeti Bibliográfia felelős szerkesztője, 1973-ban a bibliográfiai osztály vezetője. Korán felismerte a kérlelhetetlen műszaki fejlődés kihívását, és néhány munkatársával együtt saját erőből olyan informatikai tudásra tett szert az 1970-es években, amelyre támaszkodva 1973 és 1982 között megszervezte és irányította a kurrens könyvek Magyar Nemzeti bibliográfia offline adatbázis-kezelő rendszerének megvalósítását. Ez volt az első olyan számítástechnikai rendszer az országban, mely a kulturális örökség feldolgozásának területén működésbe lépett. A bibliográfiai és osztályozás adatait a gépesíthető feldolgozás érdekében a hagyományoshoz képest egzaktabban kellett azonosítani, és ezen a téren nyelvileg is új, a magyar nyelv szellemiségének megfelelő megoldásokat kellett találni. Mindez ma természetesnek tűnik, akárcsak a nyelvújítás óta bevált szavak, a maga idején komoly kulturális és intellektuális kihívás volt. Szűcs Peti (Szűcs Jenő történész feleségeként mindenki, aki ismerte, ezen a néven őrizte meg emlékezetében) a hetvenes évek elején Angliában tanulmányozta az ugyancsak akkoriban kialakuló könyvtárgépesítést, és munkatársával, Sipos Mártával, valamint Vajda Erikkel együtt oroszlánrészük volt a MARC adatcsere-formátum hazai megismertetésében és HUNMARC néven a nemzeti változatának kialakításában. Az informatika mai világából nézve egy olyan időszakban folytatták alkotó munkájukat a „nemzet technikai csinosítása" érdekében, mely a mai felhasználói kényelem felől nézve szinte elképzelhetetlenül nyersebb, kezdetlegesebb volt. Peti példája volt annak az embernek, akiben ötvöződni tudott a humán műveltség és a műszaki hozzáértés. Közel két évtizede, hogy már csak emeritus munkatársa volt a Nemzeti Könyvtárnak, de vele, és Sipos Mártával a legutóbbi évekig meg tudtam beszélni a szakmai munkáimat. Tudomásul véve az elkerülhetetlen elmúlást, jó visszatekinteni az általuk megteremtett múltra.
Ungváry Rudolf
