Búcsúzás
Szűcs Jenőné Asbóth Erzsébet 2025. január 18-án reggel eltávozott. 1936-ban született, a magyar könyvtári számítógépesítés megvalósításának egyik úttörője volt. Annak ellenére, hogy az '56-os forradalomban való részvétele következtében 1957-ben kitiltották az összes egyetemről és főiskoláról, idővel visszaküzdötte magát a könyvtár-magyar szakra. 1965-ben lett az OSZK munkatársa, 1969-ben a kurrens Magyar Nemzeti Bibliográfia felelős szerkesztője, 1973-ban a bibliográfiai osztály vezetője. Korán felismerte a kérlelhetetlen műszaki fejlődés kihívását, és néhány munkatársával együtt saját erőből olyan informatikai tudásra tett szert az 1970-es években, amelyre támaszkodva 1973 és 1982 között megszervezte és irányította a kurrens könyvek Magyar Nemzeti bibliográfia offline adatbázis-kezelő rendszerének megvalósítását. Ez volt az első olyan számítástechnikai rendszer az országban, mely a kulturális örökség feldolgozásának területén működésbe lépett. A bibliográfiai és osztályozás adatait a gépesíthető feldolgozás érdekében a hagyományoshoz képest egzaktabban kellett azonosítani, és ezen a téren nyelvileg is új, a magyar nyelv szellemiségének megfelelő megoldásokat kellett találni. Mindez ma természetesnek tűnik, akárcsak a nyelvújítás óta bevált szavak, a maga idején komoly kulturális és intellektuális kihívás volt. Szűcs Peti (Szűcs Jenő történész feleségeként mindenki, aki ismerte, ezen a néven őrizte meg emlékezetében) a hetvenes évek elején Angliában tanulmányozta az ugyancsak akkoriban kialakuló könyvtárgépesítést, és munkatársával, Sipos Mártával, valamint Vajda Erikkel együtt oroszlánrészük volt a MARC adatcsere-formátum hazai megismertetésében és HUNMARC néven a nemzeti változatának kialakításában. Az informatika mai világából nézve egy olyan időszakban folytatták alkotó munkájukat a „nemzet technikai csinosítása" érdekében, mely a mai felhasználói kényelem felől nézve szinte elképzelhetetlenül nyersebb, kezdetlegesebb volt. Peti példája volt annak az embernek, akiben ötvöződni tudott a humán műveltség és a műszaki hozzáértés. Közel két évtizede, hogy már csak emeritus munkatársa volt a Nemzeti Könyvtárnak, de vele, és Sipos Mártával a legutóbbi évekig meg tudtam beszélni a szakmai munkáimat. Tudomásul véve az elkerülhetetlen elmúlást, jó visszatekinteni az általuk megteremtett múltra.
Ungváry Rudolf