Kedves Kollégák!
A Magyar Könyvtárosok Egyesülete (MKE) az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) és a Pest Megyei Szervezet partnerségével Nemzedékek szolgálatában: 2020–2021. Kihívás, kreativitás, könyvtár címmel 2021. július 8–9-én Budapesten rendezte meg 52. Vándorgyűlését, az idei évben először az online térben, a szekcióülések rövid összefoglalójának első részét továbbítom:
OLVASÓSZOLGÁLATI SZEKCIÓ
Luzsi Margó és Komló-Szabó Ágnes Párban című előadásában egy olyan programot mutatott be, amely biblioterápiás foglalkozás formájában hozza össze a meséket és a kortárs irodalmat. A foglalkozás ötlete 2020 őszén született meg, nyolc alkalommal valósult meg kis létszámú csoportokkal.
Ezt követően Benke Dániel és Varga Tünde a Halis Podcastet mutatta be, amelyben kéthetente változatos kulturális témákat dolgoznak fel. A rövid epizódok a könyvtár YouTube-csatornáján elérhetők. A podcast a zárvatartás alatt indult, és tervezik a folytatást, élő podcastepizódok megtartásával.
Dr. Décsey Sándor a tapolcai Wass Albert Könyvtár és Múzeum Kölcsönözz könyvtári nagymamát! című programját ismertette. A pandémia alatt a bibliotéka elindította házhoz szállítási szolgáltatását, később pedig a „nagymamakölcsönzést” a helyi civil szervezetekkel együttműködve.
Fehérné Szabó Eszter a „silent book”-ok gyakorlati alkalmazásáról tartott előadást. A Bródy Sándor Megyei és Városi Könyvtár állományában közel 100 darab silent book található. A képkönyvek óvodákban, iskolákban és terápiás célokra is használhatók.
Schmöltz Margit, a Helischer József Városi Könyvtár igazgatója a válság- és változásmenedzsment olvasószolgálati vonatkozásairól tartott előadást. Az olvasószolgálatnak alkalmazkodnia kell a speciális helyzetekhez, például elindították a MeseSzelence szolgáltatást, amely az óvodás korcsoportot célozza meg.
Ezt követte Gál Tibor előadása az Orvostudományi könyvek az Egri Főegyházmegyei Könyvtárban címmel. A hallgatóság röviden megismerhette az orvosi könyvek gyarapításának előzményeit és a bibliotéka kialakításának fő célját is. A gyűjteményt az Eszterházy Károly életében modernnek tartott szakkönyvek alkotják.
Trádler Henrietta a Tripont Foto Videó Kft. Heritázs rendszerét ismertette. A projekt egyszerre digitális archívum és publikációs rendszer, amelynek egyik érdekessége az úgynevezett élő OCR használata, amelyet az előadó a balatonberényi keresztelési anyakönyveken mutatott be, a kéziratok olvasásának könnyítése érdekében.
MÚZEUMI SZEKCIÓ
A szekció első előadásában Havasné Berek Tünde és Mohácsi Zoltán a Hadtörténeti Könyvtár muzeális kincsei közül mutatott be néhányat. Betekintést kaphattunk a hadtörténeti gyűjtemény hivatali eljárásainak sajátosságaiba is.
A győri Miniállami Gyűjtemény bemutatása – Különös tekintettel a Liechtensteini Hercegség Különgyűjteményre című előadásban Biczó Zalán könyvtáros, a gyűjtemény kialakítója mutatta be a gyűjteményt, és érdekes információkat tudhattunk meg a Liechtensteini Hercegségről is.
Bessenyei Ágnes, az OSZK Színháztörténeti és Zeneműtár munkatársa előadásának fókuszában a speciális gyűjtemény különleges dokumentumainak feldolgozása és ennek történeti kérései álltak.
A következő előadás, illetve kisfilm (Nagy példányszámú könyvgyűjtemények aktuális állományvédelmi kihívásai) az állományvédelem nehézségeit, a resturátorok előtt álló kihívásokat mutatta be, mint például a szennyezettség; a szállítás, a költözés és a klimatizálás állományt veszélyeztető, illetve egészségkárosító következményei.
A Monguz Kft.-től Brada Hedvig prezentációjában a közgyűjtemények működésére vonatkozó statisztikai felmérések eredményeiről, valamint a pandémiahelyzetben történt rendszerfejlesztésekről számolt be.
A szekcióülést vezető dr. Kreutzer Andrea zárszavában kiemelte a digitalizált/digitális és eredeti papírdokumentumok együttélését, és fölhívta a figyelmet arra, hogy a nehézségeket legyőzve minden hagyományos és korszerű tudást állítsunk az állományvédelem szolgálatába.
TUDOMÁNYOS ÉS SZAKKÖNYVTÁRI SZEKCIÓ
A szekcióülés Czeglédi Éva, a ProQuest és Ex Libris regionális területi képviselője előadásával kezdődött, aki összefoglalta a közelmúltban a ProQuest körül zajlott változásokat (Clarivate és ProQuest összeházasodása) és a járvány ideje alatt jelentkezett kihívásokra adott válaszokat. Kiemelte a rugalmasság, az új munkafolyamatok kialakítása és az adatbázisokhoz való távoli hozzáférés fontosságát mind könyvtári, mind szolgáltatói oldalról.
Ezután kerekasztal-beszélgetés következett Pluhár Emese, Török Beáta könyvtárvezetők, Antal Istvánné főigazgató és Gaálné Kalydy Dóra főigazgató-helyettes részvételével a pandémia könyvtárakra gyakorolt hatásásról, a kényszerű zárvatartás ideje alatt elvégzett munkákról, mint a feldolgozásban felhalmozódott restanciák ledolgozása, az online szolgáltatások erősítése, a teljes körű állományellenőrzés, az új honlap tervezése, az MTMT-adminisztráció és a DOI-azonosítók bevezetése.
TÁRSADALOMTUDOMÁNYI SZEKCIÓ
A szekció első előadásában Nagy Andor a Könyvtári Intézet pandémiával kapcsolatos felméréseinek eredményeit ismertette. A járványügyi helyzet új tendenciákat hívott életre a könyvtári szolgáltatások területén. A pandémia pozitív hozadékai: az online elérhető tartalmak bővítése, a honlapok felhasználóbarát átalakítása és a digitalizálás. A könyvtárak törekednek a bezárás alatt kialakított innovatív szolgáltatások megtartására és fejlesztésére.
Gerencsér Judit, az Országos Széchényi könyvtár általános főigazgató-helyettese prezentációjában bemutatta, hogy a nemzeti könyvtár a pandémia idején milyen innovatív megoldásokat vezetett be. Kiemelte, hogy a nemzeti könyvtár gyorsan reagált a válsághelyzetre, s hogy olyan új témák kerültek a könyvtárak fókuszába, mint például az infodémia vagy az oltási kampányban való részvétel. Jó gyakorlatként említette a Könyvtári Intézet munkatársainak pandémia alatti tevékenységét a szakma széleskörű tájékoztatására.
Kálmán Rita, a Központi Statisztikai Hivatal Könyvtár főigazgatója bemutatta a járványhelyzet előtt bevezetett színes programokat, amelyekkel az óvodás és az iskolás korosztályt szólították meg, valamint az intézmény pandémia alatti tevékenységét. A zárvatartás alatt bevezetett vagy előtérbe kerülő szolgáltatások közül tervezik az online szaktájékoztatás erősítését és igény esetén a könyvcsomag szolgáltatásának fenntartását is.
Péterfi Rita könyvtárigazgató (OPKM) először az intézmény életében bekövetkezett változásokat mutatta be (fenntartóváltás), majd a zárvatartás alatt elvégzett munkákat (raktári rendezés, apasztás) és az online térben megvalósuló rendezvényeket (Bod Péter könyvtárhasználati verseny). A jövő szempontjából fontosnak tartotta a referenszkérdések vizsgálatát, amellyel fel tudják mérni, hogy a gyűjtemény mely részére van a legnagyobb kereslet.
Békey Mária, az Országos Idegennyelvű Könyvtár főosztályvezetője a pandémia alatt az online térben kialakított fejlesztéseiket ismertette. Több újdonságot is bevezettek, például a bankkártyás fizetést. Ismertette azt a felhasználói igényfelmérést, amelyből kiderült, hogy az olvasók számára a legfontosabb a kölcsönzések hosszabbítása, a hosszabbítási limitek csökkentése, az online beiratkozás lehetőségének megteremtése volt. Igény mutatkozott az online felületekre is, a legkevésbé igényelt újítás az idősáv bevezetése és a házhoz szállítás volt.
Ezután az Országgyűlési Könyvtár osztályvezetői, Villám Judit és dr. Urai-Tóth Éva a pandémia 2020-as és 2021-es évei jelenléti és távmunkában folytatott munkáinak eredményességét ismertették. A parlamenti képviselők számára folyamatosan biztosított ügyelet mellett bővítették szolgáltatásaikat az online térben (tájékoztatási segédletek nyilvánossá tétele, jogi portálok és Wikipédia-szócikkek bővítése, Facebook-posztok és távoktatási anyagok készítése).
Palyik Katalin humáninformatikus, a Digitális Bölcsészeti Központ munkatársa a Nemzeti Névtér indulását és fejlesztéseinek mérföldköveit ismertette. Előadásában a Nemzeti Névtér mint metaadat-repozitórium rendszerét, funkcióit, működését a gyakorlatban is prezentálta.
A szekció határon túli előadója Bednárik Prokec Zita (Juhász Erzsébet Könyvtár, Topolya) és Lengyel Mónika (Monguz Kft.) a délvidék könyvtárügyi helyzetének felvázolása után beszámoltak a Quolto integrált könyvtári rendszerre váló átállás folyamatáról, amelynek során számos kihívással kellett megküzdeniük, mint például a több ezer cím nélküli analitika, a rendszertelenül rögzített adatmezők vagy a szerb nyelvű állomány metaadatainak egy szerb integrált rendszerbe történt korábbi rögzítése.
Zárásként a résztvevők megtekinthették Udvardy-Nagy István, a SmartFreq munkatársának szponzorfilmjét, amelyben olyan eszközöket mutattak be, amelyek az RFID-technológia segítségével tudják a könyvtárak szolgáltatásait megkönnyíteni.
Opálka Tamara, dr. Sirató Ildikó és Kovács Dorottya Marianna összefoglalói alapján készítette Bubonyicz Andrea.
Üdvözlettel:
Kecskeméti Gergely
főosztályvezető
Információ- és Tartalomszolgáltatási Főosztály
Országos Széchényi Könyvtár
E-mail: kecskemeti.gergely@oszk.hu
Mobil: +36306229802
