T. Listatagok, kedves Kollégák!
Néhány héttel ezelőtt könyvismertetést küldtem a listára, amelyben a "Számontartott nemzet : A Trianon előtti és utáni évtizedek Magyarországa statisztikai térképeken" c., a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) által 2020-ban kiadott művet mutatták be.
Néhány listatag érdeklődött a kötet beszerzési lehetőségéről. A kötetet a KSH Könyvtáron keresztül lehet megrendelni. A megrendelést a számlázási információkkal együtt a balazs.horvath2@ksh.hu e-mail-címre kell postázni. A kötet ára 14 990 Ft, ez egészül ki még a vonatkozó postai költséggel.
Üdvözlettel:
Haraszti Katalin
IFLA-HUN moderátor
-------- Továbbított üzenet --------
"Aki szereti a térképeket, (....) arra biztosan hatalmas élmény vár, amennyiben kézbe veszi a súlyos, vaskos, 400 oldalas kötetet, a Számontartott nemzet címűt. Tartalmáról pontosabb eligazítással szolgál az alcím: A Trianon előtti és utáni évtizedek Magyarországa statisztikai térképeken."
(....)
Köszöntőjében a kiadó, a Központi Statisztikai Hivatal elnöke,
Vukovich Gabriella, a nemzeti összetartozás éve, egyúttal az impozáns kötet megjelenése okán így fogalmaz: „Az album több mint kétszázötven térképének egy része Trianon közvetlen és közvetett hatásait ábrázolja."
(....)
Az első térkép, ami a Magyar Szent Korona országainak hegyrajzát és vízrajzát szemlélteti, Kogutowicz Manó munkája. Ő teremtette meg a magyar kartográfiát, alapította a Magyar Földrajzi Intézetet, amely jó minőségű magyar nyelvű térképekkel látta el az iskolákat.
(....)
Muszáj mellékvágányra kanyarodnunk, lévén Kogutowicz Lähne Frigyes magániskolájában taníthatott rajzot, matematikát, franciát. A porosz születésű Lähne tüzérként szolgált a szabadságharcban Guyon Richárd tábornok alatt, aki francia származásúként Angliában látta meg a napvilágot, s törökországi emigrációban, a török hadsereg tábornokaként, Hursid pasa néven hunyta le örökre a szemét.
Hátsek Ignácz jeles kartográfus, kinek legismertebb munkája A magyar honfoglalás útjának térképe, kötetben szereplő munkái alapján kiviláglik, mint Rózsa Dávid és Rovács Barna megállapítják, hogy Trianon után magas hegyeink mind elvesztek, síkságaink jelentős részétől, mint Bácska, Bánát megfosztottak, ezzel a szomszédos államokat gazdagítják a mai napig a csernozjom talajú területek, hogy a Kárpát-medencében eredő folyóink az utódállamokhoz kerültek, hogy elcsatolták szántóföldjeink 57, erdőterületeink 84 százalékát.
Külön térképek foglalkoznak Fiuméval, a Magyar Szent Korona országainak önálló kikötővárosával. A tengeri kijárat fájó hiányát egy évszázaddal később sikerült orvosolni, amikor a trieszti kikötő koncessziójának szerződését az akkori olasz belügyminiszter, Matteo Salvini aláírta.
Tanulságos az 1934-es keltezésű, a Brit Királyi Külügyi Intézet számára bemutatott térkép, amelyen – gróf Teleki Pál
Carte rouge, a béketárgyalásokon bemutatott néprajzi térképéhez hasonlóan – vörössel jelölték a magyarlakta, másként a visszakövetelendő területeket. Ez nagyban azonos az 1910-es,
Cholnoky Jenő készítette rajzzal, Magyarország néprajzi térképével. Cholnoky a két író, Viktor és László testvére, a Magyar Földrajzi Társaság elnöke volt, amíg a kommunista diktatúra megszüntette a társaságot.Megjegyzem, a jeles geográfust
Hazánk és népünk egy évezreden át címet viselő munkájáért Nobel-díjra jelölték.
(...)
Hasonló térképpel szerepel a kötetben Kogutowicz Károly (Manó fia, munkájának folytatója), aki az 1910-es népszámlálást ábrázolja.
S a könnyes búcsút elkerülendő, a könyv utolsó albuma a Budapest–Nagyvárad kirándulótérkép 1942-ből, amikor is a második bécsi döntés nyomán Észak-Erdély ismét az anyaország része lehetett."
Közzéteszi:
Haraszti Katalin
IFLA-HUN moderátor